Tudományos híradó 23.

A G-fehérjéhez kapcsolt receptorok működésének szabályozása és jelátvitel-szelektív aktivációja

A G-fehérjéhez kapcsolt receptorok a sejtfelszínen kifejeződő receptorok legnépesebb családját képezik. A G-fehérjéhez kapcsolt receptorok kiemelkedő orvosbiológiai jelentőséggel bírnak, hisz a ma felírt gyógyszerek körülbelül egyharmada ezeken a fehérjéken keresztül hat.

Összefoglaló közleményünkben részletesen bemutatjuk a G-fehérjéhez kapcsolt receptorokkal kapcsolatos legújabb tudományos ismereteket és a gyógyszerfejlesztés szempontjából legfontosabb új eredményeket. Különös hangsúlyt fektetünk a jelátvitel szelektivitással kapcsolatos ismeretek bemutatására. A jelátvitel-szelektív gyógyszerek ugyanis lehetővé teszik, hogy a receptorokról kiinduló jelátviteli pályák közül csak bizonyos, terápiás szempontból előnyös útvonalakat befolyásoljunk. A Nature Reviews Nephrology-ban megjelent közlemény külön részletezi a G-fehérjéhez kapcsolt receptorok működésének veseélettani és nefrológiai vonatkozásait – írta összefoglalójában dr. Tóth András.

Az affektív temperamentumok összefüggése a koronária-betegség kiterjedtségével és súlyosságával

Az affektív temperamentumok már korai életkortól érzelmi válaszreakcióink meghatározói és személyiségünk genetikailag kódolt alapjai. Dokumentáltan egyes pszichés betegségek prekurzorainak tekinthetőek, mindemellett az elmúlt néhány év vizsgálataiban szerepük a szív-és érrendszeri betegségekben kialakulásában is beigazolódott.

Jelenlegi kutatásunk ennek az összefüggésnek további elemzésére összpontosít a koronária-CT-angiográfia segítségével mért szemi-kvantitatív plakkterheltségi mutatók (szegmentum érintettségi pontszám, szegmentum szűkület pontszám) jellemzésén keresztül. Ily módon igazoltuk, hogy az affektív temperamentumok, mind a koszorúér-betegségek súlyosságára, mind a kiterjedtségére hatással vannak. Öt fajta affektív temperamentumot különíthetünk el egymástól: irritábilis, ciklotím, depresszív, szorongó, illetve hipertím, melyeknek validált mérési eszköze a 110, illetve az újonnan létrehozott 40 kérdésből álló rövidített önjellemző TEMPS- A kérdőív. Ezeket az interjúváltozatokat töltötte ki a kutatásunkba bevont 351 páciens is. A betegpopulációt nemek szerinti bontásban vizsgálva, a férfiaknál a hipertím temperamentum protektív faktornak, a nőknél az irritábilis temperamentum pedig rizikótényezőnek bizonyult a koszorúér-betegségek kiterjedését és súlyosságát illetően. Így sikerült feltárnunk egy újabb, a tradicionális rizikófaktorokon túlmutató szív-és érrendszeri betegségeket befolyásoló tényezőt, melynek nagy jelentőséget tulajdoníthatunk kardiovaszkuláris prevenciós szempontból – írta összefoglalójában Sipos Barbara és dr. Szilveszter Bálint.

A mediterrán étrendhez való nagyobb adherencia és annak védő hatása a vastagbélrák kialakulásával szemben: 26 tanulmány metaanalízise, 2 217 404 résztvevővel

A vastagbélrák (colorectalis carcinoma, CRC) világszerte rendkívül komoly népegészségügyi probléma, különösen Magyarországon, ahol az egyik legmagasabb a megbetegedési és halálozási arány az Európai Unióban. Irodalomkutatásunk során összesen 26 tanulmányt azonosítottunk, melyek közül 15 kohorsz és 9 eset-kontroll tanulmányt szintetizáltunk az összesített elemzés során.

