Tudományos híradó 24.

Cöliákiások életminőségének követése és az életminőség kapcsolata a dietetikai intervencióval és a diéta adherenciával

A felnőtt cöliákiás betegek bevonásával végzett kutatásunk célja az életminőség felmérése és követése, valamint a dietetikai beavatkozással és a diétahűséggel való kapcsolatának vizsgálata volt. Az 51 felnőtt, szövettanilag igazolt cöliákiában szenvedő résztvevő egy cöliákia-specifikus életminőség kérdőívet töltött ki, továbbá diétahűségüket az antitestek monitorozásával és diéta adherencia teszttel ellenőriztük. Két csoportra osztottuk őket aszerint, hogy legalább három hónapja tartották-e a gluténmentes diétát, vagy új diagnózissal kerültek be.

A régebben diétázók esetében az életminőséget vizsgáló teszt „Diszfória” alskálájának pontszáma alapján elmondható, hogy a cöliákia miatti lehangoltság, túlterheltség szempontjából a betegek eredménye jelentősen jobb állapotot mutatott az egyéves követés végén, mint az első konzultáció alkalmával. A rosszabb életminőség és a magasabb „Egészségügyi aggodalmak” életminőség alskála is, amely erősebb aggodalmat jelez, rosszabb diéta adherenciával járt együtt az eredmény pillanatában gluténmentes diétát 12 hónapja tartó betegek csoportjában. A kutatás rámutatott, hogy még a régebben diétázó betegek számára is hasznos lehet a rendszeres dietetikai kontroll, és kiemelte a hosszú távú dietetikai gondozás szükségességét a jobb életminőség és diéta adherencia érdekében – írta összefoglalójában Dakó Eszter.

Multirezisztens Klebsiella pneumoniae és plazmidjainak szerepe a tápcsatornában történő megtelepedésben, az antibakteriális védelmi mechanizmusok aktiválásában és bél mikrobióta változásában

A baktériumok antibiotikum rezisztenciája nagy kihívás elé állítja az egészségügyi ellátást. A rezisztenciáért felelős géneket a baktériumok egymásnak átadhatják, kisméretű DNS molekulák, plazmidok közvetítésével. A tanulmány állatkísérletes modellben, egerek felhasználásával vizsgálta, hogy hogyan befolyásolják a plazmidok a baktériumok tünetmentes megtelepedését a tápcsatornában. Ehhez egy multirezisztens baktériumot (Klebsiella pneumoniae, MDR-KP), egy nem rezisztens baktériumot (Escherichia coli, EC), valamint ez utóbbinak két változatát használtuk, melyekbe a multirezisztens törzs egy-egy rezisztencia plazmidját juttattuk be (EC-CTXM, EC-OXA162).

Az eredmények azt mutatták, hogy a plazmidok számos vonatkozásban a multirezisztens törzshöz tették hasonlóvá az eredetileg nem rezisztens baktériumokat, és nem csak az antibiotikum rezisztencia szempontjából. A rezisztens törzsek hasonló védekező választ váltottak ki a bélben az IgA ellenanyagok és egyéb antibakteriális fehérjék képzésében. A széklet baktérium összetétele is különbözött a nem rezisztens baktériummal kezelt csoporthoz képest, mely felveti egyes baktériumok védő szerepét – fogalmazott Stercz Balázs.

Élelmiszer adók és ártámogatások egészségi és környezeti hatása: szakirodalmi áttekintés

A cikk célja azon modellek vizsgálata, amelyek az élelmiszerekhez kapcsolódó adók és támogatások környezeti és egészségügyi hatásait mérik fel. A nem fertőző betegségek és környezeti változások globális kihívást jelentenek. A nagyobbrészt növényi alapú táplálkozás támogatása mind a két kihívás kezelésében segítséget nyújthat. A megfelelő intézkedések kiválasztásához modellek segíthetnek a döntéshozóknak, azonban eredményeink alapján a jelenlegi modellek túl egyszerűek. Átfogóbb modellek szükségesek, amelyek az adózás, támogatások és oktatás együttes hatását is képesek vizsgálni, az emberek és a környezet védelme érdekében – fogalmazott összefoglalójában dr. Mészáros Ágota.

Új mikroRNS állhat a szív védelmének szolgálatába?

