2016-ban nyílt meg a Sürgősségi Betegellátó Osztály a Központi Betegellátó Épületben, amely az osztály profiljának bővülését követően 2021-től Sürgősségi Orvostani Klinikaként folytatja működését. Feladata a sürgősségi ellátást kereső járóbetegek és a mentővel érkezők beléptetése (azaz az „egykapus” rendszer működtetése más klinikák osztályai számára), osztályozása (triázs), állapotstabilizálása, differenciáldiagnosztikájának végzése és gyakran azonnali ellátása több szakterület együttműködésével. A klinikába integrálódott szintén 2021-ben a Sürgősségi Orvostan – Oxiológia Tanszéki Csoport, amelynek fő feladata az Általános Orvostudományi Kar hallgatóinak graduális oktatása, emellett rezidensképzés is zajlik itt.
A klinikát 2021 óta vezető dr. Varga Csaba egyetemi docens 2024 decemberében köszönt le, az igazgatói posztot idén januártól dr. Fenyves Bánk egyetemi docens tölti be. Hangsúlyozta, hogy egy dinamikusan fejlődő klinikát tudott átvenni elődjétől, ezért elsődleges feladatának tartja ezen a „felszálló pályán” tartani a Sürgősségi Orvostani Klinikát. Ez a gyakorlatban egyebek mellett a magas szakdolgozói létszám megtartását és a szakorvosi gárda további bővítését jelenti – ismertette az igazgató. A klinikán a 2024-es átlagos napi betegforgalom 130 volt (gyakran 150 fölötti kilengésekkel), ami folyamatos (2024. januártól júliusig 20 százalékos) növekedést jelent.
2021 óta megnégyszereződött a klinika munkatársainak száma, főképp a szakdolgozói létszámfejlesztéseknek köszönhetően. Továbbá évi négy-hat sürgősségi rezidenst tudnak fölvenni, amely kulcsfontosságú az utánpótlás biztosítása és a szakorvosi létszám bővítése érdekében. A rezidensekkel, mentőtisztekkel és kiterjesztett hatáskörű ápolókkal együtt jelenleg mintegy 40 fő teljes állásnyi ellátó vesz részt a betegellátásban műszakvezető szakorvos szakmai vezetése mellett, folyamatos műszakos munkarendben. A sürgősségi ellátás sok fiatal számára vonzó terület, mivel nagyon sokféle beteggel és betegséggel lehet találkozni – mondta el tapasztalatait dr. Fenyves Bánk. Ugyanakkor a magas betegforgalom, a folyamatos és gyakran időkritikus ellátási igény, a 12 órás nappalos és éjszakás műszakok váltakozása megterhelőek lehetnek. Ezt a jó munkahelyi hangulat ellensúlyozza szerinte, aminek egyik kulcsa a csapatmunka: a sürgősségi ellátásban a csapatszellem alapvető, nincs olyan hierarchikus különbség egy műszakvezető orvos és egy betegszállító vagy segédápoló között, mint egy tradicionális munkakörnyezetben. Az igazgató hosszú távú tervei közt említette egy olyan sürgősségi életpályamodell megvalósítását a klinikán, amiben – nyugati példák mentén – a szakorvosok munkaideje úgy oszlik meg, hogy a primer betegellátáson kívül dedikált, védett időt kapnak olyan egyéni profilokban tevékenykedni, mint az oktatás és a kutatás.
A Sürgősségi Orvostani Klinikán a kutatási tevékenységet is igyekszünk erősíteni, ami korábban inkább szórványos volt, vagy egy-egy konkrét projekthez kapcsolódott – mondta dr. Fenyves Bánk. Ennek hátterében az áll, hogy maga a sürgősségi orvostan egy nagyon fiatal szakterület, ezért a kutatások alacsony száma természetes velejárója a fejlődési folyamatnak. A szakterület eddig főként a klinikai gyakorlat és az oktatás kialakítására koncentrált, de a klinikává és tanszékké alakulás új lehetőségeket teremtett, például a PhD-képzés és egy saját kutatóműhely létrehozásának irányába. Ezért is vált fontossá a kutatási profil megerősítése, amelyen dr. Fenyves Bánk már igazgatói kinevezése előtt, kutatási felelősként az elmúlt években elkötelezetten dolgozott.
A Sürgősségi Orvostani Klinikán jelenleg számos kutatás zajlik, mind szponzorált, mind saját kezdeményezésű projektek formájában – részletezte dr. Fenyves Bánk. A külső partnerek (pl. gyógyszercégek) révén elindult szponzorált klinikai vizsgálatok végzésére már kialakult egy csapat kutatási koordinátorok és study nurse (vizsgálati nővér) kollégák részvételével. Emellett saját kezdeményezésű, közvetlenül a sürgősségi ellátást érintő kutatásokat is végeznek. Az egyik kiemelt terület az akut stroke-ellátás, amelyet neurológusokkal közösen kutatnak. Egy másik fontos kutatási terület az emésztőrendszeri (gastrointestinalis) vérzések ellátása, ami az endoszkópos beavatkozás előtt nélkülözhetetlen állapotstabilizálás és véralvadás-menedzsment kapcsán a sürgősségi ellátás egyik nagy kihívása, főleg vérhígítót szedő betegek körében. E témakörben és egyéb vérzéses kórképeknél is jelenleg „hot topic” a viscoelastometria, azaz a betegágy mellett is elvégezhető dinamikus véralvadási vizsgálat alkalmazása a sürgősségi ellátásban. Ebből a projektből már született egy rektori pályamunka, több konferenciaelőadás, és jelenleg publikálás alatt áll az első ezzel kapcsolatos közlemény is. Mindezek mellett a szepszis, tehát a súlyos fertőzések korai felismerése és kezelése is kiemelt érdeklődési terület, amelyen szintén aktív kutatási tevékenység zajlik.
Dr. Fenyves Bánk 2015-ben végzett a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán, sürgősségi orvostan szakvizsgát 2022-ben tett. Klinikai gyakorlatokat folytatott Budapesten kívül az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Japánban is sürgősségi orvostan, kardiológia, neurológia területeken. A rezidensképzését az akkor alakuló Sürgősségi Betegellátó Osztályon kezdte meg, majd párhuzamosan végezte PhD-tanulmányait dr. Csermely Péter professzor mentorálása mellett. Ennek során egyéves kutatóúton vett részt Bázelben egy állatkísérletes laborban, ahol a hosszú távú memória molekuláris biológiai hátterét és farmakológiai modulációját kutatták. Ezt követően 2020-21-ben a Harvard Egyetemen végzett kutatómunkája során már a klinikai kutatás felé fordult, amikor a Massachusetts General Hospital sürgősségi osztályához csatlakozva egy COVID-19-cel kapcsolatos kutatásban vett részt. Klinikusi és kutatóorvosi pályája mindig párhuzamosan futott, a sürgősségi ellátást rezidensként azért választotta, mert vonzotta az akkor indult új osztály és az akkori vezetők, dr. Kanizsai Péter és dr. Berényi Tamás által képviselt szellemiség – idézte fel, hozzátéve, hogy ritka és kivételes lehetőség volt részt venni egy új egység elindításában.
Dr. Fenyves Bánk második generációs orvos, édesanyja pszichiáter volt, édesapja fogorvos. Felesége dr. Drobni Zsófia, a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika tanársegédje és kardiológus szakorvosjelöltje, jelenleg első gyermeküket várják. Dr. Fenyves Bánk – a sürgősségi orvostan viszonylag fiatal szakterületének köszönhetően – a klinika első olyan igazgatója, akinek az oxiológia és sürgősségi orvostan az első szakvizsgája. Mint mondta, vezetőnek lenni sokszor magányos, de nem feltétlenül egyszemélyes feladat: a külföldi tapasztalatai alapján is fontosnak tartja azt a korszerű menedzsmentszemléletet, miszerint érdemes a különböző területeket, feladatokat a hozzáértő kollégáknak delegálni. Hozzátette, dr. Varga Csaba vezetése alatt is úgy működött a klinika, hogy a különböző területeknek egészen magas autonómiával bíró felelősei voltak, ezt a gyakorlatot pedig szeretné ő is folytatni.
Keresztes Eszter
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
