Tudományos híradó 25.

Az elhízás és az ezzel kapcsolatos megbetegedések napjainkban kiemelt népegészségügyi problémává váltak. A zsírsejtek nagymértékű felszaporodása és növekedése krónikus gyulladást idéz elő a szervezetben, ami táptalajt teremt többek között az inzulinrezisztencia, kettes típusú diabétesz kialakulásának. A kóros folyamat visszaszorításában ígéretes vegyület lehet a szőlőben is megtalálható antioxidáns molekula, a rezveratrol, melynek azonban a rossz biohasznosulása korlátozza terápiás felhasználását, ezért érdemes feltérképezni szerkezetileg módosított változatainak hatásmechanizmusát is.

Kutatásunk során fibroblaszt sejtkultúrát differenciáltunk zsírsejtekké és összehasonlítottuk azt, hogy a rezveratrollal, és hidroxilált, illetve metilált analógjaival történő kezelés hogyan befolyásolja ezt a folyamatot. Az eredmények alapján a vizsgált vegyületek koncentrációfüggő módon gátolják a sejteken belüli lipidfelhalmozódást, csökkentik a zsírsejtekre jellemző megnövekedett mitokondriális aktivitást, cukorfelvételt és inzulinérzékenységet, azonban az egyes hatáskomponensekben különbségeket figyeltünk meg az eltérő szerkezetek között. A hatásmechanizmusban igazoltuk a SIRT1, PGC-1α, JNK molekuláris célpontok részvételét, illetve a rezveratrol és metilált analógok hatásában az autofágia is jelentősnek bizonyult.  Összefoglalva, a rezveratrol és származékai potenciális kalóriamegvonást utánzó molekulaként működnek, ezáltal alkalmasak lehetnek az elhízás és a metabolikus betegségek megelőzésére, kezelésére. A szerkezeti analógok további vizsgálata lehetővé teheti egy megfelelő biohasznosulással és hatásmechanizmussal rendelkező gyógyszerjelölt megtalálását – írta összefoglalójában Sikur Noémi Blanka és dr. Tábi Tamás.

A plexus sacralis endometriózisának radikális reszekcióján átesett nők műtéti eredményei: Prospektív kohorsz vizsgálat

A sacralis plexus endometriosis (SPE) műtéti reszekcióját súlyos neurológiai tünetekkel rendelkező, konzervatív terápiára nem reagáló, betegek esetében végezzük. A tanulmányunk célja, hogy beszámoljon a munkacsoportunk műtéti eredményekről a neurológiai tünetek vonatkozásában. Szövettanilag igazolt SPE-ben szenvedő beteget vontunk be a multicentrikus prospektív vizsgálatba, akik laparoscopos műtéten estek át a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának Baross utcai részlegén illetve a bécsi Barmherziger Brüder Kórházban. Az elsődleges végpont a neurológiai tünetek változása volt, amelyet a sacralis radiculopathia tükrözött. A másodlagos végpont a műtétetekt követpő intra- és posztoperatív szövődmények aránya volt.

A műtéti kezelést követően szignifikánsan csökkent fájdalom/ neurológiai tüneteket regisztráltunk. Súlyos, Clavien-Dindo III. fokozatú, szövődmény az esetek 13,3% -ában fordultak elő. Véleményünk szerint a plexus sacralist érintő, neurológiai tünetekkel járó mélyen infiltráló endometriosis radikális reszekciója csökkenti a neurológiai és fájdalomtüneteket, és az életminőség javulásához vezet – fogalmazott összefoglalójában dr. Bokor Attila. 

A hüvelyi implantátumok alkalmazásának biztonságossága és hatékonysága női kismedencei süllyedések miatt végzett műtétek során: 161 536 beteg meta-analízise

A női kismedencei szervi süllyedés gyakori eltérés idősödő nőkben. A hagyományos műtéti kezelések gyenge eredményessége miatt vezették be a hatékonyabb hüvelyi implantátumok (szalagok, hálók) használatát, azonban a nagyobb számban észlelt komplikációk miatt e műtétek elvégzését számos országban korlátozták vagy betiltották. Vizsgálatunk célja volt, hogy felmérjük a hüvelyi implantátumok valódi értékét a női kismedencei szervi süllyedések sebészetben, valamint összehasonlítsuk az implantátummal és anélkül végzett műtétek biztonságosságát és hatékonyságát.

