A TÉR-EPI egy olyan térinformatikai szakrendszer, amely a lakosság egészségi állapotát mutatja be. A szakmai tartalmát az Egészségbiztonsági Nemzeti Laboratórium keretein belül a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának munkatársai dolgozták ki. A rendszer támogatja a térepidemiológiai elemzéseket és alkalmas az egészségi állapotot és annak befolyásoló tényezőit pontosan, nagy felbontású térképre vetítve megjeleníteni. Emellett interaktív módon kérdezhetők le olyan indikátorok, amik az egészségi állapotot nemek és korcsoportok szerinti bontásban mutatják – mondta el a TÉR-EPI szakrendszer vezető epidemiológusa, Juhász Attila. Az „Év térinformatikusa” díjat elnyert szakember 2008 óta foglalkozik térepidemiológiával és annak népegészségügyi alkalmazásával, mivel érdekesnek és fontosnak tartotta az egészségi állapot területi egyenlőtlenségeihez kapcsolódó témákat. Nevéhez köthető többek között a TÉR-EPI számos előzmény-projektje, pl. a Halálozási és Megbetegedési Mutatók Információs Rendszere és a Népegészségügyi Elemzési Központ Információs Rendszere. Elmondása szerint azért nyerhetett epidemiológusként térinformatikai díjat, mert ő maga is felhasználója és epidemiológiai oldalról fejlesztője is ezeknek az adatbázisoknak, ezért mindkét oldal szempontjait és igényeit jól ismeri.
A térinformatika a térhez kötött adatok kezelésével és feldolgozásával foglalkozik. Tartalmazza az elsődleges és másodlagos adatgyűjtési eljárásokat, a földrajzi elemzést és a tematikus térképi megjelenítést. Alapelemei az adatnyerés, az adattárolás, adatkezelés, adatelemzés és a megjelenítés.
A TÉR-EPI-hez hasonló, egészségmonitorozásra alkalmas rendszerek sok helyen működnek európai viszonylatban is, azért van ezekre szükség, mert az egészségi állapot területenként eltérő: az országok között, az országokon és kisebb régiókon belül a jobb és rosszabb egészségi állapotú emberek különböző helyeken csoportosulnak. A térepidemiológiai rendszerek, köztük a TÉR-EPI segítségével a szakemberek képesek mérni és dokumentálni az egészség általános szintjét és eloszlását a lakosság körében, akár kisebb földrajzi területi egységekben is. Az eredmények megalapozzák a népegészségügyi programok, valamint a gyógyító-megelőző egészségügyi szolgáltatások tervezését, és lehetővé teszik a különböző beavatkozások eredményességének monitorozását – tájékoztatott Juhász Attila.
A TÉR-EPI – nagyrészt a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatokra épülő – információiból például kiderül, hogy egy közel 20 ezer főt számláló járás munkaképes korú férfi lakosságának keringési rendszeri betegségek miatti halálozása a magyar átlag másfélszerese volt 2018-2022 között. Miközben a magyar lakosság keringési rendszer okozta halálozása folyamatosan csökkent, ebben a járásban a halálozási kockázat éppen ellenkező trendet írt le, ami folyamatos egészségi állapotromlást jelez. Ezzel ellenkező példa egy 30 ezer fős járásból származik, ahol a magyar átlag kétharmadát sem éri el a munkaképes korú férfi lakosság keringési betegségek miatti halálozási kockázata, és a halálozás tendenciája is intenzívebben csökken, mint az országos trend.
Ezeknek az adatoknak köszönhetően tehát elemezni lehet az egészségegyenlőtlenség mértékét és időbeli változását 2007-től, ez alapján pedig beavatkozási pontokat lehet meghatározni pl. célzott népegészségügyi programokat – magyarázta Juhász Attila. A TÉR-EPI rendszerben alkalmazott módszerek és mutatók az egészségügyi szolgáltatások és a különböző népegészségügyi intézkedések hatékonyságának mérésére is alkalmasak, rövid és hosszú távon egyaránt.
A tesztrendszer már jelenleg is működik, az éles induláshoz most fejlesztjük a regisztrációs felületet, ezt követően a feldolgozott mutatók és térképek elérhetővé válnak a Semmelweis Egyetem munkatársai számára is. Jelenleg a TÉP-EPI-ben három modul érhető el. Az egyik a népegészségügyi szempontból legjelentősebb halálokok indikátorait mutatja halálozási főcsoportok szerint, külön kiemelve a COVID-19 miatti halálozást nemenkénti bontásban, három korcsoportban, megyei, járási és települési szinten. Van ún. népmozgalom-modul, amiben járási, megyei szintű bontásban olyan mutatók érhetők el, mint például a csecsemőhalálozás, országon belüli be és elvándorlás és az öregedési index. Végül a társadalmi-gazdasági helyzetet jelző modulban a deprivációs index, vagy a roma populáció aránya is vizsgálható, akár településszinten is. A fenti indikátorok vonatkozásában a 2007-2022 közötti adatokat már teljeskörűen feldolgoztuk, az adatok frissítése pedig évente történik: jelenleg is folyik a 2023-as adatok feldolgozása és betöltése a TÉR-EPI rendszerbe.
Keresztes Eszter (forrás: Epidemiológiai és Surveillance Központ)
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
