A Szenior Akadémia online előadássorozatának ötödik idei alkalmán dr. Győrffy Balázs, a Semmelweis Egyetem Bioinformatika Tanszék vezetője a rosszindulatú tumoros betegségek prognózisáról és az ezt segítő bioinformatikai eszközökről tartott előadást.

Dr. Győrffy Balázs kiemelte, hogy az onkológiai betegségek népbetegségnek számítanak. 2022-es adatok alapján ismertette, hogy százezer lakosra vetítve Magyarországon egy évben 315-en halnak meg valamilyen daganatos betegségben. Jelenleg körül-belül 350 ezer főt tartanak nyilván daganatos betegként, évente mintegy 75 ezer új beteget diagnosztizálnak, és 32 ezren halnak meg a daganatos betegségek következtében – ismertette. A gyógyításról szólva bemutatta az általános megközelítés legfontosabb elemeit: a szövettani diagnózist, a tumorstádium megállapítását és a gyógyítás vagy palliatív kezelés lehetőségeit. Kiemelte, hogy hosszú távon a gyógyszeres terápiában hisz: mivel a daganat egy genetikai alapon létrejövő betegség, ha képesek vagyunk megtalálni azt a genetikai hibát, ami okozza a megbetegedést, ha megtaláljuk, pontosan milyen sejtekben milyen változás indult el, ezeket az elszabadult sejteket el tudjuk pusztítani, és a daganatos betegség gyógyszerrel gyógyítható lesz – fogalmazott. 

Kitért a bioinformatikára is, amit így definiált: klinikai és biológiai adatok feldolgozása és értelmezése számítógépes technológiákkal. Bemutatta a bioinformatikai eszközök fejlesztését, az új terápiás célpontok, biomarkerek keresését és a döntéstámogató eszközök fejlesztését. Részletesen beszélt a várható túlélés előrejelzéséről emlőtumor kezelése esetén, kitérve a hormonterápia hatásmechanizmusára, illetve a HER2 ellenes terápiára. Szólt a génexpresszió küszöbértékének meghatározásáról, amelyre szoftvert is fejlesztettek. Az előadás záró részében dr. Győrffy Balázs az immunterápia működését mutatta be, kitérve a végbél-tumor kezelésében való felhasználására is.

A betegek terápiájának a meghatározásakor a legnagyobb nehézséget a komplexitás jelenti – mondta dr. Győrffy Balázs. Sok gén van, sok kezelés áll rendelkezésre, ezért nehezen lehet megmondani, melyik a legjobb kezelés. De el fog jönni az az idő, amikor minden betegnek ki tudjuk majd választani, hogy melyik az ő tumorának a legjobb terápiája – vélekedett.

2000-ben szerzett orvosi diplomát a Semmelweis Egyetemen, 2005-ben doktorált. 2015-ben az MTA doktora lett, 2017-ben habilitált a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetemen. A Harvard Medical School, Charité Berlin Patológia Intézet és a Ruprecht-Karls University of Heidelberg ösztöndíjasa volt, 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben a világ legtöbbször idézett kutatói közé került. 2017-ben a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. 2020 óta a Semmelweis Egyetem Bioinformatika Tanszékének vezetője.

Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.