„Csak betegágy mellett készülhetnek betegágyhoz” – idézte Markusovszky Lajos szavait és egyúttal a Semmelweis Egyetem gyakorlatorientált kurrikulumreformjának mottóját dr. Merkely Béla rektor, mielőtt az emlékülést megelőzően koszorút helyeztek el az Orvosi Hetilap alapítójának és első főszerkesztőjének Belső Klinikai Tömb udvarán álló szobránál.
A rektor felidézte azt is, hogy Markusovszky Lajos nemcsak a hazai sebészet kiemelkedő alakja, Balassa János tanársegédje volt, aki fontos szerepet játszott az éternarkózis alkalmazásában, de a modern magyar egészségügyi oktatás megteremtésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Számos szállal kötődött az egyetemhez: a pesti egyetemnek alumnusa volt, de Bécsben végzett, akárcsak a névadó, Semmelweis Ignác, akinek korszakalkotó felismeréséről szóló magyar nyelvű írását megjelentette az Orvosi Hetilapban 1858-ban. „Büszkén őrizzük emlékét” – fogalmazott dr. Merkely Béla.
Ezt követően a rektor dr. Tulassay Tivadar rector emeritus és dr. Papp Zoltán, az Orvosi Hetilap főszerkesztője társaságában megkoszorúzta Markusovszky Lajos szobrát, születésének 210. évfordulója alkalmából.
„Apáczai Csere János szellemiségét, az anyanyelven művelt tudomány fontosságát vitte tovább Markusovszky Lajos az Orvosi Hetilap megalapításakor. Sőt, ennél tovább menve 1882-ben megalapította – és három ezer forinttal gyarapította – az Orvosi Hetilap Díjalapot, amelynek kamatjaival kétévenként az Orvosi Hetilapban megjelent legjobb eredeti cikket jutalmazta a Budapesti Királyi Orvosi Egyesület” – hívta fel a figyelmet dr. Tulassay Tivadar rector emeritus, a Markusovszky Lajos Alapítvány kuratóriumi elnöke. Hozzátette, ezt a hagyományt a mai napig tartja az Orvosi Hetilap, és jutalmazza a legjobbnak ítélt, magyar nyelven megjelenő közleményeket. Megemlítette azt is, hogy a Semmelweis Egyetem 2019-ben vette át az alapítvány gondozását az alapítóktól.
Dr. Papp Zoltán, az Orvosi Hetilap főszerkesztője ünnepi beszédében felidézte, hogyan sikerült megőrizni a magyar egészségügyi, orvosi szaknyelv bölcsőjének számító folyóirat nyelvi hagyományait úgy, hogy eközben teljesíti az impaktfaktor-szerzés követelményeit is. Ennek része volt, hogy 2016-ban, amikor főszerkesztővé választották, azt a kompromisszumot javasolta, hogy a magyarul megjelenő közlemények angol összefoglalóval jelenjenek meg, emellett digitalizálták a hetilap kiadása óta megjelent valamennyi kötetét is; azóta az interneten bárki számára hozzáférhető az összes lapszám. A hetilap emellett egyelőre megőrizte nyomtatott kiadását is, miközben törekszik arra, hogy eredeti közleményeket, összefoglaló közleményeket és esettanulmányokat jelentessen meg, a beküldött kéziratokat átlagosan három hónap alatt el is bírálva. Ennek köszönhetően az Orvosi Hetilap az elmúlt években jelentősen növelte nemzetközi elismertségét is, impaktfaktora 2024-ben elérte a 0.9-et.
Az Orvosi Hetilap az elmúlt évtizedben nemzetközileg jegyzett és elismert orvostudományi szaklappá vált, miközben az alapító, Markusovszky Lajos által megfogalmazott, az igényes magyar orvosi nyelv ápolásával kapcsolatos küldetését is teljesíti – hangsúlyozta a főszerkesztő.
