Hagyományteremtő céllal idén először rendezte meg magyar és angol nyelvű szekciókkal is a Zöld Egyetem Napot a Semmelweis Egyetem, és a jelenlévők száma reményt ad arra, hogy a jövőben minden évben megtarthassuk – emelte ki a 6. Nyári Egyetem nulladik napján megnyitóbeszédében Feketéné dr. Szabó Éva, az egyetem stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese, a Zöld Egyetem tantárgy felelőse az Elméleti Orvostudományi Központban (EOK). Szavai szerint a program összeállításakor az volt a cél, hogy az egymástól akár első pillantásra távol eső témák felvetésével rávilágítsanak a környezetvédelem legégetőbb kérdéseire, a fenntarthatóság fontosságára, a közösség és az egyén felelősségére, valamint válaszokat, megoldási javaslatokat is adjanak a jó gyakorlatok és kezdeményezések bemutatásával. Kiemelte azt is, hogy az egyetem biztonságtechnikai igazgatóságának környezetvédelmi osztálya által összeállított tananyaggal 2022 tavaszán útnak indított „Zöld Egyetem – a környezetünkért közösen” elnevezésű szabadon választható tantárgy az elmúlt időszakban az egyik legnépszerűbb tantárggyá vált, hatására egyre többen szeretnének a Zöld Egyetem Projekt keretében tevékenykedni. Mindezek eredményeképp a Semmelweis Egyetem környezetvédelmi és fenntarthatósági teljesítménye folyamatosan javul, a GreenMetric World University Ranking rangsorában három év alatt a mezőny első harmadába kerültünk, 2024-re 50 helyet javítva a 2022-es helyezéshez képest – jegyezte meg Feketéné dr. Szabó Éva. Hozzátette: a Semmelweis Egyetem polgársága lassan eléri a 30 ezer főt: 16 ezer hallgató és közel 13 ezer munkavállaló bölcsessége, szaktudása, tevékenysége biztos, hogy eredményre vezet.
Mágori Ambrus Martin, a Richter Nyrt. EHS részlegének vezetője a vállalati fenntarthatósági intézkedések szabályozott bemutatását célzó ESG jelentési rendszer bemutatása mellett áttekintést adott a tőzsdén jegyzett gyógyszeripari vállalat 2030-ra és 2050-re tett fenntarthatósági vállalásairól is. A klímasemlegességi célkitűzéseknek való megfelelés jegyében hozott intézkedések ugyan néha szembemennek az üzleti célokkal, azonban a Richter szerint meg lehet találni az egyensúlyt annak érdekében, hogy a fenntarthatósági vállalások is működjenek, de egyúttal a betegeket is megfelelő mértékben, minőségben és időben el tudjuk látni gyógyszerekkel – hangsúlyozta a szakember. A vállalati karbonlábnyom csökkentése érdekében elsődlegesen az energiafelhasználás terén tudnak jelentős eredményeket elérni, és a beszállítói valamint a késztermék logisztika karboncsökkentése terén komoly előre lépési lehetőségek vannak még a megfelelő partnerek kiválasztása révén.
Galéria
Dr. Pavlik Lívia, a Semmelweis Egyetem kancellárja előadásában Magyarország energiaimport kitettségén keresztül szemléltette az elmúlt évek energiaválságának makrogazdasági hatásait az ország működésére, pénzügyi egyensúlyára. Ismertette a gazdasági szereplők környezetvédelmi beruházásainak ösztönzését célzó zöld finanszírozási lehetőségek mellett a vállalati energiatakarékosságra ösztönző, 2023-ban életbe lépett energiahatékonysági kötelezetti rendszert is, ami gigajoulonként 50 ezer forintos összeggel szankcionálja az elmulasztott energiamegtakarítást.
