Dr. Réthy Lajos Attila Civilizációs betegségek korai prevenciója, avagy új trendek a családgondozásban az első ezer életnapon című előadásában elmondta, hogy az első ezer életnap hatásai meghatározóak lehetnek a civilizációs betegségek kialakulásában. Bemutatta a hungarikumnak számító védőnői szolgálatot, kiemelve, hogy a védőnők munkájának lényeges eleme a korai prevenció. Mint elmondta, a legtöbb civilizációs betegség a vezető halálokok között szerepel, példaként a koszorúér-betegségeket, az agyi érbetegségeket, a légúti krónikus tüdőbetegségeket, az elhízást és a cukorbetegséget említette. Kiemelte, hogy a gyermekgyógyászok tapasztalatai szerint egyre több a korai életkorban kezdődő krónikus betegség, a szövődmények pedig már a tartósabb fennállás miatt is súlyosabbakká válhatnak felnőttkorra.
Az etiológiát illetően kitért az epigenetikai módosulásokra, a környezeti hatásokról szólva pedig bemutatta egyebek mellett az újszülött bél mikrobiom diszbiózis hátterét és következményeit, a megfelelő csecsemőkori bélflóra kialakításában nagy szerepet játszó csecsemőkori bifidobaktériumok jelentőségét, amelyek hiánya hozzájárulhat az immunmediált civilizációs betegségek gyakoribbá válásához. A diszbiózis okai között a császármetszéssel születést, a szoptatás hiányát, a koraszülést és a korai tartós antibiotikumos kezelést emelte ki. Részletesen beszélt a szoptatás preventív szerepéről és az anyatej immunerősítő hatásáról, kitérve a bélflóra és az immunsejtek kölcsönhatására is. Az előadásban szó esett a táplálék-allergének korai bevezetésének preventív hatásáról is. A professzor hangsúlyozta, hogy például a földimogyorót az új nemzetközi ajánlások szerint fontos egy éves kor előtt bevezetni, ezáltal csökkenthető a földimogyoró allergia kialakulási kockázata és a következményes későbbi súlyos allergiás reakciók lehetősége.
Dr. Réthy Lajos Attila habilitált főiskolai tanár 1985-ben végzett az Általános Orvostudományi Karon, később csecsemő- és gyerekgyógyászatból, humángenetikából és klinikai immunológia-allergológiából szerzett szakképesítést. Tanársegédként a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán kezdett dolgozni, ezután több vezető gyermekgyógyászati intézményben töltött be fontos pozíciót. Békésy ösztöndíjasként külföldön is tevékenykedett. Egy évtizeden át a Bécsi Egyetem Élettudományi Karának vendégtanára volt. 2020-tól a Semmelweis Egyetem Családgondozási Módszertani Tanszék vezetője. A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben a Módszertani Igazgatóság helyettes vezetője. Tudományos érdeklődési területe a korai primer prevenció és a molekuláris allergológia. Utóbbi hazai bevezetésének egyik alapítója. Az elmúlt évtizedekben több tudományos társaság vezetőségi tagjának választották (Magyar Allergológiai- és Klinikai Immunológiai Társaság, Magyar Gyermekorvosok Társasága – MGyT-MAKIT Gyermekallergológiai szekció, MGyT Evidencia Bizottság stb.). A MAKIT Molekuláris Allergia szekció alapítója és társelnöke.
Pogrányi Péter
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