Három főbb adatbázisban lefuttatva a keresést több, mint 20 000 potenciális közleményt találtunk, melyek közül 50-ből nyertünk adatokat. Eredményeink igazolták, hogy a hüvelyi implantátumokkal végzett prolapszus műtétek a saját szöveti anyaggal végzett rekonstrukciókkal szemben jobb eredményességet biztosítanak, elfogadható szövődményarány mellett. A leggyakoribb komplikáció a hüvelyfali erózió, melynek hátterében prognosztikus faktorok gyaníthatók. Ezen rizikófaktorok azonosításával a szövődmények száma tovább csökkenthető – írta összefoglalójában dr. Ács Júlia és dr. Majoros Attila.

Nyomelemek szerepe a COPD pathogenezisében: a cink, vas, magnézium, szelén, mangán, réz és kálcium terápiás potenciálja

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) egy progresszív, gyulladásos légúti kórkép, melyet a légzésfunkció fokozatos romlása, a bronchiális obstrukció és a súlyosbodó oxidatív stressz jellemez. Pathofiziológiája mögött a gyulladás, az oxidatív stressz és az immunválasz szabályozásának zavara áll, amely folyamatokat több esszenciális nyomelem – köztük a cink, réz, vas, magnézium, szelén, mangán és kálcium – jelentősen befolyásol. E nyomelemek pótlása terápiás potenciált kínál COPD-ben, mivel bizonyítottan mérsékli a gyulladást, javítja a tüdőfunkciót, az izomerőt és az életminőséget, továbbá csökkenti az exacerbációk gyakoriságát. Az optimális dózisok és kombinációs terápiák hatásmechanizmusainak pontosítása további klinikai vizsgálatokat igényel. A nyomelemek integrálása a COPD komplex terápiás stratégiájába hozzájárulhat a betegség progressziójának lassításához és a hosszú távú klinikai kimenetelek javításához.

A cink antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságai elősegítik a szöveti regenerációt, és mérséklik a gyulladásos mediátorok felszabadulását. A réz kulcsszerepet játszik az oxidatív stressz csökkentésében, valamint az elasztin keresztkötéseinek kialakításában, amelyek a tüdő kötőszövetének rugalmasságát biztosítják. A vas elengedhetetlen a hemoglobin és myoglobin oxigénszállító funkciójának fenntartásához; hiánya az oxigénhasznosulás és az izomműködés romlásához vezet. A magnézium bronchodilatátor és gyulladáscsökkentő hatásai révén alapvető a légzőizmok funkciójának fenntartásában. A szelén antioxidáns enzimei, különösen a glutation-peroxidáz, csökkentik a reaktív oxigénszabadgyökök (ROS) által kiváltott szövetkárosodást. A mangán a mitokondriális szuperoxid-dizmutáz (SOD) aktivitásának fokozásával segíti a légúti gyulladás mérséklését. A kálcium a neuromuszkuláris működés, a csontanyagcsere és a gyulladásos folyamatok szabályozásában tölt be központi szerepet – fogalmazott összefoglalójában Görögné dr. Fekete Mónika Edit és dr. Varga János Tamás.

Az intraventrikuláris vérzés előfordulási gyakorisága és kialakulásának ideje koraszülött újszülötteknél

Az éretlen koraszülöttek legrettegettebb szövődménye a központi idegrendszer, az agykamrák vérzése (IVH), ami maradandó károsodást okoz és halállal fenyeget. Dr. Nagy Zsuzsa neonatológus szakorvos a Transzlációs Medicina Központjának PhD hallgatója a JAMA Pediatrics-ban frissen publikált cikkében arra kereste a választ, hogy a megszületést követően pontosan mikor, hányadik életórában következik be a koraszülöttek IVH-ja. Az ebben a témában az eddigi legszélesebb korszakot (4 évtized) és legtöbb esetet (közel 10 000) feldolgozó metanalízis az ismételt koponya UH vizsgálatok eredményeinek analizísére épült.

