A Semmelweis Szimpózium 2. és 3. napja: a gyógyszerfejlesztéstől a mesterséges intelligenciáig

A második nap első szekciója a gyógyszerfejlesztést és a már ismert gyógyszerek más betegségek gyógyítására való felhasználásának kérdéskörét taglalta. Dr. Harald Schmidt, a Maastrichti Egyetem farmakológia professzora „Az általunk ismert orvostudomány vége” címmel tartott vitaindító előadást. A második szekció témája a multiomikai elemzés volt. Vitaindító előadásában dr. Manuel Mayr, az Imperial College London kardiovaszkuláris proteomika professzora a dilatatív, tehát tágulásos kardiomiopátia proteomikai tájképéről beszélt. A harmadik szekció a klinikai fenotipizálás és annak alkalmazásának, felhasználásának kérdését járta körbe. Edwin K. Silverman pulmonológus, a genetikai epidemiológia szakértője, a Brigham and Women’s Hospital és a Harvard Medical School professzora előadásában arról beszélt, hogy a genetika, az omika és a hálózatok miképpen alkalmazhatók a krónikus obstruktív tüdőbetegség vizsgálatánál. A negyedik szekció a hálózati orvostudomány onkológiában, valamint a mesterséges intelligencia hálózati orvostudományban betöltött szerepét tárgyalta. Csabai István, az ELTE TTK fizikaprofesszora megnyitó előadásában az adatintenzív tudományokra, az egészségügy lehetőségeinek mesterséges intelligenciával való kibővítésére fókuszált.

A harmadik nap nyitószekciójában az előadók a mesterséges intelligencia és hálózati orvostudomány kapcsolatát vizsgálták. Dr. Ijad Madisch, a kutatók és tudósok számára létrehozott közösségi oldal, a ResearchGate alapítója és vezérigazgatója megnyitó előadásában beszámolt a cég megalapításának körülményeiről, továbbá arról, hogy a hálózatosodás a tudományban hogyan mozdíthatja elő az innovációt és az együttműködést. Az orvosi és informatikai tudományok hallgatójaként megtett útja kapcsán elmondta, hogy elégedetlen volt a hagyományos tudományos publikálás korlátaival, ami arra ösztönözte, hogy létrehozzon egy nyílt tudományos hálózati platformot, amely lehetővé teszi a tudás globális szintű megosztását.

Dr. Ijad Madisch a ResearchGate megalapítása és finanszírozása kapcsán érdekes történeteket is megosztott a hallgatósággal. Elmesélte például, hogyan sikerült találkoznia Bill Gates amerikai üzletemberrel, a Microsoft cég alapítójával, és hogy a sikeres tárgyalások után Gates komoly összeget fektetett a cégbe, ami új magasságokba repítette a ResearchGate-et. Később a vállalatnak jogi kihívásokkal kellett szembenéznie tudományos kiadók részéről, ám végül a pereket sikeresen lezárták, és az egykor a céggel szemben fellépő kiadók ma már fizetnek azért, hogy használhassák a ResearchGate hálózatát. Dr. Ijad Madisch azt is elmondta, hogy kezdetben egy németországi professzora kételkedett az elképzeléseiben és megpróbálta lebeszélni célja megvalósításáról, mostanra azonban már maga is a ResearchGate felhasználója lett. A mai napig hálás a professzornak, mert ez a helyzet tanította meg a kitartás és összpontosítás fontosságára:

Mi a legfontosabb dolog az életben? Azt hiszem, az összpontosítás. Hozzunk egy döntést és arra összpontosítsunk. Van egy kis átmenet, egy olyan időszak, amikor két vagy három dolgot kell tennünk egyszerre, de aztán újra koncentrálnunk kell, hogy legalább kiderüljön, hogy működik-e az elképzelésünk, vagy sem, így nincs helye a kifogásoknak.

A második szekciót a bioinformatikai módszerek témakörének szentelték. Dr. Yang-Yu Liu, a Harvard Medical School docense a mélytanulás (deep learning) mikrobiom-kutatásban való alkalmazásáról beszélt. A záró szekcióban dr. Merkely Béla rektor köszöntője után a közönség két Doctor Honoris Causa díjazott szakember, dr. Ajay K. Singh és dr. Tienush Rassaf előadását hallgathatta meg, átadták a legjobb poszterért járó díjakat (Semmelweis Best Poster Award), végezetül pedig dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes összegezte az idei Semmelweis Szimpózium jelentőségét.

Dr. Ajay K. Singh, a Harvard Medical School posztgraduális oktatásért felelős dékánhelyettese arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia hogyan alakítja át az egészségügyet és az orvosképzést különösen az olyan területeken, mint a diagnosztika, a képalkotás és a személyre szabott orvoslás. A Harvard Medical School és a Semmelweis Egyetem közötti szoros partnerség kapcsán hangsúlyozta a globális együttműködés fontosságát a mesterséges intelligencia orvosi alkalmazásainak előmozdításában. A közelmúltban a mesterséges intelligencia segítségével elért áttöréseket taglalva megemlítette többek között a Google DeepMind által a fehérjék szerkezetének előrejelzésére használt technológiát, de beszélt a szívbetegségek EKG-elemzéssel történő előrejelzéséről, a robotsebészeti pontosság fokozásáról, a patológiai szabványosításról és a gyógyszerkutatás segítéséről. Kitért a mesterséges intelligencia oktatás és munkastruktúrák átalakításában betöltött szerepére is, kiemelve a kritikus gondolkodás irányába történő elmozdulást és a digitális írástudás szükségességét az orvosi tantervekben. Végezetül hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia integrációja az egészségügyben nagyobb hatékonyságot és jobb betegellátást eredményezhet.

Dr. Tienush Rassaf, az Esseni Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinikájának igazgatója a kardiológia fejlődéséről, a szakterület kihívásairól beszélt. Kiemelte a szívinfarktus kezelésének drámai fejlődését a minimális beavatkozástól a mai komplex, életmentő terápiákig, de megjegyezte, hogy továbbra is magas a halálozási arány és a szívelégtelenség miatti kórházi kezelések száma. Hangsúlyozta az új terápiás stratégiák szükségességét, és bemutatta az esseni egyetemi kórház úttörő jelentőségű kezdeményezését, amely a szívizom védelmét elősegítő sejtmechanizmusokra és transzlációs vizsgálatokra összpontosít. Csoportja kutatásai közé tartozik olyan peptidek kifejlesztése, amelyek a mitokondriális útvonalakat célozva védik a szívsejteket. Kitért az öregedő népesség és a betegek öndiagnózisának hatására is, hangsúlyozva, hogy a kardiológiának fejlődnie kell, hogy megfeleljen ezeknek az igényeknek. Ismertette a mesterséges intelligencia szerepét a kardiológiában, példaként említve az EKG-alapú algoritmusokat, amelyek felülmúlják a szakembereket a ritmuszavarok diagnosztizálásában és a szívelégtelenség előrejelzésében. Beszámolt csapatának a betegadatok digitalizálásával kapcsolatos, a prediktív elemzés érdekében végzett munkájáról, amelynek célja, hogy néhány éven belül okostelefonokon keresztül is elérhetővé tegyék a szív- és érrendszeri kockázatértékeléseket.

Galéria

11kép

Támogató:

Dr. Csizmadia Balázs
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem