Az októberi szenátusi döntéssel létrehozott Költségvetési és Kontrolling Főigazgatóság felállítása óta Kiss Gergely főigazgató azon dolgozik gőzerővel, miként, milyen struktúrában érhető el a legmagasabb szintű minőségjavulás a végrehajtott szervezeti változás által. Az eredendően műszaki menedzser végzettségű szakember 2008 óta dolgozik a Semmelweis Egyetemen, a tervező-elemző osztályon kezdett, majd több más szakterületet érintő kitérő után visszatért a kontrolling területre – előbb tervező-elemző osztályvezetőként, majd kontrolling igazgatóként, gazdasági főigazgató-helyettesként és most főigazgatóként. Új megbízatása során elsősorban a klinikák, szervezeti egységek, intézetek, tanszékek operatív gazdasági feladatellátását támogató tömbigazgatóságok, illetve a hálózatirányítási egységek működését szeretné lehetőség szerint egyszerűbbé tenni.
Mindezt úgy, hogy közben az egyetem alaptevékenységeihez – oktatás, kutatás és gyógyítás – kapcsolódó specifikus vezetői információs igények meghatározását követően az évek óta előkészítés és bevezetés alatt lévő vezetői döntéstámogatási rendszert (Microsoft Power BI) is teljeskörűen kiszolgálják adatokkal. A feladat bonyolultságát jelzi, hogy az adatokat több vállalatirányítási, informatikai rendszerből (Medsol, SAP, Neptun stb.) szükséges összegyűjteniük és eltérő módszerekkel beolvasni a döntéstámogató eszközbe. Ennek mind az egyetem éves költségvetésében, mind a vagyongazdálkodási tervében, mind pedig az állammal kötött közfeladat-finanszírozási szerződésben rögzített indikátoroknak való megfelelésről szóló beszámolók elkészítésében komoly szerepe van.
Arról nem is beszélve, ha egy klinikaigazgató vagy dékán egy-egy szervezeti egység működését szeretné alaposabban elemezni, erre is legyen lehetősége, legyen szó gazdálkodási, pénzügyi eredményekről vagy oktatói teljesítményértékelésről. „Attól függően ugyanis, hogy a fenntartó, az egyetemvezetés, valamelyik minisztérium, irányítóhatóság vagy egyéb hatóság számára kell elkészíteni a kimutatásokat, mindig egy kicsit másképpen kell prezentálni az alapadatokat. Hálásak lehetünk, mert munkánk változatos, de az, ami egyfelől rendkívüli inspirációt jelent, másfelől nagyon megterhelő is ” – tette hozzá a főigazgató. Úgy fogalmazott, hogy
az előttünk álló évek stratégiai célja, hogy ezeket a gazdálkodást és vezetői döntéshozatalt segítő eszközrendszereket, amelyek ok-okozati összefüggésben mutatják a bevételek és költségek alakulását a szervezeti egységeknél, minél jobban hasznosítsuk, legyen szó akár havi gazdálkodási eredményekről, egészségügyi vagy oktatási teljesítményről.
A főigazgatóság a költségvetési tervezést, a keretgazdálkodás felügyeletét, illetve a vezetői információs rendszer fejlesztését végző osztályok mellett ellátja a hálózatirányítási igazgatóságok, illetve a tömbigazgatóságok gazdasági folyamatainak felügyeletét is. Az oktatási hálózatirányításon mintegy 320, az egészségügyi hálózatirányításon pedig több mint 440 szakember dolgozik azon, hogy az egészségügyi ellátórendszer, illetve az egyes egyetemi kari gazdasági igazgatóságok megfelelően működjenek. Mivel az egyetemi gazdasági társaságoknak is van adatszolgáltatási kötelezettsége a főigazgatóság felé, ezért ezekről is készítenek értékelő anyagokat, eredménykimutatásokat. „A napi üzemeltetés mellett pedig próbálunk a fejlesztésekre is koncentrálni” – jelentette ki Kiss Gergely.
Emellett a főigazgatóság tevékenyen részt vett a 2023-ban és 2024-ben átvett egészségügyi intézmények egyetemi gazdasági integrálásában is. „Az Egészségügyi Hálózat-irányítási Igazgatóság hatalmas erőket mozgatott meg annak érdekében, hogy minél zökkenőmentesebb legyen az újak becsatlakozása. Kollégáink szerepet vállaltak az oktatásokban, a rendszerismeretek megszerzéséig a napi működéshez szükséges operatív feladatok végrehajtásában, mindezt saját munkájuk mellett két, esetenként három helyszínen” – emelte ki a főigazgató. Hozzátette, hogy a három intézmény integrálása az eltérő intézményi gazdálkodási logika, a kialakult logisztikai rendszerek miatt eltérő kihívásokat és a felmerülő problémák kezelése során eltérő, de a jövőben, egy újabb intézményátvételnél hasznosítható tapasztalatokat eredményezett. Kiemelte azt is, hogy az új kollégákkal is elmélyült a kapcsolat, ami megkönnyíti a napi munkát.
