Szerencsés esetben előbb-utóbb mindnyájan szembe kell nézzünk az öregedéssel, ezzel együtt pedig különböző egészségügyi kihívásokkal is – hacsak nem sikerül egészségesen megöregednünk, ami a közhiedelemmel ellentétben nem lehetetlen, hiszen az idősödés önmagában nem betegség. De vajon létezik-e egészséges idősödés, és mit kell tenni ennek érdekében? – e dilemma megoldását célozzák világszerte a longevity (élethossz) kutatások. Ilyen a Semmelweis Egyetemen elindult dolgozói kutatás, a Semmelweis Study is, amelynek hosszútávú célja az egészséges öregedést befolyásoló tényezők azonosítása és vizsgálata, amelyre az egyetem 25 évesnél idősebb munkavállalóit várják. A kutatók azt tervezik, hogy az első állapotfelmérést 5 évente megismétlik, 20 éven keresztül. A vizsgálatok elsősorban az életkor előrehaladtával növekvő gyakoriságú anyagcsere, a szív- és érrendszeri, a mentális, a kognitív és a daganatos betegségek, valamint az öregedési folyamatokkal kifejezetten összefüggő betegségek (pl. esendőség szindróma) kialakulására és az azt meghatározó tényezők számbavételére irányulnak.
Lássuk, hogy néz ki ez a gyakorlatban! A kutatók levélben keresték meg az egyetemi dolgozókat részvételre invitálva őket. A kutatás kérdőíves felmérésében való részvételre a 25 évnél idősebb egyetemi dolgozók ezen a linken is jelentkezhetnek. A regisztrációt követően e-mailen megérkezik a résztvevő egyedi vizsgálati azonosítója, valamint a részletes kérdőív kitöltéséhez szükséges link is. A kérdőív a legfontosabb társadalmi-társas-gazdasági, környezeti, életmódbeli tényezőkre kérdez rá. A kitöltés otthon, nyugodt körülmények között körülbelül egy órányi figyelmet igényel, de a folyamat bármikor megszakítható, majd folytatható, ráadásul a kérdőív kitöltése akár munkába menet, mobileszközön is történhet. A műszeres vizsgálatokra jelentkezni és időpontot választani a Semmelweis Study honlapján megtalálható időpontfoglaló oldalon keresztül lehet. A vizsgálatra, ha reggel történik, éhgyomorra kell érkezni, a kávé nélküli napindítással azonban vége is a kellemetlenségeknek.
Az adminisztráción túlesve pár perces pihenő, majd vérnyomásmérés következik mindkét karon. Ezután a marok szorítóerejét mérik, az asztalnál ülve egy kézi dinamométer markolatát kell háromszor, teljes erőből megszorítani, az eredmény egy korosztályonkénti átlagpopuláció szorítóerejét mutató táblázat segítségével azonnal látható.
Ugyanitt végzik el a mikrocirkulációs vizsgálatot, amely során a felkaron egy vérnyomásmérő mandzsettával lelassítják a kéz felé menő vérkeringést, majd ezt felengedik, és a kézhát és a körömágy kisereiben a véráramlás fokozódását mérik. A vizsgálat előtti részletes tájékoztatás felhívja a figyelmet a zsibbadásra, a procedúra azonban közel sem annyira kellemetlen, mint ahogy ebből sejteni lehet. Ezután egy újabb szobában vért vesznek, a részletes laborlelet három héten belül érkezik a megadott e-mail címre. A laborvizsgálat genetikai panelt is tartalmaz, ám a tájékoztatásnál kiemelik, ezek célja nem az egyes betegségek megállapítása, hanem olyan faktorok megismerése, amelyek a gyakori (öregedéssel is összefüggő) betegségek kockázatát jelzik. Ennek megfelelően vizsgálatukhoz igen nagy minták szükségesek, ezért általában az összes résztvevő mintáin egyszerre, gyakran egyéb vizsgálatok mintáival együttesen történnek. A laborvizsgálat genetikai részéről a résztvevők direkt (személyre szóló értékelést) többnyire nem kapnak, azonban eredményeik hozzájárulnak az öregedési folyamatok jobb megértéséhez, és a későbbiekben az egyéni kockázatok becsléséhez.