2024-ben Victor Ambros és Gary Ruvkun kapták az orvosi-élettani Nobel-díjat a mikroRNS-ek szabályozó szerepének felfedezéséért. A mikroRNS-ek egyszerre akár több ezer génre fejthetik ki a hatásukat, így a komplex szabályozó mechanizmusoknak kulcsszereplői lehetnek. A szívinfarktus és a szívinfarktus elleni védelem molekuláris szabályozásának megértése kiemelten fontos, ugyanis jelenleg nem áll rendelkezésre olyan gyógyszerkészítmény, amely hatékonyan tudná megőrizni a szívizomszövet épségét a koszorúér-elzáródás okozta oxigénhiányos környezetben. A szív védelmét elősegítő beavatkozások, mint az iszkémiás kondicionálás, állatmodellekben sikeresnek bizonyultak a szívinfarktus kiterjedésének csökkentésében, de az embereken végzett vizsgálatokban egyelőre nem mutatkoztak hatékonynak. Azonban a szív védelmét elősegítő szabályozó molekulák és molekuláris útvonalak állatmodellekben történő azonosításával jövőbeli terápiás célpontok vagy eszközök fedezhetők fel.

A Nemzeti Kardiovaszkuláris Laboratórium Projekt keretében, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet és a Pharmahungary Group munkatársainak együttműködéseként sikerült azonosítani egy új, terápiás szerként alkalmazható protektomiR-t, azaz szívvédő mikroRNS-t. A protektomiR-t bemutató közlemény a farmakológiai folyóiratok rangsorában előkelő helyen szereplő British Journal of Pharmacology-ban jelent meg. Szívinfarktusos sertésmodellünkben megvizsgáltuk, hogy milyen mikroRNS-ek megjelenésében figyelhető meg változás a szívvédő iszkémiás kondicionálás következtében. 12 mikroRNS azonosítását követően, ezek sejtvédő hatását patkányokból izolált, illetve emberekből származó szívizomsejteken vizsgáltuk meg. Ezek alapján bizonyítottuk, hogy a 12 vizsgált mikroRNS közül a miR-450a a szívizomsejtekbe bejuttatva megőrizte azok életképességét oxigén- és tápanyaghiányos környezetben is. A további vizsgálataink során feltártuk, hogy miR-450a számos olyan génre lehet hatással, amelyek szerepet játszanak többek között a sejthalállal és a DNS károsodással kapcsolatos folyamatokban is. A miR-450a szekvenciáját az eredményeink fényében szabadalmaztattuk a Semmelweis Egyetem, a Pharmahungary Group és a HUN-REN Kutatási Hálózat együttműködésének keretében. Ez a mikroRNS a közeljövőben új szívvédő gyógyszerré válhat – írták összefoglalójukban Nagy Regina Norma, dr. Görbe Anikóval és dr. Ferdinandy Péter.

Az alvás makro- és mikrostruktúrájának zavarai Alzheimer-kórban: összefüggések neuropszichológia, neurofiziológia és képalkotó vizsgálatok között

Az Alzheimer-kór progresszív neurodegeneratív betegség, az időskori demencia leggyakoribb oka, amely kognitív hanyatláshoz és memóriavesztéshez vezet. Az Alzheimer-kór jelentős közegészségügyi problémát jelent, mivel becslések szerint világszerte 50 millió ember él ezzel a betegséggel és a népesség elöregedése miatt ez a szám 2050-re 153 millióra emelkedhet. A jelenleg elérhető farmakológiai terápia a betegség kognitív és viselkedési tünetek kezelésére fejlesztették ki, a progressziót befolyásoló terápiák jelenleg is kutatások alatt állnak. Ezért a korai diagnózis kulcsfontosságú a betegek hatékony kezeléséhez.

Az alvászavarok gyakoriak az Alzheimer-kórban szenvedőknél, így kutatásunkban az alvás makro- és mikroszerkezeti eltéréseinek vizsgálatát tűztük ki célul. Ezen felül az eltérések lehetséges okait is vizsgáltuk, mely során elemeztük az alvási jellemzők kapcsolatát a neuropszichológiai profillal és idegrendszeri képalkotó vizsgálatokkal. Eredményeinkben megfigyeltük, hogy Alzheimer-kórban megnövekedett az alvási latencia, csökkent a mély alvásban töltött idő, míg ezzel párhuzamosan növekedett a felületes alvásban töltött idő. Az alvási mikroszerkezetként vizsgált K-komplex denzitás, valamint a REM (rapid eye movement) és mély alvás időtartamainak csökkenése erősen korrelált a globális kognitív funkciók romlásával. A képalkotó vizsgálatok alapján a felületes alvás növekedése a mezio-temporális lebeny struktúráinak sorvadásával, míg a mély alvás és a K-komplex denzitás csökkenése a cinguláris kéreg sorvadásával korrelál. Ezek alapján az alvás szerkezeti változási, kiemelten a K-komplex denzitás eltérések jelentőséggel bírhatnak a betegség korai diagnosztikájában, mint a progressziójának potenciális biomarkere – írta összefoglalójában dr. Kegyes-Brassai Anna.