Elmondása szerint a 2024-es költségvetést is az intézmények márciusi átvétele miatt kellett szenátusi határozattal módosítani. „És noha ezért februárban még azzal számoltunk, hogy a kiadások meghaladják majd bevételeket, az év közben érkező pluszbevételeknek köszönhetően az év elején tervezett költségvetési egyenleget sikerült tartani, a Klinikai Központ vesztesége nem növekedett – tette hozzá a főigazgató. Elmondása szerint 2024-ben is sikerült teljesíteni a közfeladat-ellátási szerződésben az állami támogatásért cserében elvárt teljesítmény mutatókat, legyen szó kredit-előrehaladásról, lemorzsolódásról, PhD-fokozatszerzésről, tudománymetriai mutatószámokról, vagy akár kutatás-fejlesztési bevételekről. A teljesítményarányos alaptámogatás ennek köszönhetően 2024-ben megközelítette a 13,5 milliárd forintot – tette hozzá Kiss Gergely.
2025-ben jelentősen, 299,3 milliárd forintra emelkedik a Semmelweis Egyetem költségvetése bevételi főösszege, míg kiadási oldalon 289 milliárd forint költség és ráfordítás szerepel a tervben
– emelte ki Kiss Gergely. A tervezéskor figyelembe vették, hogy várhatóan növekszik a NEAK-tól érkező finanszírozási összeg, mintegy 28 milliárd forintra emelkedő külföldi és hazai tandíjbevételekkel számoltak, valamint azzal, hogy az állami ösztöndíjasok után járó oktatási bevétel várhatóan 53 milliárd forint lesz. Az egyéb saját bevételekből – mint a fizetőbeteg ellátás, patikai árbevételek, szakértői és vagyonhasznosítási díjak – további 14,5 milliárd forintra számítanak 2025-ben.
A Szenátus 2024. december 16-án a költségvetéssel egyidejűleg elfogadta a következő évi vagyongazdálkodási tervet is: abban mintegy 46 milliárd forintnyi beruházás finanszírozását tervezi az egyetem, döntően a közfeladat-finanszírozási szerződés fejlesztési forrásaiból, illetve a NEOA támogatásával. „Elindul az EOK 2 kivitelezése, a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum és a Bőrgyógyászati Klinika kivitelezési terveinek készítése befejeződik, amely alapján feltételes közbeszerzések indítását tervezzük azok megvalósítására, zajlik a Ferenc téri campus kialakítása, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet felújítása, emellett befejeződik a Városmajor 70 beruházás, elkészül a Nemzeti Orvosi Innovációs Képző Központ is, valamint a Rókus tömbben a Stáhly utcai szakrendelő felújítása, hogy a legnagyobb beruházásokat emeljem ki” – mondta Kiss Gergely.
A Szenátus által elfogadott intézményfejlesztési terv természetesen a főigazgatóság munkáját is érinti majd, emellett törekszünk arra is, hogy a tervezési módszertanban minél jobban figyelembe vegyük az erőforrásigényeket és a teljesítményeket – mondta a főigazgató. Úgy véli, hogy mivel az egyetem nem profitorientáltan működik, fontos erősíteni a kötelezettségvállalók tulajdonosi szemléletét is a felelős gazdálkodás kialakítása érdekében. Ugyanakkor az éves költségvetések tervezésekor az egyik legnehezebb feladat egyensúlyt találni a különféle területek jogos fejlesztési, karbantartási és eszközbeszerzési igényei között az oktatás, vagy a betegellátás működőképességének fenntartása, illetve az új orvosi műszerek mellett a megelőző karbantartásokra, vagy épp az energiafelhasználást csökkentő beruházásokra szükséges forrás biztosítása érdekében.
Tervei szerint jövőre is folytatódnak a Költségvetési és Kontrolling Főigazgatóság működését gördülékenyebbé tevő folyamattervezési workshopok, amelyeken az egyes funkcionális feladatokat ellátó főigazgatóságokon – mint a pénzügyi, műszaki vagy az informatikai –, a tömbigazgatóságokon, valamint a hálózatirányításban tevékenykedő szakemberek egyeztetik végig, kinek mivel jár egy-egy feladat végrehajtása. A hatékonyságjavító észrevételek már eddig is megjelentek egyrészt szabályzatmódosításokban, másrészt akár napi feladatvégzést könnyítő technikai fejlesztésekben is – mondta a főigazgató.
A cél mindenképpen az, hogy az egyetem számos, eltérő profilú tevékenységi területét kiszolgáló gazdasági, munkaügyi és egyéb területeken egységes iránymutatások szülessenek, és ezek alapján minden ügyintéző ugyanúgy kezelje az adott feladatot, problémát
– hangsúlyozta Kiss Gergely. Mint hozzátette, számára a legnagyobb kihívás most a hálózatirányítási igazgatóságok, illetve a tömbigazgatóságok munkájának minél mélyebb szintű megismerése. Emellett 2025-ben szeretne nagyobb figyelmet fordítani az anyaggazdálkodási folyamatok racionalizálására, illetve arra, hogyan lehetne hasznosítani a mesterséges intelligenciát a menedzsment folyamatoknál.
Kiss Melinda Katalin
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