A Markusovszky Lajos Alapítvány kuratóriuma minden évben Markusovszky Lajos-emlékérem kitüntetést adományoz azoknak, akik kiemelkedő tudományos és egészségpolitikai munkássággal rendelkeznek, és az Orvosi Hetilap érdekében önzetlenül magas színvonalú tevékenységet fejtenek ki. Az idén dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora vehette át az emlékérmet dr. Tulassay Tivadar rector emeritustól, a Markusovszky Alapítvány kuratóriumának elnökétől és dr. Papp Zoltántól, az Orvosi Hetilap főszerkesztőjétől.
Dr. Merkely Béla 1966. június 28-án született Budapesten. Édesapja testnevelő tanár, válogatott tornász, édesanyja spanyol-olasz szakos tanár. 1984-ben érettségizett a Táncsics Mihály Gimnáziumban. 1991-ben szerzett orvosi diplomát az akkori Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán summa cum laude minősítéssel, ettől kezdve dolgozik a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján. Belgyógyászatból 1996-ban, kardiológiából 1998-ban, klinikai farmakológiából 2005-ben, sportorvostanból 2017-ben tett szakvizsgát. 1999-ben PhD-fokozatot szerzett. 2006-tól a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, doktori értekezésének címe: Tachyarrhythmiák patomechanizmusai és új elektrofiziológiai nonfarmakológiás kezelési módszerei. 2007 és 2009 között elvégezte a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ (EMK) egészségügyi szakmenedzser képzését, majd 2013-2014-ben a mesterszakot is. MSc-diplomájának címe: Progresszivitás és szervezetfejlesztés, avagy hogyan lehet kitörni a menedzsment eszközeivel a költségvetési szűkösség determinációi közül?
2007-től a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Tanszékének tanszékvezetője, a három nyelven folyó graduális és posztgraduális kardiológiai oktatás irányítója, továbbá az Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola Szív- és érrendszeri betegségek élettana és klinikuma programjának (mai nevén Szív- és Érgyógyászati Tagozat) vezetője. 2008-tól egyetemi tanár. 2009-től tíz évig az egyetem Tudományos Diákköri Tanácsának (TDT) elnöke volt. 2010-től a Magyar Rektori Konferencia (MRK) Tehetséggondozási Bizottságának elnöke, 2021-től az MRK társelnöke (május végén 2025. augusztus 1-jei hatállyal megválasztották az MRK elnökévé – a szerk.). 2015-től 2018-ig a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese és a Klinikai Központ elnöke, 2018-tól a Semmelweis Egyetem rektora; 2023-ban újabb ötéves ciklusra választották meg. 2019-2023 között a Sportorvostan Tanszék, 2022-től a Repülő- és Űrorvostani Tanszék vezetője. 2016-tól 2021-ig, majd 2023-tól ismét az Egészségügyi Szakmai Kollégium Kardiológia Tagozatának elnöke.
Tagja szinte minden jelentős hazai és nemzetközi kardiológiai, aritmia és pacemaker, intervenciós kardiológiai és keringéskutatással foglalkozó tudományos társaságnak. 2010-2013 között a Magyar Kardiológusok Társaságának (MKT) elnöke, 2017-től az MKT tiszteletbeli elnöke. 2001-től tagja az Európai Kardiológus Társaságnak (European Society of Cardiology, ESC) és tölt be különböző tisztségeket; 2016-2018 között az ESC alelnöke. 2017-től a FINA (ma World Aquatics) Sports Medicine Committee tagja, 2023-tól alelnöke. Számos magyar és nemzetközi tudományos folyóirat szerkesztésében vesz részt.
A világ élmezőnyébe helyezte a hazai felnőtt szívtranszplantációt, a hazai műszívprogram egyik elindítója. Kutatási és szakterülete fókuszában a strukturális intervenciók, a billentyű beültetések és a minimál invazív beültetések állnak. 5 szerkesztett könyv, 3 szakkönyv, 74 könyvfejezet, 3 egyetemi jegyzet szerzője. Emellett 1107 nemzetközi és 335 hazai tudományos közlemény, valamint számtalan tudományos konferencia előadás fűződik a nevéhez. Független hivatkozásainak száma több mint 100 ezer (100 552), impakt faktora 7800 feletti, h-indexe 87.
