1. Minél kevesebb időt töltsünk képernyő előtt: iskolásoknak nagyjából egy, maximum két óra, felnőtteknek hat óra a napi limit
A különböző kék és mesterséges fényt kibocsátó eszközök hozzájárulnak a rövidlátás kialakulásához, különösen gyermekkorban – hívta fel a figyelmet dr. Nagy Zoltán Zsolt. A 10 éves korosztály körében végzett felmérésükből kiderült, hogy míg korábban a gyerekek negyede (20-25 százalékuk) volt rövidlátó, addig a 2023-as évre ez az arány elérte az 56 százalékot. Mindez a képernyőhasználatnak, az okostelefonok túlzott használatának, a kevés szabadidős tevékenységnek és csekély szabadban való tartózkodásnak a következménye, illetve annak, hogy a COVID-19 pandémia alatt minden az online térre korlátozódott, a tanítás is, amihez ez a generáció hozzászokott és kevéssé kommunikálnak egymással személyesen – tájékoztatott az igazgató. Hozzátette, hogy a távol-keleti országokban már 90 százalék fölött van a rövidlátók aránya, így Kínában például 8 éves kornál húzták meg a telefonhasználat alsó korhatárát.
Dr. Nagy Zoltán Zsolt hangsúlyozta, gyermekkorban javasolt minimálisra szűkíteni a képernyő előtt töltött időt: életkortól függően max. 1-2 órára, 2 éves kor alatt lehetőleg egyáltalán ne nézzen tévét vagy okostelefont a gyermek. Felnőttként se lépjük át a 6-7 órát.
Aki számítógép előtt dolgozik, legalább másfél óránként nézzen ki pár percig az ablakon, hogy a közelre nézés miatt összehúzódott szemizmokat nyugalomba helyezze. Szintén jótékony hatással van a szemre a kékfényszűrős szemüveglencse, aminek dioptria nélküli változata is létezik.
A szemtornának és a „dobd el a szemüveged” mozgalmaknak nincs anatómiai alapja a szakorvos szerint a rövidlátás esetén, hiszen a szemgolyó a csontos szemüreg alakját követi, amit tornával nem lehet befolyásolni. A távollátás, azaz rövidebb a szemgolyó esetén az izom edzésével átmenetileg lehet sikert elérni, de 40-50 éves kor körül a szemlencse már rugalmatlanná válik, szükségessé válhat az olvasószemüveg a legtöbb ember számára.
2. A dohányzás a szemnek is árt – kerüljük a cigarettát!
A vakság kialakulásának egyik leggyakoribb oka az időskori makuladegeneráció, amikor a szem ideghártyájának éleslátásért felelős területe károsodik. A dohányzás három-négyszeresére növeli az időskori makuladegeneráció miatt kialakuló jelentős látásromlás veszélyét.
Napi egy doboz cigaretta elszívása két és félszeresére növeli a szemlencse elszürkülésével járó betegség, a szürkehályog kialakulásának esélyét.
Dr. Nagy Zoltán Zsolt szerint más életmódbeli tényezőket is fontos kiemelni, ugyanis a nem megfelelő, egyoldalú táplálkozás okozta betegségek, a magas vérnyomás és a cukorbetegség is növelik a szem egyes megbetegedéseinek kialakulási kockázatát. A cukorbetegség szövődményeként kialakuló szemideghártya-elváltozás például a második leggyakoribb vaksági ok, a dohányzás miatt az erekben kialakuló oxigénhiány ebben az esetben is felgyorsíthatja a romlást. A cigaretta kevésbé ismert szembetegségek lefolyására is negatív hatással van, a látóideg elhalásával járó és végleges vakságot okozó úgynevezett elülső ischaemiás optikus neuropátia például tizenhatszor gyakoribb a dohányzóknál.
A kiegyensúlyozott táplálkozás a legfontosabb a szem egészsége szempontjából is. A vitaminok közül az A-, D-, E- és C-vitamin van jótékony hatással a látásra, ugyanakkor dr. Nagy Zoltán Zsolt szerint ezeket csak szakorvosi konzultációt követően érdemes szedni, mert nem biztos, hogy minden esetben képesek hatékonyan felszívódni.
3. A bőrhöz hasonlóan a szemet is védeni kell a nap káros UV-sugaraitól
Az UV-sugárzásnak nemcsak a bőrünkre, de szemünkre nézve is roncsoló hatásai lehetnek. Az UV-sugárzásnak két fajtáját különböztetjük meg: az UV-A-t és az UV-B-t. Mindkét típusú UV-sugárzás káros a szemre, de a megfelelő napszemüveg mindkettőt blokkolja. Az UV-B általában károsabb, mert nagyobb energiát hordoz, azonban nagy részét a szaruhártya és a szemlencse elnyeli. Az UV-A sugárzás kisebb energiájú, de kevésbé nyelik el a szem elülső szövetei, így több károsodást tud okozni a szem belsejében. UV-sugárzás egész éven át ér minket, de fokozottan a nyári hónapokban, illetve a fényvisszaverő felszínek közelében: vízparton, víz felszínen vagy hóban, illetve magashegységekben. A nagy mennyiségű UV-sugárzás miatt úgynevezett kúszóhályog (kötőhártya kettőzet) alakulhat ki, de fokozza a szemlencsében a szürkehályog kialakulását, és akár rákot is okozhat nemcsak a szemhéj bőrén, hanem magában a szemben is. Ha hirtelen nagymértékű UV-hatás éri a szemet, például síelésnél, amikor a hóról visszavert fény miatt védelem nélkül a szem szaruhártyája „megég”, hóvakság alakulhat ki, ami vörösséget, égő, viszkető érzést okoz.