Eredményeink alapján, amelyek összesen 2 217 404 alanyt vizsgáltak, a mediterrán étrendhez való szorosabb adherencia szignifikánsan csökkentette a CRC előfordulását (kockázati arány: HR=0,84, 95% CI=0,78–0,91, p<0,01). Ez a védőhatás mindkét nem esetében érvényesült: férfiaknál: HR=0,85 (95% CI=0,75–0,97, p=0,01), míg nőknél: HR=0,88 (95% CI=0,79–0,99, p=0,03) volt. Az eset-kontroll tanulmányok különösen jelentős hatást mutattak (HR=0,51, 95% CI=0,38–0,68, p<0,01). Eredményeink megerősítik, hogy a mediterrán étrendhez való nagyobb adherencia akár 15-49%-kal is csökkentheti a CRC kialakulásának kockázatát. Kutatásunk hozzájárul a jövőbeli népegészségügyi stratégiák és diétás ajánlások kialakításához Magyarországon – fogalmazott összefoglalójában dr. Fekete Mónika és dr. Ungvári Zoltán.

A hátrányos helyzetű és az átlag magyar lakosság kardiovaszkuláris kockázatának összehasonlítása

2022-ben Magyarországon a halálozások 46,8 százalékáért a szív- és érrendszeri betegségek feleltek. A kardiovaszkuláris betegségek legfontosabb kockázati tényezői közé sorolható: a nem, az életkor, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, a hasi típusú elhízás, a dohányzás, az ülő életmód, a zöldség- és gyümölcsszegény diéta, a pszichoszociális stressz, illetve a családban előforduló szív- és érrendszeri betegségek. Vizsgálatunkban összehasonlítottuk a hátrányos helyzetű lakosság, ezen belül is a roma populáció egészségi állapotát és kardiovaszkuláris kockázati tényezőit az átlag magyar populáció hasonló adataival. A „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” program keretei között 2021-ben és 2022-ben 115 szociálisan hátrányos helyzetű, többségében határmenti magyar településen került sor a szív-és érrendszeri szűrésekre. A szűrések időpontjában a résztvevő települések 40%-ában volt betöltetlen a háziorvosi praxis, azaz azt más praxis orvosa látta el tartós helyettesítéssel az adott településen csak korlátozott jelenléttel vagy szomszédos, illetve távolabbi település rendelőjében. A hátrányos helyzetű települések lakosai részben emiatt, részben közlekedési vagy egyéb kedvezőtlen adottságok miatt az egészségügyi ellátáshoz nehezebben férnek hozzá. A helyszíneken a szakemberek első körben egy 44 tételből álló kérdőívet vettek fel minden 18. életévét betöltött jelentkezővel. Rögzítették a legfontosabb demográfiai adatokat (nem, életkor, nemzetiség, iskolai végzettség, családi állapot), önbevallás alapján az anamnesztikus adatokat (jelenleg és korábban fennálló kórállapotok), illetve az életmódra vonatkozó információkat (táplálkozási szokások, testmozgás, dohányzás). A kérdőív felvételét általános egészségiállapot-felmérés követte, melynek során a helyszínen testtömeg-, testmagasság-, vérnyomás-, vércukor- és boka-kar index mérésen vettek részt a jelentkezők.

A magyar lakosság esetében egyes krónikus betegségek és szív-és érrendszeri kockázati tényezők jóval gyakrabban fordulnak elő, mint más európai országokban. A magyar országos átlagnál mind az egészségi állapot, mind az életmódbeli kockázatok tekintetében rosszabb helyzetben vannak a hátrányos helyzetű településen élők: a roma populáció tagjai jelentős mértékben rosszabb jellemzőket mutatnak mind a vizsgált krónikus, nem fertőző betegségek, mind az egészségi állapot, mind a kockázatos életmód tekintetében a nem roma lakosságnál. A hátrányos helyzetű településen élő lakosság körében a túlsúly és elhízás előfordulása 71-72 százalék volt mind a roma, mind a nem roma populációkban, amely előfordulási gyakoriság 10 százalékkal magasabb a nagyon kedvezőtlen magyarországi átlaghoz képest is. A hátrányos helyzetű településen élők esetében megfigyelhető a fizikai aktivitás hiánya (91-92 százalék a roma és a nem roma populációban egyaránt), illetve a magas dohányzási gyakoriság (hátrányos helyzetű roma populáció 60 százaléka dohányzik napi szinten). Mind a 2-es típusú cukorbetegség, mind a magasvérnyomás-betegség jelentősen gyakrabban fordult elő a hátrányos helyzetű településen élők esetében, mint az az átlag magyar lakosság körében (cukorbetegség: 11-12 százalék vs. 7.51 százalék; hypertonia: 50-55 százalék vs. 35 százalék). A hátrányos helyzetű populáció és ezen belül is a roma nemzetiségűek esetében a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői aggasztóan nagyobb gyakoriságban fordulnak elő a többségi társadalomhoz viszonyítva. A hátrányos helyzetű településen élő romák körében nagy arányban előforduló kardiovaszkuláris kockázati tényezők miatt az említett populáció tagjai egy célzott, egészségügyi és szociális területen dolgozó szakemberek együttműködésén alapuló komplex beavatkozást igényelnének – írta összefoglalójában Andréka Lilla.