Az egyetem életében az energiaválság hatására egyik évről a másikra megduplázódott, majd 2022-ről 2023-ra nagyjából nyolcszorosára nőtt az intézmény energiaszámlája – jegyezte meg a kancellár, ami jelentősen megnehezítette a költségvetés tervezését. Könnyebbséget az hozott, hogy miután 2023 augusztusában naponta 20-50 euróval drágult a földgáz a holland gáztőzsdén, lehetőséget kapott az egyetem, hogy közbeszerzés és fix áras helyett változó áras áramszerződést köthessen 2023 októberében. Mivel az energiahatékonysági kötelezetti rendszer az egyetemre is vonatkozik, az elmúlt időszakban jobbára uniós forrásból, mintegy 4,5 milliárd forintból megvalósított korszerűsítési, energiamegtakarítási beruházások haszna nemcsak a kisebb energiaszámlában mutatkozott meg. Az egyetem fontolgatja azt is, hogy a hitelesített energiamegtakarításait a jelenlegi szerződéses megoldás helyett a CEEGEX áramtőzsdén értékesítse – jegyezte meg a kancellár. Beszámolt arról is, hogy minden épület energiafelhasználását, energiahatékonyságát felmérték, beleértve a 250 éves épületekét is. További 12 energetikai korszerűsítési projekt teljesen előkészítve várja, hogy megérkezzenek az uniós források és lehessen pályázni – hangsúlyozta dr. Pavlik Lívia.
A Zöld Egyetem Nap magyar programjában a hallgatók tippeket kaphattak a környezetbarát bőrápoláshoz, vegán és maradékmentő receptekhez, a klímakatasztrófa túléléséhez, de szó volt a fenntartható fesztiválozásról, az egészségügy lehetőségeiről a környezetvédelem terén, a városi zöldfelületekkel kapcsolatos szemléletváltásról, a fogorvoslás zero waste megoldásairól, sőt a magyar borkultúra sajátosságairól is.
A Nyári Egyetem csütörtöki napját dr. Merkely Béla rektor nyitotta meg, aki emlékeztetett arra, hogy 2019 óta, vagyis az egyetem alapításának 250. jubileumának évétől létezik a Nyári Egyetem. A Semmelweis Egyetem Magyarország legrégebbi, ma is működő orvosképző intézménye, amely minden történelmi helyzetben, 1848-ban éppúgy, mint a két világháborúban, 1956-ban, vagy legutóbb a COVID-19 pandémia idején is helytállt – mutatott rá. A Nyári Egyetem célja, hogy széles körű információt adjon a világról a hallgatók számára. A színes programok között hagyományosan helyet kapnak a közéleti kérdések, a politika, a társadalomtudomány, a kultúra, a sport – ismertette.
A Nyári Egyetem nyitó előadását Sulyok Tamás államfő tartotta, aki visszaemlékezett arra, hogy éppen ötven éve nyert felvételt a Szegedi Tudományegyetem jogi karára, és a Nyári Egyetemen jelen lévő hallgatókhoz hasonló örömmel és várakozással volt tele akkor. „50 év eltelt, és most is szeretem, amit csinálok” – utalt arra, mennyire fontos olyan hivatást választani, ami egy szép életpályát jelent. Azt tanácsolta a fiataloknak, hogy szakmai kérdésekben mindig szakemberként kell gondolkodni, és mindenáron keresztül kell vinni a szakma szabályait, de ezen felül érdemes mindent tágabb kontextusba helyezni – ne feledjük, hogy emberként végső soron a világ megértése a feladatunk! – hívta fel a figyelmet. „Választott hivatásukban az emberekkel foglalkoznak majd, ez a legnehezebb, de a legszebb dolog a világon” – mondta a hallgatóknak. A köztársasági elnök Az állam anatómiája és kórélettana címet adta előadásának, amelyben azt világította meg, mi az, ami az államból a társadalom számára esszenciálisan fontos. Szólt az alkotmányról is, amit egy anatómiai atlaszhoz hasonlított, mely felvázolja, hogy az állam milyen szervekből áll, és ezek miként viszonyulnak egymáshoz.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a XXI. századi Magyar Honvédségről, annak megújulásáról beszélt, kitérve a területvédelmi tartalékos rendszer szerepére is. Szó esett az egyetem és a honvédség közötti kapcsolódási pontokról, a katonaorvosi hivatás vonzerejének növeléséről, az egyetemistákat érintő Mészáros Lázár ösztöndíjról is. Jelen volt és a kérdésekre is válaszolt dr. Honti-Kiss Marcell főhadnagy, vezető rezidens, aki – mint a miniszter fogalmazott – a „frontvonalban képviseli a kapcsolatot a két szakma között”.