2020 márciusa, az új koronavírus hazai megjelenése óta a COVID-19 elleni küzdelem kiemelt szereplője volt. Ennek elismeréseként 2020-ban átvehette a Figyelő Év Embere díját. Munkásságát számos további díjjal ismerték el az elmúlt évtizedek során: többek között átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét (2011), a Gábor Dénes-díjat (2015) a Magyar Érdemrend középkeresztjét (2016), az Arany Kitűző kitüntetést (2017), a Széchenyi-díjat (2021). Tíz külföldi és két hazai egyetemtől, illetve kórháztól kapott tiszteletbeli professzori vagy díszdoktori (Doctor Honoris Causa) címet nemzetközi szinten is kiemelkedő szakmai és oktatói tevékenysége elismeréseként.
Egyetemi évei alatt belgyógyász professzorának, dr. Tenczer Józsefnek nagy szerepe volt abban, hogy a kardiológiát választotta. A tudományos munkába dr. Juhász-Nagy Sándor vezette be, míg pályafutása másik meghatározó személyisége dr. Szabó Zoltán, az első hazai szívtranszplantáció megtervezője és elvégzője volt, akitől a klinikai szemlélet mellett sokat tanult arról is, hogy milyen egy jó vezető. Hozzá hasonlóan klinikaigazgatóként és rektorként is a folyamatos építkezésben hisz. Büszke arra, hogy vezetése alatt a Semmelweis Egyetem a világ 31. legjobbja lett kardiológia területén (US News „Best Global Universities” rangsor), ezzel a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Európa egyik legjobb és legnagyobb szív- és érgyógyászati központjává vált, míg a Semmelweis Egyetem a világ 271. legjobbjaként (Times Higher Education 2025-ös világrangsor szerint) Magyarország és a régió első számú felsőoktatási intézménye. Rektori kinevezése óta az egyetem portfóliója folyamatosan bővült, az intézmény messze a legnagyobb hazai betegellátóvá vált.
Az intézményfejlesztéshez az erőt a betegellátásból meríti, amelyben számtalan feladata mellett is napi szinten részt vesz. A motivációt az adja számára, hogy van víziója, és világosan látja maga előtt a célt. Sikereiben fontosnak tartja a sportot, ami kora gyermekkora óta élete része, és megtanította a küzdelemre, a csapatmunkára. Hobbija a vízilabda, az úszás, a színház, a síelés, a kerékpározás és a tenisz. Szakmai sikerein túl gyermekeire a legbüszkébb: felnőtt fiára és lányára, akik szintén orvosok lettek, és jelenleg gimnazista legkisebb gyermekére.
Semmelweis Ignác öröksége mindazoké, akik szelleméhez méltóan gyakorolják hivatásukat, és így azt gondolom, hogy az itt ülők és azok a nemzedékek, akik a Semmelweis Egyetemen tanulnak, ugyancsak örökösnek tekinthetik magukat – idézte köszönőbeszédében dr. Merkely Béla a Semmelweis-leszármazott Hüttl Kálmán professzor szavait. A kardiológiától a sport- és űrorvoslásig terjedő tudományos munkásságát, felfedezéseit, eredményeit áttekintő előadásában köszönetet mondott mentorainak: dr. Juhász-Nagy Sándornak, akinek a tudomány alapjainak elmélyítése iránti elkötelezettséget köszönheti, dr. Tenczer Józsefnek, aki a szakmát, a kardiológiát kijelölte számára, valamint dr. Szabó Zoltánnak, aki megmutatta, hogyan lehet hatékonyan klinikát vezetni, valamint egy programot világszintre emelni. Tőle tanultam azt is, hogy a tehetséges fiatalokat támogatni kell, mert ők viszik előre a tudományt, és ezzel a pozitív szemléletével igyekszem ma is klinikát vezetni – emelte ki a rektor.
Klinikusnak tekintem magam, akit érdekel a transzlációs és alapkutatás is, elsősorban annak érdekében, hogy olyan új beavatkozásokat dolgozzunk ki, amelyek definitíven megváltoztatják a mindennapi betegellátást
– mondta dr. Merkely Béla. Szavai szerint a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán professzorként, docensként, adjunktusként dolgozó tanítványaival együtt minden nap arra keresi a választ, hogyan lehet a lehető legkisebb beavatkozással a maximálist eredményt elérni a betegek érdekében. Egyúttal köszönetet mondott munkatársainak is a betegellátásban és a kutatási eredmények eléréséhez nyújtott áldozatos munkájukért is.