A rákkutatáshoz elérhető mesterséges intelligencia módszerek

A rák korai felismerése és a megfelelő kezelés kiválasztása továbbra is nagy kihívás. Még fejlett technológia mellett is nehéz a legtöbbet kihozni a rákkal kapcsolatos hatalmas adatmennyiségünkből. Itt jön a képbe a mesterséges intelligencia. Az adatokból tanulni képes intelligens számítógépes rendszereket magában foglaló mesterséges intelligencia egyre fontosabbá válik a rák előrejelzésében, diagnosztizálásában és megértésében.

A mesterséges intelligencia különböző típusai, mint például a döntési fák, a neurális hálózatok és a mély tanulás hasznosak voltak a rákkutatásban. A közelmúltban a kutatók GPT-modelleket is alkalmazni kezdtek a rákos problémák új aspektusainak feltárására. A mesterséges intelligencia bevezetése a mindennapi orvosi gyakorlatba azonban nem könnyű. Az egyik legnagyobb probléma az, hogy sok tanulmány nem követi a rendelkezésre álló irányelveket, ami megnehezíti az eredmények reprodukálását. Áttekintésünk megvitatja, hogyan használják a mesterséges intelligenciát a rákkutatásban, annak lehetséges előnyeit, az előtte álló kihívásokat és az MI jövőjét a rákkutatásban – írta összefoglalójában Ankita Murmu és dr. Győrffy Balázs.

Savérzékeny prodrugok: Ígéretes megközelítés a célzott hatóanyag-leadásra

A hagyományos gyógyszerek esetén gyakran előfordul, hogy a hatóanyag nem célzottan jut el a szervezet különböző részeire, ami nemkívánatos mellékhatásokat okozhat és csökkentheti a kezelés hatékonyságát. Az új fejlesztések célja, hogy a hatóanyag pontosan a hatás helyén váljon elérhetővé. Mindez ma már megvalósítható olyan betegségekben, ahol a szöveti pH lokálisan alacsonyabb az egészéges szövetéhez képest: bizonyos daganatok, illetve gyulladások esetén.

Itt a savérzékeny prodrugok (gyógyszer-előanyagok), vagyis a savas környezetben aktív hatóanyaggá alakuló származékok ígéretes megoldást kínálnak a pontos célba juttatásra. Mára számos olyan prodrugot fejlesztettek, amelyek különösen a daganatterápiában mutatnak nagy hatékonyságot, de további vizsgálatok szükségesek a biztonságuk és hatékonyságuk teljes megértéséhez – fogalamzott összefoglalójában dr. Béni Szabolcs

Innovatív műtéti technika a gastrooesophagealis refluxbetegség gyógyítására: A RefluxStop vizsgálat 4 éves eredményei

A savas gyomorbennék nyelőcső irányú alkalmi regurgitációja ártalmatlan jelenség, mindenki által ismert „gyomorégésként” megélt tüneteket okoz. Kóros mennyiségben és tartósan fennálló formája, a gastrooesophagealis refluxbetegség (Gastro-Esophageal Reflux Disease = GERD) a fejlett ipari országokban a népesség 10-20 százalékában jelentkező állapot, ami rövid távon életminőséget rontó helyzet, ám hosszabb távon súlyos másodlagos betegségeket is kivált: ezek közül a krónikus felső-légúti gyulladások, valamint az ún. Barret-metaplázia talaján kialakuló, alsó harmadi nyelőcső adenocarcinoma a legismertebbek. Ha a GERD-ben szenvedő beteg tartós protonpumpa-gátló (PPI) kezelés mellett is panaszos marad, csak ún. antireflux műtét hozhat gyógyulást. A hagyományos műtét, a fundoplicatio kiváltására kifejlesztett innovatív műtét során az ún. RefluxStop implantátumot: egy gömbalakú, szövetbarát orvostechnikai eszközt rögzítenek a gyomorfalra a gyomorfundus magasságában, ami a nyelőcső-gyomor átmenetben szelepszerűen működő alakváltozást eredményez.

