A szeptember 20-án, a Semmelweis Szalonban megrendezett esemény megnyitóján dr. Bánhidy Ferenc rektorhelyettes köszöntötte dr. Roberto Romerot, a National Institutes of Health Pregnancy/Perinatology Research Branch vezetőjét, az American Journal of Obstetrics & Gynecology főszerkesztőjét, valamint a Semmelweis Egyetem Honoris Causa díszdoktorát. Dr. Bánhidy Ferenc párhuzamot vont dr. Roberto Romero és Semmelweis Ignác munkássága között: míg Semmelweis idejében a gyermekágyi láz volt a szülészet egyik legégetőbb problémája, úgy napjainkban a koraszülés a perinatális morbiditás és mortalitás vezető oka világszerte, dr. Roberto Romero pedig többek között ezen a szakterületen ért el korszakalkotó eredményeket – hangsúlyozta. Ezt követően dr. Ács Nándor, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója és a Magyar Nőorvos Társaság elnöke, a rendezvény házigazdája beszélt dr. Roberto Romero szakmai sikereiről, kitüntetéseiről, megemlítve, hogy vannak olyan, a szülészet-nőgyógyászat és a magzati medicina területén ismert magyar szakemberek, akik dr. Roberto Romero irányítása alatt dolgoznak.
Dr. Roberto Romero előadásában kiemelte, hogy a koraszülés a modern szülészet egyik legnagyobb kihívása, mivel évente mintegy 15 millió esetről tudnak. Elmondta, hogy a koraszülés történhet spontán vagy orvos által előidézett formában, olyan állapotok miatt, mint a preeklampszia vagy a méhen belüli növekedési elmaradás. Hangsúlyozta, hogy a méhnyak hosszának megmérésével a koraszülés jól előre jelezhető, mivel a rövidebb méhnyak növeli a kockázatot. A professzor beszélt a progeszteron koraszülés megelőzésében betöltött szerepéről, és arra a következtetésre jutott, hogy a progeszteron hüvelyi úton történő alkalmazása jelentősen csökkentheti a korai fázisú koraszülések arányát és a koraszülések miatt felmerülő komplikációk gyakoriságát. A koraszülés megelőzésére használt pesszáriumok kapcsán kiemelte, hogy a kezdeti ígéretek ellenére több randomizált vizsgálat, köztük egy egyesült államokbeli tanulmány sem tudta igazolni a hatékonyságukat. Amellett érvelt, hogy a progeszteront széles körben, az egyes országok egészségpolitikájának szerves részeként kellene alkalmazni:
Számomra a kérdés egyszerű. Ez egy komoly probléma, van módunk a veszélyeztetett betegek azonosítására, van kezelésünk, ami költséghatékony. Nincs okunk arra, hogy aggódjunk a káros hatások miatt. Ugyanakkor óvatos vagyok ezzel kapcsolatban, mert soha semminek a hosszútávú hatását nem ismerjük pontosan. Tehát a progeszteront nem szabad mindenkinek adni, csak azoknak a betegeknek, akik számára előnyös
– emelte ki a szakember. A progeszteron-kezelésre alkalmas betegek kiválasztását illetően hozzáfűzte, hogy azt azoknak kell fenntartani, akiknek rövid a méhnyakuk és korábban már volt koraszülésük. Az előadás után dr. Roberto Romero a hallgatóság kérdéseire válaszolva elmondta, hogy bár a progeszteron alkalmazásának léteznek más formái is (orális és intramuszkuláris, vagyis injekcióval izomba adva), a hüvelyi úton történő felhasználása a leghatékonyabb és legbiztonságosabb, ahogyan ezt munkatársaival együtt végzett kutatásai is igazolták. Egyes betegeknek egyénre szabott, kombinált kezelés javasolt, mint például a progeszteron és a méhnyakzáró műtét együttes alkalmazása – tette hozzá.
Galéria
A fenyegető vetélés vagy fenyegető koraszülés valamely formája a terhességek 10-20 százalékát érinti. Romero professzor 2018-ban publikált vizsgálataiból kiderült, hogy a hüvelyen keresztül alkalmazott progeszteron bizonyítottan csökkenti a koraszülés és vetélés kockázatát. Magyarországon, ezen belül a Semmelweis Egyetemen is alkalmazzák ezt a módszert lényegében azóta, hogy a felismerés megszületett, tehát amennyiben valaki fenyegető vetélésre vagy koraszülésre utaló tünetekkel érkezik a klinikára, akkor hüvelyi úton kezeljük progeszteronnal – tájékoztatott dr. Ács Nándor, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója.
Dr. Csizmadia Balázs, Keresztes Eszter
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
