Egy adatvezérelt egészségügyi paradigmaváltás zajlik globálisan és Magyarországon is; a gyógyító, a diagnosztikus, a kutató és a vezetői tevékenység is egyre inkább adatközpontúvá válik – hangsúlyozta dr. Joó Tamás, az EKK EMK egyetemi docense. Az egészségügyi adattudományi mesterképzés szakvezetője hozzátette, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kara az utóbbi években módszertani központként rengeteg együttműködő intézménnyel és kutatóközponttal segíti és támogatja az adatvezérelt és mesterséges intelligencia megoldások rendszerszintű elterjedését. Már alapszakos képzésükön is megjelent kurzusként az adattudomány, a mostani mesterképzéssel pedig szeretnék ezt tovább fejleszteni.
Kiemelte, külföldi szakmai tapasztalataikból is látják, Magyarország jelen pillanatban relatív helyzeti előnyben van az egészségügyi adattudományi területen több, akár fejlettebb nyugati országhoz képest is, mert itt korábban elindulhatott és megvalósulhatott bizonyos szinten az egészségügyi adatok egységes rendszerbe szervezése, hiszen Magyarországon az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térnek (EESZT) köszönhetően országosan egységes rendszer van, ez pedig jó alapot adhat a további fejlesztésekhez.
A képzésen a rendszerszintű gondolkodásra és csapatmunkára motiválják a hallgatókat, akik az élet számos területéről, különböző szakmai háttérrel érkeztek ide: az egészségtudomány, a jog és a természettudományok területeiről, e mellett a Semmelweis Egyetem digitális egészségügyi szervező alapszakos végzettjei is képviseltetik magukat. Míg a klinikusi, egészségügyi szakemberek a gyakorlati alkalmazásokban látják meg az adattudományi eszközök hasznát, a technológiai, mérnöki hátterű szakemberek adatelemzési, fejlesztési tapasztalattal rendelkeznek. A csoport hallgatóinak további része a folyamatok szervezésében és optimalizálásában jártas szakemberekből áll.
Többéves előkészítő és intenzív fejlesztő munka vezetett el a képzés szeptember 17-i indulásához, amiért köszönet illeti a kollégákat és az együttműködő partnereket – fűzte hozzá. Az előkészítés a kar zászlóshajó projektjének számító Egészségbiztonság Nemzeti Labor – Adatvezérelt Egészség Divízió keretei között zajlott, ezáltal is biztosítva a fejlesztések társadalmi hasznosulását. A hallgatóknak köszönik a bizalmat, hogy egy frissen induló képzés mellett tették le a voksukat. A fejlesztő munka nem állt meg, csak most már a hallgatókkal együttműködve zajlik tovább.
A képzés során lehetőségük lesz átgondolni, hogy egy adott szakterületen alkalmazott adatvezérelt vagy mesterséges intelligencia-alapú fejlesztést a helyi, szakterületi alkalmazásokon túl miként lehetne integráltan, akár teljesen más szakterületen is, vagy a közszolgáltatásokban, a mindennapi életben alkalmazni. Továbbá, hogy milyen akadályokkal kell megküzdeni ehhez, milyen a jogi, etikai, szabályozási, kiberbiztonsági, egészségpolitikai, finanszírozási környezet
– sorolta a szakvezető.
Meggyőződésük, hogy a jövőben a gyógyítást, az egészségügy működését sokkal inkább a team-munka fogja meghatározni, mint csak és kizárólag egy szakmának a munkája: a klinikus, a mérnök, az informatikus és más szakma is együttműködve a technológiával végezheti gyógyító, kutató és egyéb tevékenységét – emelte ki. Terveik szerint ezek az interdiszciplináris teamek a Semmelweis Egyetem klinikáinak és szervezeti egységeinek megoldásfejlesztéseit is támogatni fogják.
Dr. Joó Tamás hangsúlyozta, a korábbi képzéseiken, akár az egészségügyi menedzser vagy az orvosképzés szabadon választható kurzusaiban már megjelenhetett a mostani képzésük valamilyen eleme, és ezek sikere alapot adott a mostani mesterképzés létrehozására. A tehetséggondozással szeretnék elérni, hogy karrier lehetőségként is gondoljanak a fiatalok az adattudomány területre.
Idén először jelent meg önálló tudományos diákköri szekcióként az adatvezérelt egészségügy a klinikai területek mellett, így a TDK-munkát végezni, kutatni tervező pályakezdő hallgatók célzottan érkezhetnek az adatvezérelt egészségügyi területre. Továbbá számos PhD témakiírásunk is van ebben a témakörben
– mondta el, hozzátéve, hogy sok, a területtel ismerkedni kívánó orvostanhallgató is érdeklődik, mert érzik, tudják, hogy a jövőben a technológiához való viszonyuk, a technológiával való együttműködés alapjaiban fogja meghatározni a munkájukat.
A konkrét fejlesztési lehetőségekre példaként említette dr. Joó Tamás az egészségügyi adatok integrációja és felhasználása mellett a nem egészségügyi adatok egészségügyi célú hasznosítását: egy korább projektjükben arra keresték a választ az EKK szakemberei, hogy mobilcella adatok felhasználásával hogyan lehet egy járványhelyzet leküzdéséhez hozzájárulni. Ennek a fejlesztésnek egyes elemeit az egyik nagy mobilszolgáltató Afrikában, a malária elleni védekezésben hasznosítja – fűzte hozzá. De a technológia transzlációja által az egészségügyben bevált fejlesztések más szakterületeken is eredménnyel alkalmazhatók: a patológusnak a szövetek, metszetek értékelésénél segítő algoritmusok a határállomásokon, a kamionokról készült röntgenfelvételek kiértékelésében is alkalmazhatók, csak daganatos elváltozás helyett immár csempészárut keresve.
Tasnádi Róbert
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
Galéria
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