A kutatás rávilágított, hogy az elmúlt 20 évben hiába javult világszerte a koraszülött ellátás az IVH gyakorisága nem csökkent. Ugyanakkor korábban az első hat életórában az esetek 35  százalékában, napjainkban csupán az esetek 10 százalékában jelenik meg az IVH. Ebből a kutatási eredményből kiindulva a jövőben dinamikus UH vizsgálatsorozattal az IVH elleni hatásos intézkedések kidolgozása várhatóan felgyorsul. A cikk már a megjelenést követő első napokban komoly elismerést váltott ki és magasszintű tudományos diszkussziót indukált, ami a JAMA hasábjain folytatódik elkövetkező hetekben. Dr. Nagy Zsuzsa a természetes köldökzsinór ellátás IVH-t megelőző hatásait kutatja a jövőben – fogalmazott összefoglalójában dr. Szabó Miklós.

A túlélés és az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele sürgősségi pszichiátriai ellátásban részesült és nem részesült major depressziós betegeknél

A valamilyen okból (szuicid magatartás, szomatikus betegségek) sürgősségi ellátásban részesült major depressziós betegek a mortalitás és az ismételt hospitalizációk vonatkozásában magas rizikójú csoportot képeznek. Vizsgálatunkban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adattárában 2010. január 1. és 2020. december 31. között regisztrált 28988, legalább egy alkalommal sürgősségi pszichiátriai ellátásban részesült major depressziós beteg adatait vetettük össze kor, nem és lakóhely szerint párosított 28988, pszichiátriai sürgősségi ellátásban sohasem részesült major depressziós beteg adataival.

A sürgősségi ellátásban részesült major depressziós betegek túlélése (részben a szuicid, részben a szomatikus mortalitás miatt) szignifikánsan rövidebb (HR: 1,40), a bármely okból, illetve pszichiátriai indikációval történt kórházi felvételek száma viszont szignifikánsan gyakoribb volt (3,9% vs 1,4% illetve 2,3% vs 0,7%), akárcsak az össz-kórházi felvételek, valamint a pszichiátriai hospitalizációk során a kórházban eltöltött napok száma (65,4% vs 17,4%). Az eredmények a kórházból elbocsájtott major depressziós betegek szoros utánkövetésének fontosságára hívják fel a figyelmet – írta összefoglalójában dr. Rihmer Zoltán.

Az intraartikuláris injekciós anyagok hatékonysága az arthrocentézis során arthrogén temporomandibuláris rendellenességek esetén: Szisztematikus áttekintés és hálózati metaanalízis összefoglalója

Az arthrogén temporomandibuláris rendellenességek a felnőttek 15 százalékát érintik, fájdalmat és mozgáskorlátozottságot okozva. Az arthrocentézis minimálisan invazív eljárás, amely során intraartikuláris injekciókat alkalmaznak, de hatékonyságuk nem egyértelmű. A PRISMA 2020 alapján végzett szisztematikus áttekintés és hálózati meta-analízis összehasonlította a különböző anyagokat.

Rövid távon a sóoldat-PRP (platelet-rich plasma) és a sóoldat-szteroid növelte legjobban a szájnyitást, míg a PRP csökkentette leginkább a fájdalmat. Hosszú távon a sóoldat-hyaluronsav és a sóoldat-szteroid volt hatékonyabb, de az eredmények statisztikailag nem voltak szignifikánsak. A kis mintaméretek és heterogenitás korlátozták a következtetéseket. A jövőbeli kutatásoknak standardizált dózisokat és további kezelési módszereket kell vizsgálniuk az optimális megoldás érdekében – írta összefoglalójában dr. Kelemen Kata.

A primer hiperaldoszteronizmus altípusainak elkülönítése a vérben keringő mikroRNS profiljaik mesterséges intelligenciával való elemzése alapján

A mikroRNSek rövid, 21-23 bázis hosszúságú nem-kódoló RNS molekulák, melyek szabályozó szerepet töltenek be a sejtekben. Jelenleg nagyjából 2600 különböző mikroRNS ismert emberben, melyek szövetenként eltérő mennyiségekben fejeződnek ki, azaz szövetekre jellemző profiljaik vannak. A sejtek ki is bocsájtják őket a vérkeringésbe, melyből a keringő mikroRNS-ek kimutathatók. Felfedezésükért Victor Ambrose és Gary Ruvkun a 2024. évi orvostudományi Nobel-díjat is elnyerték, míg ugyanabban az évben a fizikai Nobel díj a neurális hálók és gépi tanulás módszereinek kidolgozóié, John Hopfieldé és Geoffrey Hintoné lett.