Az eszköz kifejlesztése után a világon az első 50 beültetés egykarú, prospektív, nemzetközi multicentrikus klinikai vizsgálat keretében történt 2016 december – 2017 szeptember között. A vizsgálatvezető intézmény a Semmelweis Egyetem akkori I. számú Sebészeti Klinikája volt. A jelen közlemény a kiváló korai tapasztalok után immár 4 éves követési eredményekről számol be, kontroll röntgen, endoszkópos, intraoesophagealis pH-mérések és életminőség-vizsgálatok eredményei alapján. Kiemelendő, hogy az innovatív technikával összefüggő szövődmény nem fordult elő, a műtét valamennyi betegen tartós eredményt hozott. A kedvező eredmények birtokában az új orvostechnikai eszköz befogadtatási eljárása sok országban, így pl. az Egysült Államokban (FDA) folyamatban van, ennek lezárulta után az innovatív műtéti technika nagyobb betegcsoportokon is „bizonyíthat” – írta összefoglalójában dr. Harsányi László.

A SCREENIVF magyar változata mint a meddőséggel élő nők depressziójának és betegséghez való alkalmazkodásának érvényes és megbízható szűrőkérdőíve

A nehezített gyermekvállalás jelentős stresszt okoz az érintettek számára, ezért a pácienscentrikus ellátás szellemében pszichés állapotukat érdemes felmérni. Az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (ESHRE) erre a célra a SCREENIVF szűrőkérdőívet javasolja.

Keresztmetszeti elrendezésű, kérdőíves online felmérést végeztünk 2019 decembere és 2023 februárja között a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Asszisztált Reprodukciós Centrumába jelentkező női betegek körében (N = 645, válaszadási arány 22,9 százalék), melynek eredményeképpen bebizonyítottuk, hogy a kérdőív magyar változata érvényes és megbízható (optimálisan illeszkedő modell, megfelelő korreláció hasonló konstruktumokat mérő valid tesztekkel, stb.). Továbbá, megtaláltuk azokat a vágóértékeket, melyekkel a kérdőív sikeresen jelzi előre a már ismert Beck Depresszió Kérdőíven elért, klinikai szintű depresszív tünetegyüttesre utalható pontszámokat (helyesen eltalált arány: 87,4 százalék). Kutatásunk gyakorlati haszna, hogy lehetővé teszi egy megbízható, érvényes és jó specificitással bíró szűrőteszt bevezetését a rutin termékenységi ellátásba – fogalmazott összefoglalójában dr. Szigeti F. Judit.

A mentális egészség kompetenciák erősebben befolyásolják a jóllétünket, mint a mentális problémák

Ahogy a testünknek is van immunrendszere a káros biológiai ágensek ellen, a lelkünknek is szüksége van pszichológiai “immunkompetenciákra” a stresszel szembeni megküzdéshez. Ezek a lelki készségek 1) az érzelmi, pszichológiai, társas és spirituális jól működés, 2) a lelki ellenállóképesség (reziliencia), 3) a társas hatékonyság, 4) az önszabályozás képessége és 5) a pozitív élmények élvezésének képessége.

A Nature Scientific Reportsban megjelent tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy ezek a készségek, a mentális zavar tünetek, vagy a kettő együttes hatása befolyásolja-e erősebben a szubjektív jóllétet az átlag felnőtt magyar lakosság és a pszichiátriai betegek körében. Az eredményeink azt mutatják, hogy a mentális egészség kompetenciák erősebb előrejelzői a szubjektív jóllétnek, mint a mentális problémák mindkét vizsgált csoportban. A mentális zavarokkal élő emberek pozitív dimenzióinak feltárása fontos alapot jelenthet a pszichológiai gyakorlatban a pozitív életcélok eléréséhez, ahol nem csupán a mentális zavar tünetek csökkentése, hanem a mindennapi jól funkcionálás és életminőség helyreállítása a cél – írta összefoglalójában Zábó Virág.

