A két részből álló rendezvény egy nyári iskolával indult július végén, amely elsősorban az orvosbiológiai hálózattudomány, orvosi adatvizualizáció, orvosi adatokon alapuló gépi tanulás és a strukturálatlan adatokon alapuló mély tanulás kérdéseit járta körbe. Előadást tartott dr. Kosmas Kepesidis, a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) vezető adattudósa, a müncheni Lajos–Miksa Egyetem (LMU) kutatócsoportjának vezetője, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet vezető kutatója; dr. Katy Börner, az egyesült államokbeli Indiana Egyetem professzora; dr. Gézsi András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense, valamint dr. Palla Gergely, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának egyetemi docense.
Dr. Kosmas Kepesidis a dr. Krausz Ferenc Nobel-díjas tudóssal közösen végzett kutatásait ismertette az „Egészségügyi állapotfigyelés és korai betegségfelismerés a legmodernebb fizikai mérési technológiák alkalmazásával” című nyilvános előadásában. Mint elmondta, vizsgálataik lényege, hogy az infravörös spektroszkópia, azaz színképelemzés alkalmazása során infravörös elektromágneses sugárzást bocsátanak a vérmintára, hogy megfigyeljék, milyen mértékben nyelik el a vérben lévő molekulák a fényt, ezzel pedig fel tudják térképezni a molekuláris kötéseket. A kirajzolódó spektrumok mintázatairól, azaz „infravörös digitális ujjlenyomatokról” bebizonyosodott, hogy nemcsak stabil értékeket mutatnak hosszú távon, de személyenként is egyediek és beazonosíthatóak. Ezek a biomarkerek alkalmasnak bizonyultak különféle nem fertőző, például daganatos vagy anyagcsere-betegedések kimutatására, illetve a jelerősségből következtetni lehet azok előrehaladottságára és akár az életkilátásokra is. Erre a technológiára alapul a Health for Hungary – Hungary for Health (H4H) Program elnevezésű klinikai kutatás is.
A 10 év alatt várhatóan 15 ezer résztvevő bevonásával megvalósuló program hozzájárulhat egy olyan új, megbízható és költséghatékony diagnosztikai eszköz kifejlesztéséhez, amellyel bizonyos kórképek, például a daganatos, szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség molekuláris szinten felismerhetők lesznek még azelőtt, hogy a tünetek megjelennének.
A nyári iskola intenzív, hands-on műhelymunkák keretében kapcsolta össze a hálózattudományt, statisztikát, gépi tanulást és adatvizualizációt az orvosbiológiai alkalmazásokkal, ezzel hidat teremtve a különböző tudományterületek között. Az elméleti előadások tananyagát a 11 országból érkező 73 résztvevő valós orvosi adathalmazon alapuló, Python programnyelven folyó gyakorlati feladatokkal mélyíthette el. Elsajátíthatták, hogy a strukturált, azaz tabuláris, a nem strukturált, tipikusan képi vagy nyelvi, valamint a hálózatos adatokon milyen módszerek és eszközök alkalmazhatóak, az így szerzett tudásról pedig 13 csoportban, projektmunka keretében, szakértő zsűri előtt adtak számot.
A nyári iskolát követő konferencia megnyitóján dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora hangsúlyozta, hogy az adatvezérelt megoldások és megközelítések az orvos- és egészségtudományban is egyre nagyobb figyelmet kapnak. Ennek is köszönhető, hogy az elmúlt tanévben életre hívták az egyetem Biostatisztikai és Hálózattudományi Intézetét, amelynek mostani debütáló rendezvénye szorosan illeszkedik az egyetem azon stratégiai célkitűzéséhez, hogy vezető szerepet kíván betölteni az egészségügyi adattudomány és a klinikai informatika területén is. A rektor emlékeztetett, a Semmelweis Egyetem Magyarország legnagyobb gyógyító intézménye, klinikáin látják el a magyar betegek mintegy 10 százalékát – ezzel pedig régiós szinten is zászlóvivőnek számít. Ennek megfelelően nagy mennyiségű és sokrétű az itt keletkező egészségügyi adat, amely tudományterületeken átívelő elemzést igényel, különös tekintettel az adatalapú döntéstámogatásra és a mesterségesintelligencia-alkalmazásokra.