Kutatócsoportunk a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikáján, az Endokrinológiai Tanszéken, az endokrin kórképek keringő mikroRNS profiljait vizsgálja, mesterséges intelligencia és gépi tanulás segítségével. Azt akartuk kideríteni, hogy a mikroRNS profilok felhasználhatók-e az endokrinológia egyik nagy kihívásának, a primer hiperaldoszteronizmus két leggyakoribb altípusának elkülönítésére. Ez a betegség a másodlagos, azaz ismert kiváltó okkal rendelkező, ezáltal kezelhető, magas vérnyomás leggyakoribb okozója. Két fő altípusa az egyoldali aldoszteron termelő adenóma, mely kezelése műtéti úton történik, és a kétoldali mellékvesekéreg megnagyobbodás, melyet gyógyszeresen kell kezelni. Elkülönítésükre a legmegbízhatóbb módszer jelenleg a mindkét mellékvesevénából történő katéteres vérvétel – fogalmazott összefoglalójában dr. Nyírő Gábor.

A stroke kezelések időablakának kiterjesztése MR vizsgálat segítségével

Az akut ischaemias stroke (AIS) világszerte az egyik leggyakoribb oka a tartós rokkantságnak és a halálozásnak. Az ischaemias stroke akkor következik be, amikor az agy egy részének vérellátása kritikusan csökken vagy hirtelen megszűnik, általában egy vérrög miatt. Ezáltal az agyszövet maradandó károsodást szenved. Leggyakoribb stroke tünetek a féloldali végtaggyengeség és -zsibbadás, arc aszimmetria, látászavarok, beszéd kifejezési, -értési és artikulációs zavarok, egyensúlyzavar, de lehetnek kognitív tünetek is. Ezek gyors felismerése elengedhetetlen ahhoz, hogy esély legyen a beavatkozásra. Az akut reperfúziós terápiák célja, hogy eltávolítsa a vérrögöt és helyreállítsa a normális vérkeringést az agyban, azonban ezek hagyományosan csak szűk idősávban végezhetők. Kémiai módon intravénás vérrögoldó kezeléssel (iv. thrombolysis, IVT) vagy nagyér elzáródás esetén mechanikus vérrög eltávolítással, éren keresztüli műtéttel (endovascularis terápia, EVT) állítható vissza a keringés az adott agyterületen. Amennyiben a beteg mindkét kezelésre alkalmas, akkor EVT előtt az IVT elvégzése is javasolt. Ha a tünetkezdettől számítva pár órán belül nem történnek meg ezek a kezelések, akkor visszafordíthatatlan agyi károsodás és ennek következtében tartós neurológiai tünetek és funkcióvesztés jön létre. Az Európai Stroke Szervezet (ESO) 2021-es irányelve alapján az IVT időablakát 4,5 óráról 9 órára, az EVT időablakát 6-ról 24 órára lehet kiterjeszteni szelektált betegcsoportban, ezáltal növelve a betegek számára elérhető hatékony beavatkozások számát. A betegek kiválogatásához perfúziós képalkotás szükséges, amely kimutatja az alacsony véráramlású, de még megmenthető agyszövetet- a penumbrát, amely a kiterjesztett időablakú kezelések célpontja. Tehát mind az IVT mind az EVT akkor végezhető csak a standard 4,5 ill. 6 órás időablakon túl, ha igazolható a betegnél a penumbra megléte. A penumbra vizsgálatához a rutintól eltérő, fejlett perfúziós CT vagy perfúziós MR szükséges, amely hosszabb vizsgálati protokollal és több utólagos feldolgozással jár.