Felidézte, mennyire meghatározó élménye volt frissdiplomás orvosként megtekinteni az első hazai szívátültetést, amelyet követően később létrehozták a transzplantációs biobankot, amelynek mintáit felhasználva jelenleg a társegyetemekkel közös HU-rizont támogatású kutatásban vizsgálja a végállapotú szívelégtelenség megelőzési, kezelési lehetőségeit.
Amikor elkezdtem a szakmát, elsősorban az infarktusos betegeket kellett megmenteni – ma már ezt jól tudjuk kezelni, viszont a populáció idősödésével a kardiovaszkuláris betegségek között előtérbe került a szívelégtelenség miatti halálozás, ezért jelenleg a klinikai kutatásaim is a szívelégtelenséggel kapcsolatosak, melynek részben gyógyszeres, részben eszközös kezelési lehetőségei vannak
– emelte ki dr. Merkely Béla. Az eredmények között említette a 2014-2022 között végzett Budapest klinikai vizsgálatot, melyet követően a kamrai reszinkronizáció bevezetésével változott a kezelés módja azon pacemakeres, szívelégtelen betegek egy csoportjánál, akiknél a jobbkamrai ingerlés hozzájárult a szívelégtelenség kialakulásához. Megemlítette azt is, milyen komoly előrelépést jelent a gyógyításban a képalkotó diagnosztika fejlődése, valamint a kardiogenetika rutinszerű használata a diagnosztikában és a mesterségesintelligencia-alapú betegtúlélési prognózisok, ha a szívelégtelenséghez egyéb komorbiditások társulnak.
Az Orvosi Hetilap szakmai színvonalának biztosítéka a szerkesztőbizottság nagy tudású orvosegyéniségeinek lektori tevékenysége, ennek érdekében a szerkesztőség idén öt olyan új taggal bővíti a szerkesztőbizottságot, akik eddig is elkötelezettek voltak az orvosi átiratban folyó szerkesztői munka iránt – hangzott el az emlékülésen. Majd dr. Papp Zoltán átadta az új tagok megbízó leveleit.
- Dr. Berkes István, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszékének professor emeritusa;
- Dr. Egyed Zsófia, az Uzsoki utcai Kórház Radiológiai Osztályának osztályvezető főorvosa;
- Dr. Fekete Sándor, a Dél-pesti Centrum Kórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet nyugalmazott osztályvezető főorvosa;
- Dr. Ságodi László, a Miskolci Egyetem, Preventív Egészségtudományi Tanszék professor emeritusa;
- Dr. Urbancsek János, a Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára.
Ezt követően dr. Papp Zoltán főszerkesztő átadta az Orvosi Hetilap Markusovszky Lajos-díjait azoknak a szerzőknek, akiknek publikációit a hetilap szerkesztőbizottsága az előző év legjobbjainak találta.
Pápai Páriz Ferenc baseli egyetemi diplomamunkájának latinról magyarra fordítása védésének és orvossá avatásának 350. évfordulóján; dr. Barta Andrea, dr. Delbó Katalin, dr. Varga Éva Katalin, dr. Szabó Mária, Szőllősi Lili, Somodi Brigitta és dr. Bereczki Dániel szerzőségével; Orv. Hetil. 2024; 165(46): 1808–1821.
Mesterséges intelligencián alapuló szervkontúrozó szoftverek alkalmazása és eredményeinek összehasonlítása sugárterápiás besugárzástervezés során; Bungyi Gergely, dr. Pócza Tamás, Zongor Ágnes, dr. Takácsi-Nagy Zoltán és dr. Major Tibor publikálásában. Orv. Hetil. 2024; 165(49): 1934–1944.