A társbetegségek időbeli mintázatán alapuló betegcsoportok kialakítása a depressziót okozó folyamatok megértésének jövőbeli eszköze lehet a Semmelweis Egyetem egyik legújabb kutatása alapján

A Semmelweis Egyetem által vezetett nemzetközi TRAJECTOME konzorcium kutatásainak középpontjában a major depressziós zavar (röviden depresszió) és társbetegségeinek rendszerjellegű elemzése állt, mely képes azonosítani a depresszió szempontjából legjelentősebb társbetegségeket, figyelembe véve azt is, hogy azok milyen életkorban jelennek meg. A betegeket a depresszió és hozzá közvetlenül kapcsolódó lelki és testi társbetegségek (például szív-érrendszeri betegségek, légzőszervi betegségek, neurológiai kórképek stb.) megjelenésének időrendje szerint csoportokba sorolták, mivel azt feltételezték, hogy a társbetegségekkel közös genetikai rizikó hatékonyabban beazonosítható, és feltérképezése elősegíti a depresszió hátterében álló különböző biológiai folyamatok megértését. Ehhez 1,2 millió európai résztvevő betegségadatait elemezték a BME Mesterséges Intelligencia és Rendszertervezés Tanszék Bioinformatikai Laborjának munkatársai által fejlesztett módszereket alkalmazva. Ezután az általuk azonosított csoportok genetikai és egyéb rizikó tényezőit vizsgálták.

Eredményeik szerint hét csoport elkülönítésével lehet a legjobban jellemezni a depressziót, mely csoportok nemcsak a depresszió mellett megjelenő testi és lelki társbetegségekben, hanem genetikai rizikó faktorok és nem-genetikai kockázati tényezők (pl. stressz, egyes személyiségvonások, élettani vagy viselkedéses tényezők) szempontjából is jelentősen különböznek. A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy a depresszióval együtt előforduló közvetlen társbetegségek mintázatának ismerete, különösen az időbeliségüket is figyelembe véve, nagyon fontos többlettudást nyújt ahhoz, hogy jól elkülöníthető biológiai háttérrel jellemzett beteg-alcsoportokat azonosítsunk. Eredményeik a jövőben hozzájárulhatnak a depresszió és társbetegségeinek hatékonyabb megelőzése mellett a betegek célzott, így hatékonyabb kezeléséhez – fogalmazott összefoglalójában dr. Juhász Gabriella.

A virtuális valóságon alapuló mindfulness gyakorlatok hatása a fiatalok időérzékelésére, pszichológiai és fiziológiai állapotára: randomizált kontrollált vizsgálat

Egy 2016-os globális felmérés szerint átlagban minden ötödik egyetemista korosztályú fiatal érintett valamilyen mentális betegségben, és ezek jelentős része stressz vagy szorongás talaján alakul ki. Ezért is lehet a jövőben növekvő jelentősége a különböző meditációs gyakorlatoknak, mint igazolt stresszcsökkentő módszereknek. Modern, technológia által uralt világunkban pedig egyre nagyobb teret kaphatnak a mentális prevenciós technikák elektronikus formái.

