Európa vezető aneszteziológiával és intenzív terápiával foglakozó szakemberei gyűltek össze június 13-14-én a Budapesti Kongresszusi Központban a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszékének szervezésében, hogy a szakma legaktuálisabb kérdéseiről cseréljenek eszmét, és megosszák egymással a legújabb kutatási eredményeket. A SepsEast 2025 konferencia az Intenzív Terápiás Klinika igazgatója, dr. Molnár Zsolt egyetemi tanár kezdeményezésére valósult meg, mintegy 200 résztvevővel.
Galéria
A 2012-ben dr. Molnár Zsolt által indított szakmai program célja az volt, hogy összehozza a kelet-európai véleményformálókat és a nyugat-európai szakértőket egy budapesti konferencián – idézte fel az első napot lezáró beszédében dr. Merkely Béla rektor. Hozzátette: a professzor klinikaigazgatói kinevezésével új lendületet kapott a kezdeményezés, így ismét Budapesten találkoztak a szakma meghatározó képviselői Angliától Olaszországon, Németországon, Csehországon, Lengyelországon át Horvátországig. A szakterület olyan kiválóságai adtak elő, mint például Jean-Louis Vincent vagy Jan de Waele professzorok. A rektor kiemelte, hogy egy ilyen konferencia kiváló lehetőséget kínál, hogy tovább erősödjenek a nemzetközi kapcsolatok ezen a szakterületen, ami utat nyithat új tudományos, oktatási és szakképzési kollaborációk előtt.
Dr. Molnár Zsolt a szakmai tanácskozásról szólva elmondta, hogy az előadások témái között olyan aktualitások szerepeltek, mint például a mesterséges intelligencia (MI) felhasználási lehetősége az intenzív terápiás ellátásban, ami azért lehet hasznos, mert az MI képes az akár 4-5 szerv betegségével érintett betegek valamennyi fontos paraméterét figyelembe venni és az alapján javaslatot adni a leginkább testhezálló kezelésre a szakorvosok számára, akik így gyorsabban képesek döntést hozni. A kiemelt témák között említette még a multirezisztens kórokozókkal szembeni küzdelmet, mely jelenséget a túlzásba vitt és rossz dózisban adott antibiotikum-kezelés okozza. Kiemelte: a legújabb klinikai vizsgálatok alapján felmerül, hogy az eddigi rutinnal szemben az antibiotikumokat rövidebb ideig, de sokkal (akár 3-4-szer) nagyobb dózisban lenne célszerű adni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az ellenálló, multirezisztens kórokozók kialakulása.
A diabéteszes ketoacidózis egy súlyos anyagcsere-állapot, amely általában a cukorbetegség 1-es vagy 2-es típusában, de elsősorban 1-es típusban, szövődményeként jelentkezik. Ez az állapot akkor fordul elő, amikor a szervezetnek nincs elegendő inzulinja, hogy a glükózt (cukrot) energiává alakítsa. Ennek eredményeként a szervezet más forrásokból próbál energiát nyerni, például a zsírokból.
Dr. Molnár Zsolt azt is elmondta, hogy az elmúlt években több olyan D1-es közleményük jelent meg, ami komoly esélyt jelenthet arra, hogy eredményeink bekerüljenek a nemzetközi irányelvekbe. Ilyen például az ún. diabéteszes ketoacidózis ellátása, aminek kapcsán a klinikán megfigyelték, hogy a korábban alkalmazott izotóniás sóoldattal szemben sokkal hatékonyabbak a balanszírozott oldatok, amikkel gyorsabb klinikai javulást lehet elérni, mivel különböző elektrolitokat tartalmazva hozzájárulnak a szervezet élettani sav-bázis egyensúlyának fenntartásához, helyreállításához.
Dr. Molnár Zsolt hangsúlyozta, hogy a SepsEast konferenciát azért is tartotta fontosnak ismét Budapestre hozni, mert a szepszis jelenleg az egyik vezető halálok világszerte. Ennek oka, hogy ma már az orvostudomány egyre komolyabb beavatkozásokat mer elvégezni egyre idősebb, esendőbb betegeken, akiknek akár több súlyos alapbetegsége is lehet, ami megnöveli azon esetek számát, akik kritikus állapotba kerülnek és intenzív ellátásra szorulnak. Bár a legtöbb betegen tudunk segíteni, de a szepszis legsúlyosabb formája, a szeptikus sokk akár 50-60 százalékos halálozással is járhat. „A szepszis a különböző fertőzésekre adott súlyos reakciója a szervezetnek, ami ellen csak egy multidiszciplináris, gyors és hatékony fellépéssel lehet küzdeni, és szükséges hozzá az intenzív terápia teljes terápiás arzenálja” – mondta el a professzor.
A SepsEast szakmai fórum létrehozásának egyik víziója volt egy olyan egészségügyi és oktatási rendszer létrehozása, melyben a nemzetközi standardok beépülnek a hazai gyakorlatba, illetve hogy a hazai kutatási eredmények is megfelelő szintű elismerést kapjanak nemzetközi szinten, és bekerüljenek szakmai irányelvekbe – ismertette dr. Molnár Zsolt.
Hozzátette, hogy szeretnék az egyetem kurrikulumreformjához illeszkedve, szeptembertől valós körülmények között, műtőben oktatni a hallgatóknak az aneszteziológiai gyakorlatot, ami eddig elsősorban szimulációval valósult meg.
Keresztes Eszter
Fotó: Sanopharm.cz
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