Az orvosi kommunikáció oktatásának fejlesztése a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán a „Szimulációs Beteg” program bevezetésével; Dr. Hambuch Anikó, dr. Fekete Judit, dr. Berta Anikó, Halász Renáta, dr. Makszin Lilla, dr. Németh Tímea, Szalai-Szolcsányi Judit, dr. Warta Vilmos, dr. Zrínyi Andrea, dr. Kránicz Rita, dr. Eklics Kata és dr. Csongor Alexandra publikálásában. Orv. Hetil. 2024; 165(33): 1286–1294.
Kritikus állapotú, szeptikus felnőtt betegek antibiotikumkezelésének farmakokinetikai és farmakodinamikai megfontolásai; Dr. Holub Lili, dr. Szabó Bálint Gergely, dr. Závorszky Lőrinc, dr. Hümpfner Rózsa, dr. Andréka Péter, dr. Karvaly Gellért Balázs és dr. Lakatos Botond szerzőségével. Orv. Hetil. 2024; 165(11): 403-415.
Új módszer a májregeneráció fokozására: a máj kettős vénás sorvasztása; Dr. Kokas Bálint, Krizsány Gyula oh., dr. Pekli Damján, dr. Meltzer Anna, dr. Bárdos Dávid, dr. Rózsa Balázs, dr. Bibok András, dr. Korda Dávid, dr. Somogyi Dóra, dr. Doros Attila, dr. Budai András, dr. Halász Judit, dr. Werling Klára, dr. Hagymási Krisztina, dr. Mühl Dorottya, dr. Tegze Bálint, dr. Nádasdy-Horváth Domonkos, dr. Györke Tamás, dr. Szijártó Attila és dr. Hahn Oszkár publikálásában. Orv. Hetil. 2024; 165(36): 1433–1439.
Elülsőszegmentum-optikaikoherencia-tomográfia (OCT) a korszerű szemészetdiagnosztikában; Dr. Lukács Miklós Ágoston és dr. Módis László szerzőségével. Orv. Hetil. 2024; 165(29): 1112–1121.
Szűrő kolonoszkópos vizsgálatok hatékonyságának és biztonságosságának értékelése a Szegedi Tudományegyetemen és a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházban 2019 és 2022 között; Magyar Dániel oh., dr. Fábián Anna, dr. Vasas Béla, dr. Nacsev Krisztián, dr. Dubravcsik Zsolt, dr. Bősze Zsófia, Tóth Tibor, dr. Bacsur Péter, dr. Bálint Anita, dr. Farkas Klaudia, dr. Molnár Tamás, dr. Resál Tamás, dr. Bor Renáta és dr. Szepes Zoltán publikálásában. Orv. Hetil. 2024; 165(6): 221–231.
A JAK2 szomatikus génmutáció lehetséges betegségmódosító hatása a cardiovascularis kórképek kialakulásában; Dr. Magyar Eszter, dr. Újfalusi Anikó, dr. Czenke Marianna és dr. Méhes Gábor szerzőségével. Orv. Hetil. 2024; 165(23): 883–890.
A csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség gyógyszeres kezelésének változása és prognózisra gyakorolt hatása a hazai gyakorlatban; Dr. Muk Balázs, dr. Pilecky Dávid, dr. Bánfi-Bacsárdi Fanni, Füzesi Tamás, dr. Gergely G. Tamás, dr. Komáromi Anna, dr. Papp Emese, dr. Szőnyi Mihály Dániel, Forrai Zsolt, Kazay Ádám, dr. Solymossi Balázs, dr. Vámos Máté, dr. Andréka Péter, dr. Piróth Zsolt és dr. Nyolczas Noémi publikációjában. Orv. Hetil. 2024; 165(18): 698–710.
Microchimaerismus kimutatása nagy érzékenységű droplet digitális PCR technikával és szerepe a vérképzőőssejt-transzplantált betegek monitorozásában; Dr. Őrfi Zoltán, dr. Meggyesi Nóra, Varga Lívia, dr. Bors András, dr. Gopcsa László, dr. Paksi Melinda, dr. Lakatos Viktor, dr. Kállay Krisztián, dr. Kriván Gergely, Jónás Alexa, dr. Tordai Attila, dr. Vályi-Nagy István, dr. Reményi Péter és dr. Andrikovics Hajnalka szerzőségével. Orv. Hetil. 2024; 165(8): 297–308.
