Dr. Nagy Zoltán előadásában bemutatta az agykéreg anatómiáját és áttekintette a mezoszkópos kutatás alapjait. Részletesen ismertette a százéves technológia, az EEG, azaz az elektroencephalográfia működését. Beszélt azokról a neuropszichológiai adatokról, amelyek megalapozzák, hogy kutatni lehessen a műalkotás befogadásának folyamatát, és saját kutatásait is bemutatta, amelyek során festmények befogadása közben végeztek EEG vizsgálatot.
Az idegrendszeri működés vizsgálatának szintjeiről szólva kiemelte, hogy stratégiai fontosságú volt az agykéreg oszlopos, moduláris szerkezetének felismerése. Hangsúlyozta, annak leírásában, hogy milyen egységek felelősek egy agyterület működéséért, Szentágothai Jánosnak is fontos szerepe volt. Dr. Nagy Zoltán egyebek mellett elmondta, hogyan keletkezik elektromos jel az idegsejt membránon, és hogy az agykérgi kolumnák szinkronizált működése hogyan generál bioelekromos jeleket, amiket az EEG-vel mérni lehet.
A professzor áttekintette a bioelektromos jelenségek megfigyelésének történeti előzményeit, majd az EEG jel felismerésének történetét is ismertette. Szólt az EEG jel keletkezéséről, illetve azokról a tényezőkről, amelyek ennek a jelnek a mérését megnehezítik. Az EEG vizsgálat klinikai felhasználásáról elmondta, hogy a különböző kórállapotoknál jellegzetes EEG-elváltozás jön létre, a legismertebb az epilepsziás működészavar, de említette a daganatokat, a stroke állapotokat és a tudatzavarokat is. Hangsúlyozta, hogy bár a CT és az MR megjelenésével az EEG a klasszikus diagnosztikai eszköztárból visszaszorult , de az elmúlt években egy új kutatási terület nyílt meg előtte. Előnye a mintavételezés rendkívüli gyorsasága, ennek köszönhetően egy 8 másodperces vizsgálat során több mint 12 millió adatot tudnak begyűjteni.
Dr. Nagy Zoltán bemutatta a szép-élmény neuropszichológiáját és a neuroesztétikai befogadás lépéseit is. Kitért a látás anatómiájára és arra is, hogyan dolgozza fel a képeket az agyunk. Végül saját vizsgálatait bemutatva beszélt arról, hogy a figuratív és nonfiguratív képek befogadása között milyen neurológiai különbségek ragadhatók meg az agyműködést vizsgálva.
Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