Vizsgálatunk célja az volt, hogy felmérjük, hogy a kiterjesztett időablakra vonatkozó irányelvek implementációja a valós életben milyen klinikai haszonnal jár az AIS betegeknél, illetve milyen többletterhelést jelent az ellátórendszernek. Bár a CT perfúzió világszerte elterjedtebb mert gyorsabb és egyszerűbb, mi Magyarországon elsőként végeztünk MR vizsgálatot akut stroke-ban, amely bár időigényesebb, de jóval több információt ad. Alkalmas a penumbra kimutatására, az infarktus pontosabb megjelenítésére és korának becslésére ismeretlen idejű stroke esetén, a CT-n nem látható apróbb eltérések kimutatására (pl mikrovérzések, daganatok), illetve a stroke-ot utánzó állapotoktól való elkülönítésre. Az irányelvek olyan nagy betegszámú vizsgálatokon alapulnak, ahol szigorú beválasztási és kizárási kritériumoknak kell megfelelni az alanyoknak. A mindennapokban azonban ez a fajta betegszelekció nem életszerű. Így a mi tanulmányunkban ismertetett, valós élet tapasztalatait bemutató adatok segíthetik az erőforrások tervezését, illetve a stroke ellátás optimalizálását bármely stroke centrumban a világon. Vizsgáltunkban 2021. március 1. és 2022. február 28. között összesen 777 olyan beteget vizsgáltunk, akinek képalkotóval igazolt AIS-ja van. Munkaidőben, 8-20 óra között minden potenciális stroke betegnél az MR volt az elsőként választandó vizsgálat. Éjszaka vagy MR kontraindikáció esetén a hagyományos CT-t és CT angiográfiát végeztük. A kiterjesztett időablakú kezelések csak MR vizsgálat alapján voltak indikálhatók. A kezelt betegek funkcionális kimenetelét egy hét fokozatú skálán értékeltük három hónappal később (0: tünetmentes, 6: meghalt). Eredményeink azt mutatták, hogy az IVT időablak kiterjesztésével 27%-al nőtt a potenciálisan kezelhető betegek aránya. Az elvégzett IVT kezelések száma 11.7%-al emelkedett. A két időablakban a funkcionális kimenetel összemérhető volt. Hasonló demográfiai mutatók és stroke súlyosság mellett, a standard időablakban thrombolizált betegeknél több jó funkcionális kimenetelt (önellátó) észleltünk, mint a késői időablakban kezelteknél. Ennek a magyarázata „az idő agy” koncepcióban rejlik, azaz minél hamarabb visszaállítható a keringés, annál kevesebb agyszövet hal el és annál jobb funkcionális kimenetel várható. IVT esetén ahhoz, hogy egy kezelhető beteget találjunk, a standard időablakban 2, a kiterjesztett időablakban 9 igazolt stroke beteget kellett szűrni. Ez majdnem ötszörös klinikai és képalkotó terhet jelent a szűrt és kezelt betegek tekintetében a standard időablakhoz képest. Az EVT időablak kiterjesztésével gyakorlatilag megduplázódott a vizsgálandó betegek száma és az elvégzett EVT-k száma 44%-al nőtt. Ez drámai növekedésnek számít, hiszen csak szigorú feltételek mellett végezhető el a beavatkozás, mely a kiterjesztett időablakban tovább szigorodik a penumbra kritérium miatt. A két időablakban végzett kezelések során a három hónapos funkcionális kimenetel hasonló volt. Egy kezeléshez a standard időablakban 10, a későiben pedig 24 igazolt stroke beteget kellett szűrni. A már említett „az idő agy” elv alapján az akut reperfúziós kezelések gyorsasága fontos ellátásminőségi mutató. Meghatározható a door-to-needle idő, mely a sürgősségire érkezésről az IVT megkezdéséig eltelt idő, valamint a door-to-groin idő, mely az érkezéstől az EVT megkezdéséig tartó idő. Ezeket, illetve az érkezéstől a képalkotó vizsgálatig eltelt időket vizsgálva azt találtuk, hogy a CT vizsgálat gyorsabb és az eredmény is könnyebben értelmezhető, így gyorsabb terápiás döntést tesz lehetővé. Ezáltal alkalmazása egyértelmű, súlyos stroke tünetek esetében a standard időablakban rövidebb vizsgálati és kezelési időket eredményez, ilyenkor nem érdemes az MR vizsgálatot erőltetni. Fontos kiemelni, hogy a stroke gyanús betegek ellátása igazi multidiszciplináris csapatmunka, ezért eredményeinkhez az alábbi szakmák együttműködésére volt szükség:
• mentők, akik felismerve a stroke tüneteket azonnal stroke centrumba szállítják a betegeket
• sürgősségi orvosok, akik lebonyolítják a betegút első részét a kórházba érkezéstől a képalkotóig, szükség esetén stabilizálják a beteget
• sürgősségi ápolók, akik elvégzik a legsürgetőbb laborvizsgálatokat és ágy melletti vizsgálatokat
• neurológusok, akik felmérik a beteg panaszai és neurológiai státusza alapján, hogy stroke lehetséges-e, és megfelelő diagnosztikát indikálnak
• radiológusok, akik a képalkotó vizsgálatok alapján meghatározzák, hogy van-e elhalt agyterület, penumbra és érelzáródás
• neurológusok döntenek a reperfúziós kezelésekről és a további betegútról
• neurointervenciósok és egy egész műtéti team dolgozik, ha EVT-re kerül a sor.
Összességében eredményeink azt mutatják, hogy az AIS reperfúziós kezelések időablakainak kiterjesztése érdemben növeli a kezelhető betegek számát úgy, hogy a késői időablakban kezelt betegek klinikai kimenetele nem rosszabb a korán kezelteknél. Mindez azonban jelentős munkaterhelést jelent az egészségügyi személyzet számára. Ez a kutatás nemcsak a Semmelweis Egyetem, hanem az egész ország számára jelentős előrelépést jelent a stroke ellátásban, hiszen az MR-alapú időablak kiterjesztést elsőként vezettük be Magyarországon – fogalmazott összefoglalójában dr. Takács Tímea Tünde.