Dr. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora, valamint dr. Merkely Béla és dr. Hermann Péter, a Semmelweis Egyetem oktatási rektorhelyettese az új felvételi rendszerről és a nemzetköziesítésről, ezen belül a Pannónia Ösztöndíjprogramról beszélgetett. Dr. Hankó Balázs kiemelte: az új típusú felvételi rugalmasabb lett, minden egyetem a saját karakteréhez tudja igazítani azt. Ez a felvételi rendszer is mutatja, hogy valós autonómia van, a felelősség és a döntés joga is ott van az egyetemeknél – fogalmazott, hozzátéve, hogy a lezajlott általános felvételi eljárás is mutatja, hogy sikeres a megújult magyar felsőoktatás.
Dr. Merkely Béla kitért arra, hogy az új típusú felvételi eljárásban az emelt szintű érettségiért automatikusan járó 100 pont helyett 50 pontot lehetett szerezni nyelvvizsgával, tanulmányi, sport, illetve művészeti többletteljesítménnyel, a másik 50 pontot pedig személyes meghallgatáson gyűjthette össze a jelölt. Az egyetem a szóbeli során a tehetségek megtalálására fókuszált, a kiemelkedően motivált és egyéb területeken is kivételes teljesítményt mutatók kaphattak 50 pontot. Az Általános Orvostudományi Karon maximális pontot szerzett felvételizők 67,4 százaléka érte el a felvételi ponthatárt, míg ez az arány a más intézményből 50 pontot hozók esetében 44,9 százalék volt – ismertette.
A Pannónia Ösztöndíjprogramról szólva dr. Hankó Balázs elmondta, 10 milliárd forint áll rendelkezésre, hogy a magyar egyetemisták, oktatók külföldi tapasztalatokat szerezhessenek, és eljuthassanak a világ bármely egyetemére úgy, hogy az ott szerzett krediteket is elismerjék. Több mint négyezer ilyen együttműködése van a hazai egyetemeknek, köztük a világ legjobb felsőoktatási intézményeivel.
Lázár János építési és közlekedési miniszter Magyarország fejlesztési terveiről beszélt, kiemelten fókuszálva az egészségügyre, amelyet stratégiai ágazatnak nevezett a társadalom és a versenyképesség szempontjából is. A Semmelweis Egyetem kapcsán elmondta: úgy véli, zászlóshajó projekt lehetne az egészségügy terén a Semmelweis Egyetem Külső Klinikai Tömbjének továbbfejlesztése. Úgy fogalmazott: meggyőződése, hogy a Semmelweis bázisán lehet előrelépést elérni Budapest egészségügyi ellátásának fejlesztésében. Dr. Merkely Béla rektor a beszélgetés keretében kiemelte, szerinte két dologgal lehet az egészségügy terén eredményt elérni: a centralizációval és a szervezettséggel. Röviden ismertette az egyetem nagyobb, jelenleg folyamatban lévő fejlesztéseit, így a Nemzeti Orvosi Innovációs Képző Központ (NOIKK) projektet, ami egy ipari, innovációs és kutatási központ lesz, az Elméleti Orvostudományi Központ bővítését (EOK2), valamint a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum több ütemre bontott tervét.
Járai Zsigmond egykori pénzügyminiszter, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, aki egykor a Semmelweis Egyetem gazdasági tanácsának is tagja volt, az ország pénzügyi helyzetéről beszélt, kitérve szakmai pályafutásának egyes állomásaira és az euró bevezetésével kapcsolatos véleményére is.