Célunk, hogy hagyományteremtő nyári iskolánk és mostani konferenciánk is rámutasson, hogy a rengeteg adat és információ milyen páratlan lehetőségeket rejt magában az orvos- és egészségtudomány terén. Lehetőséget, hogy még hatékonyabb, innovatív terápiákat, kezelési módokat találjunk, hogy megkapjuk a választ azokra a kérdésekre, melyekre a hagyományos orvoslásnak eddig nem volt megfejtése
– fogalmazott dr. Merkely Béla.
Galéria
A háromnapos konferenciára 14 országból érkezett az összesen 83 fő résztvevő és előadó, akik a kilenc szekció mellett keynote előadásokat is hallhattak dr. Katy Börnertől, dr. Barabási Albert-Lászlótól, a Northeastern University és a Harvard Medical School professzorától; dr. Maurovich Horvat Páltól, az Orvosi Képalkotó Klinika igazgatójától, valamint dr. Horváth Pétertől, aki a Helmholtz Munich vezető kutatója és a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézet igazgatója. A konferencia előadói kutatásaikat hagyományos és villámelőadások, valamint poszterprezenetációk keretében mutathatták be.
A résztvevők az intenzív szakmai programokat követően társasági eseményeken is folytathatták a kapcsolatépítést, így a nyári iskola pihenőnapján Visegrádra látogattak, míg a konferencia nyitóestjén dr. Katy Börner adatvizualizációs kiállítását tekinthették meg. Az Indiana Egyetem kurátorságával megvalósuló Places & Spaces: Mapping Science tárlat azt illusztrálja, hogy milyen módon képesek a grafikusan ábrázolt adatok a tudományos ismeretekre felhívni a figyelmet. A kiállítást eddig hat kontinens 28 országában, közel 400 helyszínen mutatták be.
Dr. Molontay Roland, az esemény főszervezője, a Biostatisztikai és Hálózattudományi Intézet igazgatója, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kereteiben működő HSDSLab vezetője honlapunknak kiemelte, hogy a hiánypótló, interdiszciplináris nyári képzés a tudományos fejlődés mellett a szakmai továbbképzésre is lehetőséget nyújtott. „Tíz éve tanítok adattudományt, jó pár hallgatói munkát láttam már, tehát van viszonyítási alapom, így nagy elégedettséggel töltött el, hogy a nyári iskola hallgatói ilyen rövid idő alatt milyen messzire tudtak eljutni” – értékelte a hallgatók teljesítményét. „Örömömre szolgál, hogy mind a szervezés, mind a szakmai tartalom kapcsán rendkívül pozitív visszajelzéseket kapott a nyári iskola és a konferencia a hallgatóság és az előadók részéről is, akik jelezték igényüket az esemény folytatására” – fogalmazott az intézetigazgató.
A 2024 októberében alakult Biostatisztikai és Hálózattudományi Intézet klinikai és orvosbiológiai adattudós képzéseket kínál angol nyelven, adat- és hálózattudományi kutatásokat folytat, továbbá olyan haladó matematikai és számítástudományi módszertannal támogatja orvosbiológiai kutatási kérdések megválaszolását, mint például a gépi látás, a természetes nyelvfeldolgozás, a prediktív analitika, a mesterséges intelligencia és a hálózattudomány módszerei. Az intézet célja a betegellátási rendszerekből és saját adatgyűjtésekből származó komplex orvosbiológiai adatok feldolgozása modern statisztikai, hálózattudományi és mesterséges intelligencia eszközökkel. Az itt folyó interdiszciplináris együttműködések révén az orvosok, statisztikusok és adattudósok közösen dolgoznak ki gyorsan bevezethető adatvezérelt innovációkat, támogatva a klinikai döntéshozatalt és a személyre szabott orvoslást.
Szabados-Dőtsch Judit
Fotó: Barta Bálint, Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