Az Aoralscan 3 és az Emerald S fogászati szájszkennerek klinikai pontossága és igazságügyi célokra történő felhasználásuk

Tömegkatasztrófák során az áldozatok azonosítása rendszerint nagy kihívás. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a fogászati szájszkennerek alkalmasak lehetnek emberi azonosítási célokra is, megkönnyítve ezzel az azonosítást végző szakemberek munkáját. Vizsgálatunkban két népszerű fogászati szájszkenner (Shining Aoralscan 3 és Planmeca Emerald S) klinikai pontosságát hasonítottuk össze, illetve megvizsgáltuk azt is, hogy alkalmasak lehetnek-e emberi azonosítási célokra. Külön tanulmányoztuk, hogy ezek a szkennerek mennyire pontosak a fogakon, a szájpad teljes részén, ill. a csak a szájpadredők területén (rugae palatinae).

Eredményeink szerint a legjobb ismételhetőségi értékek a szájpadon és a szájpadredőkön tapasztalhatók. A fogazat ismételhetőségi adatai ehhez képest kedvezőtlenebbek. Emiatt emberi azonosítási célokra a szájpad és a szájpadi redők alkalmasabbak, mint a fogak. A két szkenner ismételhetőségi pontossága nem tér el szignifikánsan egymástól, így egymást helyettesítve használhatók a klinikai gyakorlatban – írta összefoglalójában dr. Mikolicz Ákos.

Rapid molekuláris tesztek vs. hemokultúra a bakterémia diagnosztikájában

A szepszis egy életet veszélyeztető, fertőzés által kiváltott szisztémás válaszreakció, mely súlyos esetekben szervi diszfunkcióval, keringési elégtelenséggel járhat. Évente közel 50 millió beteget érint, 11 millió halálesetet okozva. A korai antibiotikus terápia a megfelelő ellátás egyik alapköve. A megfelelő, célzott antibiotikum kiválasztásához ismernünk kell a kórokozót, melyet hemokultúrával vizsgálunk az érintett betegek véréből. Mivel azonban ezen teszt átfutási ideje hosszú, olyan rapid molekuláris teszteket fejlesztettek, amelyek gyorsabban képesek azonosítani a kórokozót a vérből a hemokultúránál.

Metaanalízisünk során összegyűjtöttük az összes, előre definiált kritériumoknak megfelelő irodalomban leírt rapid molekuláris tesztet, majd vizsgáltuk pontosságukat a bakterémia detektálásában a hemokultúrához képest. Összesen 11 ilyen rapid tesztet találtunk melyek közül kilenc esetében tudtuk elvégezni a statisztikai elemzéseket. Eredményeink azt mutatták, hogy bár a különböző tesztek pontossága eltér, egyik sem elég pontos ahhoz, hogy helyettesíteni tudja a hosszabb átfutási idővel rendelkező hemokultúrát. Szerepük lehet azonban a hemokultúra mellett, mint kiegészítő teszt – fogalmazott összefoglalójában dr. Rapszky Gabriella.

