A testület elfogadta a Semmelweis Egyetem 2025. évi költségvetési koncepcióját. Közfinanszírozott oktatás területén az intézmény 3 százalékos valorizációval számol; a működtetés területén konszolidált piaci energiaárakkal, valamint a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) üzemeltetéshez kapcsolódó kompenzációs támogatásával kalkulál; egészségügyi területen fekvőbeteg-ellátásban az idei évhez képest 6 százalékos növekedést vár, járóbeteg-ellátásban pedig a 2024. évi teljesítménnyel kalkulál. Várhatóan növekednek az oktatással kapcsolatos állami támogatások és a devizás képzésből származó bevételek is. A koncepció tartalmazza a jövő évi működés személyi és dologi jellegű költségeinek tervezési alapelveit is, továbbá szintén elfogadásra kerültek a bevételek és költségek belső allokációs elvei. Folytatódnak a már folyamatban lévő nagyberuházások (Városmajor 70.; NOIKK; Ferenc tér; FSZOI; Anatómia I-II.), valamint több, tervezett nagy fejlesztés is elindulhat (EOK2; HSM és Bőrgyógyászati Klinika kivitelezésére irányuló közbeszerzési eljárás). Az előzetes bevételi terv a 2024. évi várható 271 milliárd forinthoz képest 2025. évre 286 milliárd forinttal számol. A beruházási kiadások összegét nem tartalmazó folyó költségek tekintetében az idei évre várható 265 milliárd forintos főösszeghez képest jövőre 277 milliárd forint folyó költséggel kalkulálnak. A tárgyévi bevételek a folyó költségek finanszírozásán túl részben a beruházások forrásául is szolgálnak azon túlmenően, hogy az egyetem a fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványtól és a fejlesztési forrásokat tartalmazó közfeladatfinanszírozási szerződéséből is rendelkezik beruházási célú forrással – számolt be róla dr. Pavlik Lívia kancellár. Az elfogadott költségvetési koncepció alapelveinek megfelelően a 2025. évi költségvetési terv előterjesztésére a 2024. december 16-ai Szenátusi ülésen kerül sor.
Több ponton is módosult a Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz). Változtak az egyetem egyes szabályozó dokumentumainak nyilvánosságát és közzétételi módját érintő rendelkezések úgy, hogy az intézmény belső szabályozóit implementálták a jogtárszolgáltató adatbázisba. Módosultak a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat a szakmai gyakorlatra és a gyakorlati képzésre vonatkozó speciális szabályai a Pető András Karon (PAK). A pontosítás lényege, hogy a szakmai gyakorlati beszámolók összesített jegyei csak akkor értékelhetőek, ha minden jegy értékelhető, azaz nincs közte „nem felelt meg”. Szintén a PAK-ot illetően módosult a Felvételi Szabályzat idegennyelvű képzésre vonatkozó része, melyre az angol nyelvű képzés elindulása miatt volt szükség.
Döntöttek „Az árvíz elleni védekezéssel összefüggésben ellátott önkéntes munkálatok” című szabadon választható tantárgy bevezetéséről. Ennek értelmében az árvízi védekezésben résztvevő hallgatók egy kreditpontot kaphatnak.
Elfogadták az osztatlan képzések esetében az idegen nyelvi követelmények pontosításáról szóló előterjesztést. A felsőoktatási törvényben foglaltak szerint a sikeres záróvizsgát tett hallgatóknak a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevelet minden további feltétel nélkül ki kell adni – ennek megfelelően változik az egyetemi szabályozás osztatlan képzést érintő része is. Ennek értelmében az ebben a képzésben már záróvizsgát tett, vagy a 2024/25-ös tanévben záróvizsgát tevő hallgatók számára eltörlik az oklevél kiállításához szükséges középfokú állami nyelvvizsga követelményt. Minden más hallgatónak kötelező az angol nyelvű általános nyelvi záróvizsga és az egyetemi szaknyelvei alapvizsga teljesítése is. A Gyógyszerésztudományi Kar azon hallgatóinak, akik tanulmányaikat a 2023-as tanévet megelőzően kezdték meg, a nyelvvizsgakövetelmény nem korlátozódott az angol nyelvre, így nekik kötelező az angol/német/francia/spanyol/orosz/olasz nyelvű általános nyelvi záróvizsga, mely államilag elismert középfokú nyelvvizsgával kiváltható, valamint angol nyelvű egyetemi alapvizsga teljesítése is.
Módosult az Egyetemi Esélyegyenlőségi Bizottság személyi összetétele, melyre azért volt szükség, mert az egyik tag végzett az egyetemen, így megszűnt a hallgatói jogviszonya.
A szenátorok döntése értelmében Szülésznő címmel új mesterképzési szak indul. Az Egészségtudományi Karon 2006 óta folyik BSc-szintű szülésznő képzés, azonban az itt végzettek továbbképzésére, a szakmai fejlődésre eddig nem volt lehetőség, ezért vált szükségessé egy MSc-szintű képzés indítása. A 4 féléves, 120 kredites képzés okleveles szülésznő szakképzetséget ad majd. A szak létesítése a győri Széchenyi István Egyetemmel közös együttműködés keretében történt.
Döntöttek a 2024. évi Semmelweis Innovációs Díj adományozásáról, valamint egy aktuális vezetői pályázatot is véleményeztek.
Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem (illusztráció)
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