Major depressziós zavarral diagnosztizált betegek halálozása: egy országos populáción alapuló kohorszvizsgálat 11 éves utánkövetéssel

A depresszió (major depressziós zavar; MDD) világszerte kb. 300 millió embert érint, és 2030-ra várhatóan a betegségteher legfőbb forrása lesz. Magyarországon az MDD 1 éves előfordulása kb. 7%. Az MDD jelentős hatással van az életminőségre és a munkaképességre, és magas halálozási arányokkal jár.

A kutatásban 471773 MDD-vel diagnosztizált páciens túlélési arányát hasonlították össze egy illesztett (kor, nem, lakhely) kontrolcsoporttal egy hazai adatbázis segítségével. Az MDD csoport halálozási rizikója 1,5-szerese volt a kontrolcsoporténak, és a várható élettartamuk 7,8, illetve 6,0 évvel volt rövidebb, mint a 20, illetve 45 éves kontrolcsoportoké. A vizsgált szomatikus betegségcsoportban a halálozási arány jelentősen megnőtt, ha a szomatikus betegséghez depresszió is társult; ezt a fenti ábra mutatja be. A hazai várható élettartam növeléséhez a depresszió jobb felismerése és adekvát kezelése szükséges, beleértve a szomatikus betegségekhez táruló depressziót – fogalamzott összefoglalójában dr. Bitter István.

MikroRNS-ek alkalmazása a pajzsmirigyrák diagnosztikájában

A 2024-es orvosi Nobel díjat a mikroRNS-ek felfedezéséért ítélték oda. Ezek olyan rövid RNS molekulák, amelyek más gének szabályozásában vesznek részt. A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikáján feltételeztük, hogy a daganatos átalakulás során jellegzetes lehet a mikroRNS-ek megjelenési profilja. Ezért 236 (118 pajzsmirigy papillaris carcinomából és 118 ugyanabból a pajzsmirigyből a biztosan nem daganatos részből vett) mintán megvizsgáltuk a jelenleg ismert 2600 mikroRNS kifejeződését.

Összesen 20 mikroRNS esetében tudtunk kimutatni rendkívül jellegzetes változást. Ezeket a daganatos átalakuláshoz köthető sejten belüli jelátviteli utakhoz tudtuk kötni. Az adataink alapján olyan új diagnosztikus módszer állítható fel, amely nagyon korán képes a pajzsmirigy tumort kimutatni olyan esetekben is, amikor a citológiai vizsgálat nem tud egyértelműen nyilatkozni a göb tumoros voltáról. Ez utóbbi pedig a pajzsmirigy göbök biopsziás vizsgálatainál 20-40%-os gyakoriságú – írta összefoglalójában dr. Lakatos Péter András.

A szívinfarktus megbízható nagyállat modelljének fejlesztése

A szívinfarktus, valamint annak hosszútávú szövődményei miatti halálozás jelentősen csökkent az elmúlt évtizedek során folyamatosan fejlődő terápiáknak köszönhetően. Ennek ellenére ez a betegségcsoport továbbra is egy vezető halálozási ok a daganatos megbetegedések mellett, úgy hazánkban, mint világszerte. Ezért kutatócsoportunk már több éve folyamatosan dolgozik a szívinfarktuson áteső betegek életkilátásainak javítását célzó, úgynevezett kardioprotektív (szívet védelmező) eljárások, gyógyszerek fejlesztésén. Egy klinikai gyakorlatba is sikeresen átültethető kezelést egy megbízható, kutatócsoportok között is jól ismételhető tesztrendszerben, olyan nagyállatmodellben kell kutatni, mellyel a betegséget a valósághoz leghűbb módon modellezzük.

