„Itt mindig történik valami, mindig van újdonság, kihívás, nehéz esetek, vagy éppen olyan koraszülöttek, akik aztán sok évvel később is visszajönnek közösen ünnepelni a koraszülöttek világnapján” – mondta honlapunknak Láposi Andrea klinikavezető főnővér. Megemlítette, hogy életében és szakmai pályafutása során többször is meghatározó szerepet játszott a Semmelweis Egyetem, és azon belül is a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika. Az egészségügyi szakközépiskola elvégzését követően először a Neurológiai Klinikán helyezkedett el nővérként 1980-ban, de hamarosan a szakmai érdeklődését alapvetően meghatározó látogatást tett az akkori II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Perinatális Intenzív Centrumában.
„Döntő és nagyon impulzív élmény volt látni a koraszülött babákat az inkubátorokban, figyelni az ápolókat munka közben. Noha annak idején egyáltalán nem volt könnyű ide bekerülni, pár hónap után már itt dolgoztam, majd később ott lettem gyermekápolónő, valamint intenzív terápiás ápoló is” – idézte fel Láposi Andrea, már a Baross utcai nőgyógyászati klinika patinás épületében lévő irodájában, egy olyan fekete-fehér bekeretezett fénykép alatt ülve, amely lehetne akár egyszerű, az épülethez illő dekoráció is.
Különös jelentőségét az adja, hogy az épületben készült, és egy, egykor itt dolgozó újszülött osztályos főnővér látható rajta csecsemővel a karján. Ez a csecsemő ma a klinikavezető főnővér.
Arra emlékeztet, hogy úgy érdemes végezni ezt a munkát, hogy évtizedekkel később is jó szívvel emlékezzenek ránk a kismamák
– mondta a klinikavezető főnővér.
Pályája során az egészségügy több speciális területén is tapasztalatot szerzett: a koraszülöttmentésben, volt újszülött osztály vezetője, valamint szülészeti és nőgyógyászati osztály osztályvezető főnővére is. Aztán az ezredforduló táján felkérést kapott a Telki Magánkórház ápolási vezetői pozíciójára. „Nagyon érdekes és hasznos tapasztalat volt, hogy azokban a korai években betekintést nyerhettem a magánellátás működésébe, de rájöttem arra is, hogy engem jobban vonz az állami ellátás” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az itteni munkájának köszönhetően sajátította el „a beteg minden körülmények között az első” szemléletet, amelyet elvár azoktól is, akikkel együtt dolgozik. Ezután kormányhivatalhoz vitt az útja, ahol hatósági és ellenőrzési feladatokat látott el. Az elsajátított szemléletet a mai napig hasznosítja munkája során, mivel úgy látja, a jogszabályoknak való megfelelés és a precíz adminisztráció biztonságot ad a vezetői feladatai során. Mindez arra is inspirálta, hogy harmadik, jogi szakokleveles diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karán szerezze meg.
Ezt követően pályázta meg először az egykori I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika vezető főnővéri pozícióját, majd a 2019-es integrációt követően létrejött Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika ápolási vezetői posztját. „Csapatmunkának látom a vezetést, ahol szakdolgozókkal, orvosokkal, az egyetemi és a klinikai vezetéssel is együtt kell dolgozni” – mondta el Láposi Andrea. Közel 400 szakdolgozó szakmai életét irányítja, de úgy tartja, hogy vezetőként a beosztottak mindennapos gondjaira is tekintettel kell lenni ahhoz, hogy szakmailag és emberileg jól működő közösség, jó csapat dolgozzon a klinikán.
