Régóta ismert az aszkorbinsav, azaz a C-vitamin sebgyógyulást felgyorsító hatása, azonban a szemműtétek utáni helyi alkalmazását eddig gátolta, hogy önmagában alkalmazva erősen csípő érzést okoz. Más szerekkel kombinálva viszont romlik az oldhatósága – idézte fel honlapunknak a 2017-2018-ban indult kutatás kiindulópontját dr. Nagy Zoltán Zsolt, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója. Az elmúlt években több kutatási eredmény is megjelent azzal kapcsolatban, hogy az aszkorbinsav preventív hatással bír a szemhéjödéma kialakulására szaruhártya hámhiány és ödéma regenerációjára, illetve, hogy kedvező hatása lehet a corneahomályokra megelőzésében. A Semmelweis Innovációs Díjjal elismert kutatás során szemész szakorvosok és gyógyszerészek, vegyészek – mint dr. Takács Ágnes Ildikó, a klinika egyetemi adjunktusa és dr. Csorba Anita, a klinika rezidense, illetve dr. Balogh György Tibor, a Gyógyszerészi Kémiai Intézet igazgatója – együttműködésével sikerült egy olyan formulát kidolgozni, amelynél a korábbi problémát a aszkorbinsav palmitát észteréből kiindulva és ciklodextrin származékok hozzáadásával kiküszöbölték, illetve fokozták a szaruhártyán keresztüli felszívódás hatásosságát is.
A kutatás célja egy egyszerű, otthoni használatra is alkalmas készítmény létrehozása, ami felgyorsítja a sebgyógyulást és a szaruhártya hámosodását, továbbá megakadályozza, hogy a műtétet követően a szaruhártya centrumában szubepitelliális, azaz a hám alatti réteget érintő hegesedés képződjön.
A klinikaigazgató megemlítette, hogy több olyan látásélesség javító beavatkozáson, úgynevezett fotorefraktív műtéten átesett páciense is volt, akik – az orvosi előírások ellenére – a műtétet követő fél éves időszakban UV-szűrős napszemüveget nem viselve voltak hosszabb távon kitéve napfénynek, illetve szoláriumban UV-fénynek, és ennek hatására szaruhártya homállyal és erős dioptriaromlásos panaszokkal keresték fel. Kutatásai során kiderült, hogy egyes páciensek a műtét utáni első hat hónapban, a szaruhártya érmentes gyógyulási szakaszában fokozottan érzékenyek lehetnek az erős UV-fényre, ami esetükben látásromlást, illetve szaruhártya homályt okozhat. „Az elmúlt évtizedekben több, a sebgyógyulást segítő készítmény is forgalomba került – műtét után döntően citosztatikus szereket, illetve az antibiotikumok mellett kortikoszteroidot is tartalmazó készítményeket cseppentünk a szaruhártyára –, és alapvetően maradt a napszemüveg hordás ajánlása is” – mondta dr. Nagy Zoltán Zsolt.
„Az aszkorbinsav-palmitát tápcsatornai hasznosítása már bevett megoldás, ám ott csupán az aszkorbinsav elégtelen felszívódása jelent nagyobb problémát, illetve a topikálisan jelentkező csípő érzés nem jelenik meg közvetlenül. A szem és a szaruhártya esetében a rövid tartózkodási idő miatt azonban fontos a gyors felszívódás, és a csípősség miatti diszkomfort érzés kiküszöbölése ia. Az ex vivo vágóhídi sertésszemeken végzett kísérletekkel igazoltan nemcsak a cornea felszínén, hanem a csarnokvíz szintjéig eljut a C-vitamin sebgyógyítást leginkább elősegítő koncentrációja” – mutatott rá dr. Balogh György Tibor. A kutatás következő fázisában szeretnék klinikai vizsgálattal igazolni, hogy a hatóanyag humán felhasználása is eredményes, és alkalmazása a refraktív műtétek utáni 3-4 napos sebgyógyulási időt jelentősen csökkenti, akár meg is felezi. Ez a szabadalmi védettség mellett a hasznosulást is elősegíti majd, vélhetően könnyebb lesz ipari partnert találni ahhoz, hogy mielőbb eljuthasson a klinikumba is. A kutatók a magyar szabadalmi eljárás mellett már a nemzetközi oltalom megszerzését is elindították.
„Ugyanakkor a szemcsepp hámosító hatása más szemészeti beavatkozásoknál, például keratoconus kezelésekor, a szürke- és zöldhályog műtéteknél is hasznos lehet, vagy akár a jellemzően sivatagi országokban gyakori, a szaruhártya mikrosérülése nyomán a szemfenéken előforduló kalciumlerakódások megszüntetésekor” – tette hozzá dr. Nagy Zoltán Zsolt. Megemlítette, hogy világszerte évi mintegy egymillió különféle lézeres szemműtétet végeznek, és ez a szám évről-évre növekszik, részben a technológia szélesebb körű elérhetősége, részben pedig bizonyos térségekben a népesség elöregedése miatt. A későbbiekben, ha sikerül igazolni, hogy humán alkalmazásban is hatásos a formula, akkor érdemes az egyéb szemészeti betegségek mellett – például cukorbetegség, koraszülöttség szövődményei – az aszkorbinsav antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonsága felhasználási lehetőségei, illetve más gyógyhatású készítményekkel való kombinációinak vizsgálata felé kiterjeszteni a kutatásokat – tette hozzá dr. Balogh György Tibor.
Kiss Melinda Katalin
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