Cikkünkben azt vizsgáltuk, hogy használható-e a virtuális valóság (VR), illetve tablet alapú mindfulness gyakorlat fiataloknál stresszcsökkentésre és időérzékelés befolyásolására, illetve van-e különbség az okoseszközök között. 50 önkéntes vett részt kutatásunkban, akik két különböző alkalommal, 1 hét eltéréssel, végezték el ugyanazt a 20 perces, tengerparti közegben játszódó meditációs gyakorlatot, egyik alkalommal egy VR headsettel, másik alkalommal pedig egy táblagépen, véletlenszerű sorrendben. Az alkalmak során mérésre került egy STAI-Y kérdőív segítségével a résztvevők gyakorlat előtti és utáni szorongásszintje, valamint egy Empatica okosóra segítségével a testhőmérsékletük, a pulzusszámuk és a bőrimpedanciájuk. Ezen felül egy rövid kérdéssel az időérzékelésre kifejtett hatást is felmértük. Eredményeink igazolták, hogy mind a VR, mind a tablet alapú mindfulness gyakorlatok alkalmasak fiatalok szorongásszintjének csökkentésére, és ez nem csak pszichológiai paraméterekben (szorongásszint csökkenés), hanem fiziológiai paraméterekben (testhőmérséklet emelkedés, pulzuszám csökkenés és bőrimpedancia csökkenés) is látható. Továbbá igazolódott, hogy a VR-alapú mindfulness gyakorlatok megváltoztathatják az időérzékelést egyfajta flow élmény generálásával, ami a gyakorlatokhoz való hosszútávú ragaszkodást erősítheti – írta összefoglalójában Olasz Orsolya.

Műtétileg eltávolított (reszekált) tüdő adenokarcinómában a tumorba beszűrődő természetes ölősejtek (NK-sejtek) és szabályozó T-sejtek (Treg-sejtek) sűrűsége hatással van a progressziómentes- és teljes túlélésre

A tüdőrák még mindig vezető daganatos halálok Magyarországon mind a férfiak, mind a nők esetében. A leggyakoribb szövettani típus az adenokarcinóma, kutatásunkban is ezzel foglalkoztunk. Világszerte komoly tumorimmunológiai kutatások folynak annak megértésére, hogy az immunrendszer egyes embereknél miért képes sikeresen megakadályozni a daganat kialakulását, másoknál pedig miért alakul ki mégis daganat, és ezekben az esetekben milyen kölcsönhatás alakul ki a daganatsejtek, a daganatos kötőszövetes alapállomány (stróma), és az immunsejtek között. Az irodalmi adatok alapján nincs egyértelmű konszenzus, hogy az NK- és Treg-sejteknek tumorellenes vagy épp ellenkezőleg, tumor növekedést elősegítő szerepük van, van-e bármilyen összefüggés a daganatban megtalálható genetikai eltérések (pl. mutációk) és az immunsejtek sűrűsége között, és ezek hogyan befolyásolják a progressziómentes- és teljes túlélést.

Retrospektíven 115 korai stádiumú reszekált tüdő adenokarcinómás beteg szövettani mintáin vizsgáltuk az NK- és Treg-sejtek sűrűségét, valamint KRAS mutáció analízist végeztünk. Eredményeink alapján a dohányos betegekben, a férfiakban és érdekes módon a KRAS mutáns betegekben alacsonyabb volt az NK-sejtek sűrűsége. A magas NK-sejt sűrűség és magas Treg-sejt sűrűség hosszabb progressziómentes- és teljes túléléssel társult. Ez az összefüggés még robosztusabb lett, ha a kombinált magas NK- és Treg sejtsűrűséggel rendelkező betegeket (NKmagasTregmagas) hasonlítottuk a többi csoporthoz. Multivariáns Cox-regresszió alapján a progressziómentes túlélés tekintetében a magas NK-sejt sűrűség és a kombinált NKmagasTregmagas sejtsűrűség bizonyult független prognosztikus tényezőnek, míg a teljes túlélés tekintetében a magas NK-, a magas Treg-, és a kombinált NKmagasTregmagas sejtsűrűség egyaránt független prognosztikus tényezőnek bizonyult. Ennek az lehet a magyarázata, hogy ez a két immunsejt nem csak a direkt tumorellenes immunválasznak, de a tumoros gyulladásnak is fontos résztvevői, amelyek akkor működnek a leghatásosabban, amennyiben kiegyensúlyozottak – írta összefoglalójában dr. Szentkereszty Márton.

Köldökzsinór-ellátás az újszülött stabilizálásakor: szisztematikus áttekintés és metaanalízis

A születés utáni első percek döntő jelentőségűek az egészséges fejlődés és a hosszútávú túlélés szempontjából. A köldökzsinór korai vagy késleltetett ellátása hatással van az újszülött keringésére, légzésére, az egész szervezet oxigén-ellátására. A késleltetett köldökzsinór-ellátás az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelmet kapott: bizonyítottan javítja az újszülött adaptációt, növeli a születéskori vérkészletet és csökkenti bizonyos koraszülöttkori szövődmények, például az agyvérzés és a nekrotizáló enterokólitisz kockázatát. Az újszülött ellátási irányelvek szerint a megszületést követően beavatkozást nem igénylő újszülötteknél várjunk legalább 60 másodpercet a köldökzsinór leszorításával.

Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a köldökzsinór-ellátás késleltetése milyen hatással van azoknak a koraszülötteknek és újszülötteknek az adaptációjára, akik stabilizációjukhoz azonnali beavatkozás(oka)t igényelnek megszületést követően. Vizsgálatunk alapján a késleltetett köldökzsinór-ellátás biztonságos eljárás ebben az újszülött-, koraszülött populációban is. A túlélők aránya és a szövődmények előfordulása nem különbözött az azonnali köldökzsinór-ellátásban részesülőkhöz képest. A téma újszerűsége miatt pontos ajánlások megfogalmazásához további, nagy esetszámú vizsgálatokra van szükség. Egyetemünk mindkét szülészeti intézményében az újszülöttek és koraszülöttek stabilizációja speciális ellátóasztalon, késleltetett köldökzsinór-ellátás mellett zajlik, a klinikai adatok összegyűjtésével – fogalmazott összefoglalójában Etessy-Major Gréta.

A bél, a vér, az aneurizma fala és a thrombus mikrobiom kapcsolatának vizsgálata hasi aneurizmás betegekben

A hasi aorta aneurizma (AAA) az abdominál aorta tágulata, mely átmérője nagyobb, mint 3 cm, és/vagy 50 százalékkal meghaladja a normál érátmérőt. Korábbi kutatások megerősítették, hogy összefüggés van a bél mikrobiom összetétele és az AAA kialakulása és progressziója között. 21 hasi aorta aneurizmás beteg széklet-, vér-, thrombus- és aneurizma mikrobiomját vizsgáltuk 16S rRNS szekvenálás segítségével. Vizsgálatunk célja volt megállapítani, 1) hogy az aneurizma falában lévő mikrobiom eltér-e a korábban általunk vizsgált egészséges érfalban lévő mikrobiomtól; 2) hogy az aneurizmából és thrombusból származó baktériumok széklet eredetűek-e és a vérrel áramlanak-e oda; 3) az egészséges és az aneurizmás mikrobiom enzimaktivitása alapján feltételezhető-e a baktériumok közvetlen szerepe a védelemben vagy a patogenitásban.
Az egészséges és aneurizmás érfal mikrobiom jellemzően négy taxonból áll, különbség az abundaciában található, miszerint az egészséges érfalban Proteobacteria 34 százalék, Firmicutes 29 százalék, Bacteroidetes 10 százalék, Actinobacteria 15 százalék, ezen taxonok megoszlása aneurizmás érfalban 71 százalék, 14 százalék, 4 százalék, 4 százalék. Taxonokon belüli nemzetségek abundanciája szintén különbséget mutatott az egészséges és az aneurizmás érfalból származó mikrobiomban. Normál érfalban Pseudomonas, Staphylococcus, Corynebacterium, Propionibacterium, míg a beteg érfalban Acinetobacter, Burkholderia, Escherichia, Escherichia-Shigella, Sphingobium, Finegoldia nemzetségek abundanciája szignifikánsan magasabb volt.
AAA betegek különböző mintáit megvizsgálva a székletben nagy mennyiségben előfordul Finegoldia, Peptoniphilus, Bacterides, Anaerococcus és Prevotella nemzetségek nem transzlokálódtak a vérbe. A vérben jelenlévő Enhydrobacter és Cutibacterium nemzetségek nem származhatnak a székletből, ez esetben a bejutási kapu a például a bőr lehet, majd a baktériumok a vérrel kerülnek az aneurizmába és a trombusba. Az aneurizma és trombus falában jellemző baktérium nemzetségeket, Sphingobium, Acinetobacter, Aquabacterium, nem tartalmazza a vérminta, így ezek feltehetően már korábban kerültek oda és alkotják az aneurizmára, trombusra jellemző mikrobiomflórát. Ezen nemzetségek megtalálhatóak a környezetünkben, használati tárgyakon, illetve az emberi test különböző felszínein. Érdekes egymáshoz illeszkedő adatok, hogy korábbi kutatások bizonyították az Aquabacterium és Sphingobium magas abundanciáját rheumatoid arthritises betegek nyálmintáiban, valamint ismert, hogy ezen betegeknél magasabb az aorta aneurizma kialakulásának kockázata.