A labor után végre jöhet a kávézás és némi harapnivaló egy kényelmesen berendezett szobában, ahol kis szusszanásra is jut idő. Pihenés után először a szemfenék vizsgálata, majd egy újabb helyiségben a járás egyenletességének a felmérése következik egy különleges, érzékelőkkel ellátott szőnyegen. Itt a szokásos tempóban kell a megadott számú ismétléssel végigsétálni a szőnyegen, majd ugyanígy sétálni fejben kivonásokat végezve egy induláskor megadott számtól visszafelé. A kétféle séta mintázata egy a szőnyeg érzékelői által közvetített jelekből rajzolt görbén követhető, az eltérés közöttük elég látványos szóbeli elemzés nélkül is, és akár egyensúlyfejlesztő gyakorlatok végzésére is ösztönözhet.
Hasonlóképp szembetűnő és azonnal eredményt nyújt a szoba másik felében kézi méréssel és InBody géppel elvégzett antropometriai vizsgálat, amely pontos képet ad a súly és a testtömeg-index (BMI) mellett az izmok, csontok, és a zsír arányairól, a folyadékeloszlásról, az alapanyagcseréről és az optimálistól való eltérésékről is.
Galéria
Az InBodyt a szív- és érrendszer állapotának további feltérképezése követi egy újabb szobában. A méréseket itt 10 perces relaxáció előzi meg, hogy a vérnyomás kiegyenlítődhessen a mérési pontokon. Sokak szerint ez a szakasz a vizsgálatok legkellemesebb része. Az EKG mellett itt mérik a vérnyomást az alsó és a felső végtagon, továbbá a pulzushullám terjedését, utóbbi érzésre vérnyomásmérésre hasonlít. Az utolsó menetre, a kognitív tesztre így kellően pihenten lehet érkezni az újabb szobába, ahol egy tablettel egyedül maradva küzdhetünk meg az egyre nehezedő memória, vizuális és logikai feladatokkal.
A közel három óra gyorsan elsuhan, a vizsgálatok kifejezetten élvezhetőek, s noha a felmérések hangsúlyozottan nem diagnosztikai céllal készülnek, több közülük mégis diagnosztikus értékű, amely tükrözi az aktuális egészségi állapotot. Az InBody analízis, vagy a műszeres szív- és érrendszeri eredmények azonnal láthatóak, az e-mailen megkapott laborleletben előforduló eltérésekre pedig a kísérőlevélben hívják fel a figyelmet, hozzátéve, hogy a szükséges szakorvosi konzultáció elérhető az egyetem megelőző orvostani rendelésén, vagy a családbarát rendelésen. Aki jelzi az érdeklődését a vizsgálatokat megelőző tájékoztatás során, az eredményeinek értelmezésére közvetlenül a vizsgálatok után a kutatás helyszínén igénybe veheti a megelőző orvostani rendelés szolgáltatását vagy későbbiekben a családbarát rendelés szakorvosi ellátásait. Mindemellett azzal a jóérzéssel is gazdagodhatunk, hogy a részvétellel egy manapság világszerte az egyik legizgalmasabbnak számító témára irányuló kutatás eredményességéhez járulunk hozzá.
A dr. Ungvári Zoltán és dr. Tabák Ádám vezetésével, 2023-ban indult kutatás keretében várhatóan több évtizeden keresztül gyűjt majd adatokat a Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézet csapata az egyetemi dolgozók egészségi állapotáról és az azt meghatározó fontos tényezőkről azzal a céllal, hogy részletesen feltárják hazánkban az öregedéssel összefüggő, nagy betegségterhet jelentő krónikus megbetegedések kialakulását és rizikófaktorait – mondta Kaposvári Csilla, a team kutatási menedzsere. Hosszabb távon a személyre szabott egészségfejlesztés és betegségmegelőzés, valamint az egészséges öregedést támogató döntések és beavatkozások fejlesztése a cél, figyelembe véve az emberek saját biológiai, pszichológiai, munkahelyi és társadalmi környezetét.
Szepesi Anita
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