Délután a könnyedebb témáké volt a terep. Megismerhettek a hallgatók egy állatkoordinátort Horkai Zoltán személyében, Béres Marcell előadásában hallhattak a Béresnél történt generációváltásról, kerekasztal-beszélgetésen került terítékre a Semmelweis című film, amelyről első kézből, Koltai Lajos rendezőtől és több színésztől kaphattak információkat a Nyári Egyetem résztvevői.
Galéria
Siklósi Gyergely párbajtőröző, csapatban párizsi olimpiai aranyérmes, egyéni olimpiai ezüstérmes, világbajnok, csapat Európa-bajnok. a világranglista jelenlegi második helyezettje és Dancsházy-Nagy Tamás a párizsi olimpián aranyérmet nyert férfi párbajtőrcsapat vezetőedzője a délutáni program keretében dr. Merkely Béla rektorral beszélgettek. A legutóbbi párizsi olimpiai párbajtőr döntő utolsó pillanatainak videó bejátszása után az olimpikon elmondta, hogy mindössze két tussal vezetett japán ellenfele előtt, emiatt a feszültség a legvégére volt a legnagyobb. Úgy fogalmazott, arra volt ideje mindössze, hogy ösztönből vívjon. A vezetőedző elmondta, hogy a pástra lépés előtt beszélni már nem tudtak, egy-egy jelzésből értették egymást, és bízott abban, hogy „Gergő a tudása legjavát fogja adni, ő a világ legjobb vívója, ergó nyerni fogunk!” – összegezte. Siklósi Gergely hozzátette, érezte, hogy a csapatjáték erőssége lesz ezen az olimpián, ahová a kvalifikáció során 50 csapatból 8 jutott ki, és közülük lett legjobb a magyar férfi párbajtőr-válogatott, ami még most is álomszerű számára.
Dr. Merkely Béla kérdésére reagálva elmondták, számukra Szilágyi Áron példaértékű, három olimpiai aranyérme szinte „űrbéli eredménynek számít az ő sportjukban”. Egy gyors közvélemény-kutatásból kiderült; a Semmelweis elsőévesei között számos versenysportoló ült az előadóteremben, a rektor pedig arra biztatta őket, hogy a tanulmányaik mellett is folytassák a versenysportot. A beszélgetés során számszerűsítették is az olimpikon eddigi teljesítményét: 20 éve vív, 14-15 éves kora óta élsport szinten, és összesen 14 mérkőzését nyerte utolsó tussal – hasonlóan a párizsi győzelemhez. Az olimpikon és edzője is kiemelték a pszichológiai-lelki felkészülés fontosságát a fizikai, taktikai mellett. Dancsházy-Nagy Tamás úgy vélte, szerinte jól áll a vívósport utánpótlás helyzete Magyarországon, egy-egy nagy verseny győzelme jelentősen inspirálja a fiatalokat. Siklósi Gergely beszélt a paralimpiai sportolókkal folytatott együttműködésről, ő maga kerekesszékből szokott velük edzeni, a technikáját is fejleszti. A beszélgetés végén a vezetőedző és a versenyző is hangsúlyozták, hogy tapasztalatuk szerint a siker egyik alapfeltétele – legyen szó akár orvoslásról vagy sportról –, hogy szeressék, amit csinálnak.
A hivatalos programot Aranyosi Péter humorista előadása és a Magyar Bormarketing Ügynökség borkóstolója zárta.
A 6. Nyári Egyetemet az Alumni Igazgatóság szervezte dr. Hermann Péter oktatási rektorhelyettes szakmai irányítása mellett. A pénteki napról a későbbiekben számolunk be, a párhuzamosan futó nemzetközi programról angol honlapunkon olvashatnak majd.
Az esemény fő támogatója a Béres Gyógyszergyár.
Dobozi Pálma, Kiss Melinda Katalin, Tasnádi Róbert
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