Ez nem mindig egyszerű, mivel több generáció dolgozik együtt, de úgy látja, hogy mindegyiknek megvan az erőssége, amire vezetőként támaszkodhat. A nyugdíjhoz közelebb lévők és a középgeneráció sokat tudnak, sokat tapasztaltak és nagyon érzik, hogyan kell szólni a beteghez, míg a fiatalabbak az érdekérvényesítésben erősebbek, legyen szó a betegek érdekeiről vagy a sajátjukról, emellett sok újdonságot, pozitívumot hoznak – jegyezte meg a klinikavezető főnővér. Hozzátéve, hogy részben emiatt, részben pedig a klinika sokszínű tevékenysége miatt támogatja a szakdolgozókat abban, hogy folyamatosan képezzék magukat. A szakterület műtéti eljárásainak folyamatos fejlődése, az új kezelések bevezetése is folyamatos továbbképzési elvárásként jelenik meg. Mint elmondta, arra is van igény, hogy a diplomás ápoló speciális ápolói képesítést is szerezzen, de azt is bátorítja, hogy akár az évtizedek óta itt dolgozók elvégezzék a diplomás szülésznőképzést, amit nemcsak az újabb elméleti tudásanyag, de a szemléletformálás miatt is fontosnak tart.
„A Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika két részlegén évente több mint 100 ezer a járóbeteg esetszám, és 16 ezer feletti számban látunk el fekvőbeteget. A speciális szakrendeléseinken – mint az endometriózis, a genetika és számos más – eddig is országos centrumként fogadtuk a betegeket, és itt is érezhetően megnőtt a terhelésünk. Ez igaz a fekvőbetegellátásra is, ami szintén nagyon jelentős betegforgalom kezelését jelenti, sokszor nagyon speciális kórképekkel és betegségekkel, komoly lelki terheléssel” – mondta Láposi Andrea. Bár a diplomás ápolókat, szakápolókat is szívesen fogadják, a feladat jellegéből adódóan túlnyomórészt diplomás szülésznőket várnak, azonban a speciális ellátási formák – mint például koraszülöttellátáshoz szükséges intenzív terápia vagy a nőgyógyászati onkológia – ápolási feladataihoz egyéb szakirányú végzettség és tapasztalat is szükséges. Mindkét terület speciális egyéni képességeket és külön elhivatottságot igényel, mivel szakmailag nagy kihívást jelentő, ám pszichésen is megterhelő feladatokkal járnak – mondja Láposi Andrea.
Sajátos helyzet, hogy a klinika két részlege fizikailag távol van egymástól, de úgy alakította ki a munkarendjét, hogy meghatározott napokon a Baross utcában, illetve az Üllői úton dolgozik, így bármelyik részleg dolgozója fordulhat hozzá személyesen is a problémáival. Vezetőként a legnagyobb kihívást abban látja, hogy a szakdolgozói létszám és utánpótlás biztosított legyen: ebben könnyebbséget jelent, hogy az egyetem fenntartásában lévő szakképző intézményekből ide is érkeznek gyakorlatra fiatalok. „Célunk olyan perspektívát mutatni számukra, illetve a gyakorlatra érkező főiskolás szülésznőknek, valamint a GYES-ről, GYED-ről visszatérő dolgozóinknak is, ami alapján a jövőben is az egyetemen képzelik el a pályájukat” – mutatott rá Láposi Andrea.
Komoly figyelmet fordít arra is, hogy tréningekkel, esetmegbeszélésekkel fejlesszék a dolgozók kommunikációs készségeit, gyakorlatát, ehhez az egyetem saját trénercsapatával folyamatos támogatást nyújt. Ez abban is segítséget jelent, hogy szakdolgozói oldalról megfeleljenek a szülészet terén az elmúlt évtizedben lezajlott szemléletváltásnak: mind a koraszülött és újszülött ellátásban, mind a hagyományos szülészetben családközpontú ellátást biztosít a klinika. „30-40 éve még elképzelhetetlen volt a 24 órás látogatás, vagy a 4-500 grammos koraszülöttek túlélése. Ahogyan azt sem hittük, hogy egyszer majd a robotsebészeti beavatkozások mindennaposak lesznek, illetve hogy egy nőgyógyászati műtét után két nappal hazamennek a betegek. Jó ezt megélni” – teszi hozzá a klinikavezető főnővér.
Kiss Melinda Katalin
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
