Életének 103. évében elhunyt dr. George Berci (Bérci György), az egyetem Doctor Honoris Causa kitüntetettje. Négy országban: Magyarországon, Ausztriában, Ausztráliában és az Egyesült Államokban élt, neve összefonódik a laparoszkópos sebészet létrejöttével.

Többszáz közlemény, tizenkét könyv, 35 szabadalom, tanító videók sora mutatja aktivitását. Kényszerű emigrációja után többször visszatért Magyarországra, segített az újfajta eljárások megismerésében. Rendkívül kalandos, megpróbáltatásokkal terhelt életpálya, a zene világának bűvölete, üldöztetés a szélsőjobb, majd a szélsőbal oldalról, menekülés hazájából, Magyarországról, majd a modern sebészet világának úttörője, újfajta eljárások és berendezések megalkotója – így foglalható össze dr. George Berci (Bérci György) életének 103 éve.

A Semmelweis Egyetem Kísérletes Kardiológiai és Sebészeti Tanszékének herceghalmi sebészeti gyakorlóközpontja az ő nevét viseli. Még megélte, hogy halála előtt egy hónappal láthatta ennek az immár nemzetközleg is elismert intézetnek továbbfejlesztési terveit. Az Egyesült Államok egyetemein az a szokás, hogy egy-egy katedrát valaki, híres egyéniségről neveznek el, így jött létre már a professzor életében egy tanszék a „Minimálisan Invazív Sebészet George Berci Tiszteletére” Los Angelesben.

Dolgozószobájának falait a világ számos egyetemének elismerő oklevele díszítik: 2011-ben megkapta a hetvenhétezer tagot képviselő American College of Surgeons legnagyobb elismerését a „Jacobson Innovation Awardot”. Ezzel a kitüntetéssel kívánják elismerni azokat az „élő sebészeket, akik a sebészet bármely területén innovatív technikai eljárást vezettek be”. A korábbi díjazottak között szerepel Thomas Starzl (májtranszplantáció), J. C. Parodi (endovaszkuláris sztentek), T. J. Fogarty (kardiovaszkuláris technika), M. R. Harrrison (endofoetalis sebészet), L. J. Greenfield (vena cava filter) stb. Magyar, vagy magyar származású sebész korábban nem részesült ekkora kitüntetésben.

2012-ben, munkássága elismeréseként egyetemünk a „Doctor Honoris Causa” címmel ruházta fel, a Magyar Sebész Társaság Tiszteleti Tagjává avatta, centenáriumi születésnapján a Magyar Köztársaság a „Magyar Érdemrend tisztikeresztje” kitüntetésben részesítette.

Dr. George Berci azonban nemcsak kiemelkedő sebész, hanem végtelenül szerény, jó humorú, segítőkész egyéniség volt– egy kongresszuson nem tudott úgy végigmenni a folyósón, hogy ne lett volna néhány kedves szava a világ minden tájáról összesereglett résztvevőkhöz. Első tudományos közleménye 1947-ben, még medikus korában jelent meg. Haláláig, még százhárom éves korában is, Los Angelesben, az Idősek Otthonában változatlanul lenyűgöző aktivitással dolgozott, utolsó megjelent közleménye is páratlan invenciozitását jellemezte: a nervus trigeminus endoszkóposan asszisztált dekompressziójának gyakorlatát mutatta be.

Hazáját szerető, nagyívű kutatói és gyakorlati-sebészi pálya!
George Berci (Bérci György) példakép marad számunkra, nem feledjük – nem is felejthetjük: minden egyes laparoszkópos-műtétünk kivitelezésében az Ő munkássága is benne rejlik. Hiányozni fog személyes jelenléte, bölcsessége, csendes humora. Életműve nyomán követni tudjuk minden politikai és személyes megpróbáltatást legyőző lelkesedését a tudomány, a medicina iránt – a salus aegroti szellemében.

Nyugodjék békességben!

A Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika Kísérletes Kardiológiai és Sebészeti Műtéttani Tanszékének munkatársai nevében:

Dr. Sándor József

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.