Az első hazai tapasztalatok összegzése kromoszomális microarray-analízis és teljesexom-szekvenálás módszerekkel a magzati diagnosztikában; Dr. Pikó Henriett, dr. Illés Anett, dr. Nagy Sándor, dr. Beke Artúr, dr. Árvai Kristóf, dr. Elekes Tibor, dr. Horváth Emese, dr. Ferenczy Miklós, dr. Mosonyi Péter, dr. Lukács Valéria, dr. Klujber Valéria, dr. Török Olga, dr. Kiss Zsuzsanna, dr. Tardy Erika, dr. Tidrenczel Zsolt, dr. Tobiás Bálint, dr. Balla Bernadett, dr. Lakatos Péter, dr. Kósa János és dr. Takács István publikációjában. Orv. Hetil. 2024; 165(14): 523–530.
A medullaris pajzsmirigyrák diagnosztikája és kezelése négy magyarországi egyetemi centrumban (2000–2023); Dr. Réti Zsuzsanna, dr. Tőke Judit, Balla Réka oh., dr. Nagy V. Endre, dr. Bodor Miklós, dr. Valkusz Zsuzsanna, dr. Kovács Kristóf Attila, dr. Iványi Gábor, dr. Garami Miklós, dr. Győry Ferenc, dr. Huszty Gergely, dr. Sápi Zoltán; dr. Mezősi Emese és dr. Tóth Miklós szerzőségével. Orv. Hetil. 2024; 165(44): 1735–1745.
A transzplantált szív kilökődésének előrejelzése endomyocardialis biopsziás minták mesterségesintelligencia-alapú patológiai vizsgálatával; Dr. Szferle Csaba, dr. Sághi Márton, dr. Nagy Beáta, dr. Horváth Péter, Kriston András, Kovács Ferenc, dr. Krenács Tibor és dr. Fintha Attila publikálásában. Orv. Hetil. 2024; 165(44): 1728–1734.
Noninvazív rejekció utánkövetése szolid szervek átültetését követően: a donoreredetű sejtmentes DNS vizsgálata; Dr. Teszák Tímea, dr. Bödör Csaba, Hegyi Lajos, Lévay Luca, dr. Nagy Beáta, dr. Fintha Attila, dr. Merkely Béla és dr. Sax Balázs publikálásában. Orv. Hetil. 2024; 165(33) 1275–1285.
Dr. Gömör Béla HORUS cikkei
- Markhot Ferenc 260 évvel ezelőtt latinul írt műve megjelent magyar nyelven (Orv. Hetil. 2024; 165(9): 356–357.)
- Hartl Alajos (1826–1895) – a közegészségügy szürke eminenciása (Orv. Hetil. 2024; 165(29): 1142–1144.)
- Anatómia és divat. Thanhoffer Lajos 123 évvel ezelőtt megjelent könyvéről (Orv. Hetil. 2024; 165(49): 1954–1956.)
Dr. Kiss László HORUS cikkei a mesmerizmusról
- Adalékok a mesmerizmus korai történetéhez Magyarországon – Gecse Dániel (1768–1824), az erdélyi magnetizőr halálának 200. évfordulója apropóján (Orv. Hetil. 2024; 165(16): 638–640.)
- A Himnusz és az állati mágnesesség – Kölcsey Ferenc levelei a mesmerizmusról, 1823-ban (Orv. Hetil. 2024; 165(28): 1101–1103.)
A hetilap korábbi főszerkesztője emlékére létrehozott Dr. Fehér János Emlékére Alapítvány célja a belgyógyászat, különösen a hepatológia szabad gyökös és immunológiai kutatásainak támogatása, illetve ösztönzése a kiemelkedő tudományos munkát végző fiatal egyetemi oktatók és hallgatók díjazásával. Az elismerést dr. Fehér Erzsébet, az alapítvány alapítója adta át dr. Kozma Brigittának A metabolitikus zsírmájbetegség kapcsolata a diabetes mellitus szövődményeiért című pályázatáért.
Galéria
Kiss Melinda Katalin
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