Jelen közleményünkben, elsőként a szakirodalomban, egy olyan nemzetközi összefogás eredményét mutatjuk be, melyben egy sertésmodellben vizsgáljuk a szívinfarktust összehangoltan, több kutatóhelyen. Bizonyítottuk, hogy a létrehozott tesztrendszer jól reprodukálható és megbízható eredményeket ad; valamint, hogy a kutatói hálózat által megbízhatóbb eredmények nyerhetők. Ezzel megtettük első lépést afelé, hogy olyan módszereket fejleszthessünk a szívinfarktus halálozásának csökkentésére és annak hosszútávú szövődményeinek elkerülésére, melyeket az orvosi gyakorlatba sikeresen átültethetők lesznek – fogalmazott dr. Giricz Zoltán.

Háziorvosok és digitális egészség

A COVID-19 járvány alatt a digitális egészségügyi megoldások kulcsszerepet játszottak az ellátás folyamatosságának biztosításában, különösen az alapellátásban. Ez a tanulmány a magyar háziorvosok digitális egészségüggyel kapcsolatos attitűdjeit és tapasztalatait vizsgálja, valamint elemzi, hogy a szociodemográfiai tényezők milyen hatást gyakorolnak ezekre az attitűdökre.
A kutatás során online kérdőíves felmérés (1774 fő ebből 415 háziorvos) és interjúk (62 ebből 19 háziorvos) készültek. Az eredmények azt mutatják, hogy a háziorvosok szívesebben használják azokat a technológiákat, amelyek javítják a betegkommunikációt, de kevésbé érdeklődnek a klinikai munkát támogató digitális eszközök iránt.

Az életkor különösen jelentős szerepet játszik a digitális eszközök ismeretében és használatában. Az idősebb orvosok kevésbé érzékelik a betegek digitális megoldásokkal kapcsolatos igényeit. Ugyanakkor azok, akik nagyobb tapasztalattal és tudással rendelkeznek a digitális eszközökről, nyitottabbak az új technológiák előnyeire, ami kiemeli a témával kapcsolatos képzés fontosságát.
A digitális megoldások segíthetik a háziorvosok munkáját, de ahhoz, hogy sikeresen beépüljenek a mindennapi gyakorlatba, szükség van az infrastruktúra fejlesztésére, az oktatás erősítésére és intézményi támogatásra. Csak így valósítható meg a hatékonyabb és magasabb színvonalú egészségügyi ellátás. Fontos továbbá felhívni a figyelmet arra is, hogy a háziorvosok nemcsak az egészségügyi ellátásban játszanak kapuőri szerepet, hanem digitális kapuőrök is, tehát kiemeleten fontos szerepük van a lakosság digitális egészséggel kapcsolatos támogatásában is – írta összefoglalójában dr. Girasek Edmond.

Gamma akitivitás eltérései autizmus spektrumzavarban: nagy-denzitású EEG vizsgálat felnőtteken

Az autizmus spektrumzavar (ASD) egy idegrendszeri fejlődési zavar, amely számos tünettel, például a társas interakciók során jelentkező problémákkal járhat. Ezen tünetek neurobiológiai hátterét az Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának kutatócsoportja a Nemzeti Agykutatási Program keretein belül, a világon az elsők között vizsgálta modern, 128-csatornás elektroenkefalográfia (EEG) segítségével. A magasabb rendű társas interakciós agyi folyamatok fontos mutatója a gamma-aktivitás (30–100 Hz), ezért a vizsgálat az autizmussal diagnosztizált felnőttek és tipikusan fejlődő kontrollszemélyek gamma-hullámainak elemzésére fókuszált éber nyugalmi állapotban.

A kutatás eredményei rámutattak arra, hogy az ASD-csoportban a gamma-aktivitás szignifikánsan alacsonyabb, különösen azokban az agyi régiókban, amelyek a társas interakciós folyamatokban jelentős szerepet játszanak, például az inferior frontális és temporo-parietális területeken, valamint a bal dorsolaterális prefrontális kéregben. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az éber nyugalmi állapotban mért gamma-aktivitás vizsgálata fontos szerepet játszhat az ASD neurobiológiai hátterének további megértésében, és hozzájárulhat új diagnosztikai megközelítések kidolgozásához – fogalmazott Kakuszi Brigitta.
Támogatás: #NAP2022-I-4/2022.