Milyen a jó napszemüveg?
Az egyik legfontosabb szempont, hogy mind az UV-A mind az UV-B sugarakat kiszűrje. Az UV400-as jelzéssel ellátott termékeket kell keresni, ami azt jelenti, hogy 400 nanométerig a sugárzás 100 százalékát blokkolja. A szín és a sötétség az UV-sugárzás szempontjából nem lényeges, a forma viszont igen: minél nagyobb, annál jobb, hiszen az oldalról bejutó napsugarak is károsíthatják a szemet, ezért a hajlított ívű, nagy lencséjű napszemüvegeket érdemes választani.
4. Száraz szem ellen igyunk sok folyadékot és használjunk rendszeresen tartósítószermentes szemcseppet!
Minden harmadik embert érinti a szárazszem-betegség, idősebb korban pedig ennél is gyakoribb. Okozhat szárazságot a képernyő előtt töltött idő, az éjszakázás, a nem megfelelő könnytermelődés, a kontaktlencse viselése, az általános autoimmun betegség és egyes gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet. A szárazszem-betegség tünete lehet a szúrás érzése vagy a szemfáradtság, és a mindkét szemen jelentkező vörösödés, de súlyosabb esetben már a fény is zavarja a szemet. Többnyire nem jár visszafordíthatatlan károsodással, de érdemes szakorvoshoz fordulni, mert ott kiderülhet, hogy mi okozza a szemszárazságot, és célzottan lehet szemcseppet ajánlani. Dr. Nagy Zoltán Zsolt felhívta a figyelmet, hogy a szervezet megfelelő hidratálásával, tehát napi 2-3 liter folyadék fogyasztásával, valamint a környezetünk párásításával is enyhíthetünk a tüneteken. Szemcseppből mindig tartósítószermentes változatot kell választani!
5. Figyeljünk a higiéniára, soha ne nyúljunk a szemünkbe piszkos kézzel!
A kötőhártya-gyulladást nagyon gyakran bakteriális vagy vírusos fertőzés okozza, a kórokozókat többnyire a kezünkkel juttatjuk be a szemünkbe. Gyerekek és kontaktlencsét viselő felnőttek esetén különösen fontos odafigyelni a rendszeres és alapos kézmosásra – figyelmeztet dr. Nagy Zoltán Zsolt. A gyerekeknél azért, mert nekik általánosságban szennyezettebb a kezük, hiszen tapintással ismerkednek a világgal. A panaszok leggyakrabban az őszi-téli időszakban, illetve allergiaszezonban jelentkeznek az arra érzékenyeknél. Mivel a kötőhártya-gyulladás az esetek nagy részében fertőző betegség, fontos a korai diagnózis és kezelés. A Szemészeti Klinikán nagyon sok beteg jelentkezik szaruhártya-gyulladás tüneteivel is – tette hozzá a klinikaigazgató. A szaruhártya leggyakrabban a helytelenül tárolt és alkalmazott kontaktlencse viselése miatt gyulladhat be. A megfelelő higiénia alapvető fontosságú, hiszen a kontaktlencse számos kórokozó kiváló telephelye lehet: mielőtt valaki a szemébe nyúl, mindig mosson alaposan kezet, illetve a kontaktlencsét mindig csak a hozzá való folyadékkal, esetleg szemcseppel nedvesítsük, nyállal tilos érintkeznie – hívta fel a figyelmet dr. Nagy Zoltán Zsolt. A szaruhártya külső rétegét érintő gyulladás gyógyulása után maradandó elváltozás nem alakul ki. A mélyebb rétegeket érintő gyulladások esetén azonban hegek, homályok alakulhatnak ki, amelyek a látást is befolyásolják.
+1 Ne feledkezzünk meg a szemészeti szűrővizsgálatokról!
Nemcsak az élés látás érdekében, de olyan súlyosabb betegségek korai felismerése miatt is fontos az évenkénti szemvizsgálat, mint a szem érhártyájának daganatai (melanoma), ami a leggyakoribb rosszindulatú daganat a szemben. Megjelenésének valószínűsége az életkor előrehaladtával nő. Rizikót jelent a világos szem- és bőrszín, rosszindulatú daganatos beteg a családban, fokozott UV-fénynek való kitettség. Jelenlétére utalhat a fokozódó látásromlás, a torz vagy hullámos látás, látótérkiesés, szemfájdalom, esetleg a szem falán megjelenő barna folt. A bőrhöz hasonlóan a szemfenéken jelenlévő anyajegyek is rosszindulatúvá válhatnak. A szemben levő melanomát leggyakrabban egyszerű szemészeti vizsgálat során a szemorvos fedezi fel.
Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