Megvizsgálva a mikrobiomban jelenlévő baktériumok enzimaktivitását különbség figyelhető meg az egészséges és az aneurizmás érfalban, melyek védő vagy káros hatást gyakorolnak az aneurizma kialakulásában. A lokális vasfelhalmozódás az érfalon belül hozzájárul az AAA kialakulásához, az egészséges érfalban lévő baktériumok magas vaskelátot szállító ATP-áz aktivitást mutatnak. AAA-ban egyes aminosavak metabolizmusának rendellenessége tapasztalható, a poláris aminosavat szállító ATP-áz szintén védő hatású. Míg az aneurizmás mintákban magas bakteriális peptidilprolil izomeráz enzimaktivitása hozzájárul az AAA progressziójához – írta összefoglalójában Nemes-Nikodém Éva.

Mi befolyásolhatja az immunterápia hatékonyságát: tumorsejtek potenciális menekülési mechanizmusa humán melanomában

Ismert, hogy a tumorsejtek képesek elrejtőzni az immunsejtek elől, így megakadályozva az immunrendszer hatékony fellépését ellenük. Az utóbbi évtizedben számos terápiás lehetőség közül az immunellenőrzőpont-gátlók (ICI), azaz a tumorsejtek immunrendszer általi felismerését és eliminálását elősegítő kezelések bizonyultak a legígéretesebbnek a malignus melanoma, a legagresszívebb bőrrák, kezelésében. Bár a teljes- és progressziómentes túlélést jelentősen növelik, a betegek körülbelül fele, ezidáig nem ismeretlen okból, nem reagál a kezelésére. A közelmúltban klinikai vizsgálatokban kimutatták, hogy a humán leukocita antigén-DR (HLA-DR) csökkent expressziója korrelációt mutat a rosszabb prognózissal, valamint az ICI kezelés gyengébb hatékonyságával melanomában.

Eredményeink egy olyan autokrin mechanizmust tárnak fel, melyet a melanomasejtek az immunválasz elnyomására használnak. A lizofoszfatidsav (LPA) egy biológiailag aktív lipidmediátor, melyet a tumorsejtek többsége nagy mennyiségben képes termelni. Érdekesség, hogy az LPA szintézist katalizáló autotaxin enzimet először humán melanomából izolálták, ahol igen magas expressziója igazoltan szerepet játszik a tumor progressziójában és áttétképzésében. Célunk volt az LPA által kiváltott citokin-felszabadulás lehetséges szerepének vizsgálata a HLA-DR expressziójának szabályozásában és a mögöttes jelátviteli mechanizmusok tisztázása humán melanomában.
Gén-, valamint fehérjeexpressziós eredményeink igazolják, hogy a megnövekedett mennyiségben jelen levő LPA egy komplex jelátviteli úton keresztül képes negatívan befolyásolni HLA-DR antigén sejtfelszíni kihelyeződését humán melanomasejteken. 435 melanomás betegből származó tumoron végzett vizsgálata alapján elmondható, hogy az általunk azonosított jelátvitel kaszkád nemcsak in vitro, hanem a tumorban is összehangoltan szabályozódik. Kiemelendő, hogy az LPA által mediált útvonal szerepe az immunterápia hatékonyságának mérlegelése kapcsán nemcsak a HLA-DR sejtfelszíni kihelyeződése által bizonyítottuk, hanem összefüggést találtunk a hatást mediáló LPAR1 receptor fokozott expressziója és az anti-PD1 immunterápiára adott csökkent válaszkészség között. Összességében, egy olyan új mechanizmust tártunk fel, amelyet a melanomasejtek az immunrendszer támadásának kivédésére használnak, mely befolyással lehet az immunterápia sikerességére – fogalmazott összefoglalójában dr. Major Enikő.

A rövid összefoglalókat a tudományos publikációk szerzői készítették.
Szerkesztette: Szabó Ádám
Fotó: a publikációkból származó képek