Anyatejes tápláláshoz kapcsolódó attitűdök szociokulturális hatásainak vizsgálata szíriai és magyar hallgatónők körében

A közlemény legfontosabb célkitűzése az volt, hogy feltárja és összehasonlítsa szíriai és magyar felsőoktatásban tanuló hallgatónők anyatejes tápláláshoz kapcsolódó magatartását egy validált kérdőív, az ún. Breastfeeding Behaviour Questionnaire (továbbiakban BBQ) segítségével. A BBQ kérdőívben a válaszadók (N=620) összesen 12 szituációt értékeltek egy hatfokú Likert skála segítségével.

A faktorelemzés négy kiemelt, (anyatejes) tápláláshoz kapcsolódó döntést meghatározó tényezőt azonosított. Ezeket azonban jelentősen befolyásolták a két országban jelentkező kulturális, etikai és tradicionális különbségek. A hagyományos értékek, a kultúra egyértelműen jobban hatott a szíriai válaszadók preferenciáira. Fiatal és magasan képzett személyek kutatásba történő bevonása lehetőséget biztosít az anyatejes tápláláshoz kapcsolódó kihívások megértéséhez és a tudatosság növeléséhez. A kutatás eredményei mindkét országban egyértelműen rávilágítottak a szoptatási gyakorlat javítását célzó, kulturálisan megfelelő stratégiák szükségességére – írta összefoglalójában dr. Feith Helga Judit.

GraphCPP: Peptid szerkezetek sejtpenetráló tulajdonságának predikciós módszere új típusú gráf neurális hálózatokkal

A modern gyógyászatban kihívást jelent egyes gyógyszerhatóanyagok célzott és hatékony célba juttatása, ami lehetővé tenné a mellékhatások minimalizálását. Ebben nyújthatnak segítséget a sejtpenetráló peptidek (CPP-k). Ezek olyan rövid, a természetben is megtalálható fehérjeláncok, amelyek képesek akadály nélkül átjutni a sejteket körülvevő membránon és így a hozzájuk kapcsolt gyógyszermolekulákat is átszállítani. Klinikai vizsgálatok igazolják az így létrehozott innovatív készítmények hatékonyságát, amelyek a jövőben kiemelkedő szerepet játszhatnak célzott terápiák fejlesztésében. Napjainkban is számos kutatás folyik új CPP-k felfedezésére, illetve a meglévők hatékonyságának javítására, ezek vizsgálata azonban idő- és költségigényes a hagyományos laboratóriumi technológiákkal. Kutatásaink során kifejlesztettünk egy új, mesterséges intelligencián alapú predikciós modellt, a GraphCPP-t, amely gráf alapú mélytanulási technológiákat alkalmazva segítheti új CPP-k felfedezését. A modellt az általunk létrehozott CPP1708 peptid adatbázis segítségével fejlesztettük, amely természetes és mesterséges peptidek mellett többek között a ciklikus szerkezetű peptidek is tartalmaz. Mivel a modellünk ezek szerkezeti sajátosságait is képes figyelembe venni, nemcsak pontosabb előrejelzéseket készít, de a korábbi modellekhez képest szélesebb körben is alkalmazható.

A GraphCPP fontos újítása továbbá, hogy a hagyományos szekvenciaalapú megközelítések helyett jóval sokoldalúbb grafikus neurális hálózat (GNN) módszert használ. Ez azt jelenti, hogy a modell a peptideket molekuláris gráfként dolgozza fel, amely magába foglalja azok térszerkezetét és egyéb kémiai tulajdonságaikat is. Ennek eredményeként a modell pontos predikciókat tud adni arról, hogy egy adott peptid mennyire hatékony a sejtmembránon való áthaladásban. Az eddig leírt modellekkel összehasonlítva a GraphCPP 92,8%-kal pontosabb a CPP-k felismerésében, és az előrejelzések megbízhatósága is nagyobb. Azáltal, hogy gyorsan és pontosan képes előre jelezni a CPP-k sejtmembránon való áthaladását, a GraphCPP jelentősen csökkentheti a gyógyszerfejlesztési időt és költségeket, valamint hatékonyabb terápiákhoz vezethet, ami különösen fontos lehet például a kemoterápiában, ahol az a cél, hogy a hatóanyagok kizárólag a rákos sejtekhez jussanak el, elkerülve az egészséges sejtek károsodását – fogalmazott összefoglalójában dr. Balogh Balázs,

Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem (illusztráció)