Autizmusban érintett felnőttkorú gyermeket nevelő apák tapasztalatainak feltárása az interpretatív fenomenológiai analízis módszerével

Ez a kvalitatív kutatás olyan magyar édesapák tapasztalatait vizsgálta, akiknek felnőttkorú fiaik autizmussal élnek. A tanulmány hiánypótlónak tekinthető, mivel az autizmus-kutatások főként az anyák tapasztalatait mutatják be, így az apák nézőpontjai kevéssé jelennek meg a szakirodalomban. A kutatás tíz édesapa részvételével készült, akik interjú formájában osztották meg hogyan alakultak az apaságról alkotott tapasztalataik és ezek értelmezései gyermekük fejlődése során. Az autizmus spektrum állapot az emberi fejlődés egyik sajátos útja, ami az idegrendszer eltérő fejlődéséből ered, egész élethosszon átível, és az érintettek esetében a szociális – kommunikációs interakciók eltéréseiben, valamint szűk körű, ismétlődő aktivitási és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Ezek gyakran jelentős érzelmi és gyakorlati kihívásokat jelenthetnek az érintett személyen túl a családtagjai számára is.

Az interjúk elemzése során négy fő téma bontakozott ki. Az első az apák küzdelmét mutatta be a bizonytalanság érzésével, valamint azt, hogy hogyan próbálnak megoldásokat találni gyermekeik speciális igényeire, miközben szembe kell nézniük a jövővel kapcsolatos saját szorongásaikkal. A második téma az elfogadás és alkalmazkodás folyamatát tárta fel: az apák elfogadják gyermekük autizmushoz kapcsolódó sajátosságait, és megpróbálnak olyan apa-gyermek kapcsolódást kialakítani és fenntartani, amely illeszkedik a gyermekeik sajátos igényeihez. A harmadik téma az apák szülők közösségében betöltött köztes pozícióját és a szülői szerepük állandóságát emelte ki. Végül a kutatás rámutatott, hogy az apák jelentős személyes fejlődésen mentek keresztül. Gyermekeik nevelése nemcsak a türelmüket és rugalmasságukat növelte, hanem a világról alkotott képüket is gazdagította, nyitottabbá és elfogadóbbá téve őket. A tanulmány eredményei rávilágítanak arra, hogy az apák tapasztalatai nélkülözhetetlenek a családok jobb megértéséhez és támogatásához, valamint arra is, hogy az apák tapasztalatai hogyan segíthetik elő a szakmai szolgáltatások fejlődését – írta összefoglalójában dr. Rácz József.

Metabolikus változások az öngyilkosok parahippokampális kérgében

Kutatásunk célja az agyi energia-anyagcsere és az öngyilkossági viselkedés közötti kapcsolat feltárása volt. Ehhez az öngyilkosság következtében elhunyt felnőtt személyek temporális kérgéből származó és a memóriáért, valamint a kontextus feldolgozásért felelős parahippokampális kérgi mintákat hasonlítottuk össze olyan személyek mintáival, akik természetes okokból hunytak el. Elemzéseink fókuszában a trikarboxilsav-ciklus (TCA-ciklus) állt, amely az idegsejtek energiaellátásának egyik legfontosabb biokémiai folyamata.

Fehérjeszintű elemzéseinket a Christos Chinopoulos által beállított reverz fázisú fehérje array technológiával végeztük, amely lehetővé tette az enzimek fehérjeszintjének a precíz mérését. Eredményeink szerint az öngyilkosságot elkövetők parahippokampális kérgi mintáiban a TCA-ciklushoz tartozó enzimek expressziója szignifikánsan megnőtt a kontrollcsoporthoz képest, különösen a glutamin katabolizmus útvonalaihoz kapcsolódó enzimek esetében, amit RNS expresszió szintjén is igazoltunk. Ezek az eltérések a neuronok és asztrociták közötti glutamin-alapú anyagcsere kapcsolat zavarára utalnak, ami az energiaegyensúly felborulásán keresztül az öngyilkosság neurobiológiai hátterének jelentős eleme lehet. Az agy energiaegyensúlyának felborulása befolyásolhatja a döntéshozatalt, az érzelmi szabályozást és más kognitív folyamatokat, amelyek kritikus szerepet játszanak az öngyilkossági kockázat növekedésében. Tanulmányunk új megvilágításba helyezi a mentális egészség biokémiai alapjait érintő korábbi feltételezéseket, és rámutat arra, hogy az agyi anyagcsere specifikus, régiókra jellemző eltérései milyen mélyreható viselkedési következményekkel, például öngyilkossággal járhatnak. Ezek az eredmények hangsúlyozzák az agyműködés összetettségét, és utat nyithatnak a lokalizált metabolikus terápiákon alapuló, célzott beavatkozások felé – írta összefoglalójában dr. Dóra Fanni.

A rövid összefoglalókat a tudományos publikációk szerzői készítették.
Szerkesztette: Szabó Ádám
Fotó: a publikációkból származó képek