Az egyetem első félévi pénzügyi eredményeiről dr. Pavlik Lívia kancellár tájékoztatta a szenátorokat. A 2024 első félévi egészségügyi és oktatási tevékenységhez kapcsolódó állami támogatások összege 116 milliárd forintot tett ki a 107 milliárdos bevételi tervhez képest. A terv 108 százalékos (mintegy plusz 9 milliárd forint) teljesülése elsősorban a Klinikai Központhoz kapcsolódó, célzott NEAK források (szakdolgozói béremelés fedezet, méltányossági bevételek) tervezettet mintegy 8,4 milliárd forinttal meghaladó összegéből adódik, amelyhez a költség oldalon azonos összegben költségek is kapcsolódnak. A teljesítményarányos NEAK bevételek mintegy 0,9 milliárd forinttal magasabbak a tervezettnél. Az oktatáshoz kapcsolódó állami támogatások alapvetően a tervezett összegben alakultak. Amennyiben a piaci árbevételre tekintünk, akkor a legnagyobb árbevétel képző tényező a devizatandíjas oktatás, amelynél az első félévi 10 milliárd forintos tervet a tényleges teljesítés 244 millió forinttal haladta meg a létszám és az árfolyam változása nyomán. A fizető betegellátás és a patikai forgalom, valamint a klinikai kutatások a tervezettek szerint alakultak. A költségek tekintetében a tervezetthez képest az igénybevett szolgáltatások körében maradtak el a költségek a tervezettől, alapvetően ezen költségmegtakarítások okozzák az első félév eredményének tervezetthez képest magasabb összegét.
A mintegy 250 milliárd forintos bevételi terv mellett tervezett mintegy 1,4 milliárd forint üzemi eredménnyel szemben 7 milliárd forint lett az üzemi, üzleti eredmény. A pénzügyi eredmény pozitív, a 0,9 milliárd forintos bevétel nagyjából megfelel a tervezettnek. A terv az első félévben 2,3 milliárd forintos adózás előtti eredménnyel számolt, a valós teljesítés ezzel szemben 7,88 milliárd forint lett – derült ki a kancellár tájékoztatójából. A bevételi sorok mindegyike a tervezett feletti teljesítményt produkált, a költségek tekintetében pedig sikerült azokat a tervezett összeghez képest alacsonyabb szinten tartani, amelybe a vis major keret terhére tervezett és az év első felében csak részlegesen felhasznált források is szerepet kaptak.
A szenátorok döntöttek a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ) módosításáról. Az Általános Orvostudományi Karon (ÁOK), a Fogorvostudományi Karon (FOK) és a Gyógyszerésztudományi Karon (GYTK) a képzések gyakorlatorientáltságának erősítése érdekében a lehetséges hiányzás arányát 25 százalékról 10 százalékra csökkentették.
A testület több személyi változásról is szavazott: dr. Müller Veronikát, az ÁOK dékánhelyettesét, a Pulmonológiai Klinika és a Külső Klinikai Tömb igazgatóját dr. Maurovich Horvat Pál váltja a Tudományos Tanácsban, a Habilitációs Bizottságban pedig a Doktorandusz Önkormányzat képviseletét 2024. szeptember 1-től dr. Kiss Boldizsár helyett dr. Vámosi Péter, mint ügyvivő elnök látja el. A testület támogatta dr. Fekete Andrea egyetemi tanár kinevezését a Doktori Iskola Rácz Károly Konzervatív Orvostudományi Tagozat vezető posztjára dr. Reusz György megbízásának lejártával.
A szenátorok megszavazták a Gyógyszeripari innováció és üzleti menedzsment/ Pharmaceutical Innovation and Business Administration mesterképzési szak indítását (Pharma MBA). A mesterképzés célja olyan szakemberek képzése, akik egészségipari termékek (pl. gyógyszer, orvosi technológia, speciális élelmiszer, étrend-kiegészítő stb.) fejlesztési és forgalmazási értékláncának minden egyes lépését ismerik, az egyes folyamatokat képesek menedzselni, a specifikus szaktudással rendelkező szakemberek bevonása mellett. A leendő szakemberek képesek lesznek menedzselni az egészségipari területeken az innováció piaci hasznosulásának komplex és speciális folyamatait, mind az engedélyezés, a közfinanszírozás, a gyártási- és forgalmazási folyamatok-, mind a marketing aktivitás speciális szabályozóinak megfelelően. A négy féléves képzésre megszerzett mester fokozatú diplomával lehet jelentkezni. Amennyiben a mester fokozat megszerzése nem élő természettudományi területen történt, úgy az egészségipar területén szerzett legalább 3 éves tapasztalat igazolása is szükséges. A képzés célcsoportját a Semmelweis Egyetem feltalálói, alumnijai, az egyetemmel kollaboratív kutatásokat végző ipari szereplők, valamint pályázatok, megállapodások kapcsán az egyetemmel együttműködő egyetemek képezik.
A Szenátus döntött miniszteri szintű kitüntetésre – a Batthyány-Strattmann László-díjra – történő felterjesztésről is. A Különfélék napirendi pont keretében a szenátorok meghallgatták az elméleti oktatói béremeléssel kapcsolatot javaslatot, továbbá megismerhették a gólyatábor Zánkára költöztetésének tervét.
Szepesi Anita
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
