Az utóbbi időben emelkedő esetszámot mutat egy igen komoly kockázatokat rejtő zoonózis (állatról emberre terjedő fertőző betegség), az echinococcosis. Az Európai Járványügyi Központ adatai szerint 2023-ban 929 emberi megbetegedést regisztráltak a kontinensen, míg 2022-ben 739, 2021-ben 592, 2020-ban pedig 574 esetet. Magyarországon is emelkedő az esetszám: tavalyelőtt 19, 2022-ben 9, 2021-ben 7, 2020-ban pedig még csak 4 ilyen beteget diagnosztizáltak.
Az echinococcosis egy galandféreg okozta megbetegedés, ami ugyanúgy veszélyt jelent házi kedvenceinkre, mint ránk, emberekre – mondja dr. Kardics Kinga. A férgek vagy petéik a fertőzött rókák és aranysakálok bélsarával ürülnek, és akár egy évig is életképesek maradnak.
Ha a peték azután a szimatoló kutyák szájába, orrába jutnak, vagy lábukra, szőrükre kerülnek, és lenyalják onnan, az állat béltraktusába jutva a peték őket is megfertőzik. Az állatok pedig tovább fertőzhetnek minket például úgy, hogy megnyalja a kezünket, mi pedig kézmosás nélkül megeszünk mondjuk egy almát.
Dr. Kardics Kinga felhívja a figyelmet arra, hogy az echinococcosis komoly betegség: a fertőzés nyomán ciszták képződhetnek a májban, a lépben, a tüdőben, de akár az agyban vagy a csontokban is. Emberben, állatban egyaránt. A fertőzés ember esetében azonban hosszú évekig lappanghat, mert a ciszták ritkán nőnek meg akkorára, hogy tüneteket okozzanak. A fertőzést ezért rendszerint véletlenül fedezik csak fel, például egy teljesen más okból végzett képalkotó vizsgálat során. Ha kialakulnak tünetek, azok súlyossága a ciszták méretétől és elhelyezkedésétől függ. (Így, ha a májban vannak, akkor például hasi fájdalmat, sárgaságot okozhatnak, ha a tüdőben, akkor többek között köhögést, véres köpetet.)
Nemcsak annak fontos orvoshoz fordulnia, akinek ilyen tünetei vannak, de annak is, akinek a kutyája igazoltan echinococcosisban pusztult el.
Az echinococcosisos cisztákat, amennyiben lehetséges, műtéti úton távolítják el, illetve a beteg gyógyszeres kezelést kap. Nagyon fontos ugyanakkor a megelőzés, vagyis a házi kedvencek rendszeres féregtelenítése és az állattartói higiéné – mutat rá a szakorvos. Dr. Kardics Kinga hozzáteszi: miután a galandféreg petéi az állati ürülékkel az alacsonyan termő gyümölcsökre, zöldségekre is rákerülhetnek, ezeket mindig alaposan meg kell mosni, különösen, ha a kertünkbe betévedhet róka, aranysakál.
Az infektológus arról is beszél, hogy
a zoonózisok száma folyamatosan nő, jelenleg több mint 200, állatról emberre (illetve emberről állatra) terjedő fertőző betegség ismert, de a kutyák és macskák önmagukban nem hordoznak zoonóziskockázatot.
A veszélyt – az echinococcosist okozó galandféreghez hasonlóan – azok az élősködők jelentik, amelyek házi kedvenceinket, majd rajtuk keresztül minket is megfertőzhetnek. A rendszeresen oltott, féreghajtott és gondozott kisállataink tehát nagyon ritkán jelentenek valós veszélyt.
Kutyák, macskák által okozott fertőzéses megbetegedést alig néhányat diagnosztizálnak havonta a klinika infektológiai szakrendelésén – mondja a szakorvos.
Ezek között leginkább bélférgesség fordul elő, de ez a nem megfelelően kezelt húsra vagy a rossz higiéniai körülményekre éppúgy visszavezethető, mint a nem féregtelenített kisállatokra – mutat rá dr. Kardics Kinga.
Fertőzött macskák ürülékével terjedő toxoplazmózissal is ritkán találkoznak a klinikán. Ennél gyakrabban, de még mindig elvétve fordul elő egy másik, ugyancsak cicák okozta fertőzés, a bartonellózis. A macskakarmolási betegségként is ismert zoonózis a nevével ellentétben harapással is terjedhet. A tünetek közé tartoznak a sérülés helyén gyulladásra utaló bőrtünetek, és akár hetekkel a karmolás, harapás után láz, fejfájás is kialakulhat, vagy a környéki nyirokcsomók megduzzadhatnak.
Ezekkel mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni – teszi hozzá a szakorvos, mert a betegség ugyan az esetek többségében magától is gyógyulhat, de tartósan fennálló tünetek esetén antibakteriális kezelésre, ritkán sebészeti beavatkozásra is szükség lehet. Miután a fertőzést macskabolhák terjesztik, a rendszeresen bolhamentesített házicicák harapása, karmolása nem jelent kockázatot, csak az elhanyagolt, kóbor, valamint a fokozottan fertőzőképes kölyökmacskáké.
Fotó: Semmelweis Egyetem – Zellei Boglárka, illusztráció: iStock
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
