Az addisz-abebai oktatókórházban teljesítettek missziót a Semmelweis orvosai

A héttagú, kéthetes orvosmisszióra érkező csapat tagjaiként látogattak Etiópiába, az addisz-abebai oktatókórházba a Semmelweis Egyetem szakorvosai, dr. Nagy Gábor, a Koponyaalapi és Vasculáris Idegsebészeti Osztály idegsebész főorvosa, dr. Nagy Dávid, a Neuroonkológiai Osztály idegsebész szakorvosa, valamint dr. Bata Máté, a Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály aneszteziológus szakorvosa. A missziót a Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület szervezte a Hungary Helps Program anyagi és az Addisz-Abebai Magyar Nagykövetség szervezési és kommunikációs segítségével. A Semmelweis Egyetem mintegy ötmillió forint értékű eszközzel és gyógyszerrel járult hozzá a programhoz.

Öt bőröndnyi anyagot vittünk, altatáshoz, sebészeti beavatkozáshoz szükséges eszközöket, gyógyszereket, vérzéscsillapító anyagokat, műszereket, részben az etióp szakorvosok által összeállított listát követve, de a korábbi, malawi orvosmisszió során szerzett tapasztalatok alapján is tudtuk, hogy mire lesz szükség a műtétek biztonságos elvégzéséhez

– mesélte honlapunknak dr. Nagy Gábor, aki dr. Nagy Dáviddal 2017 óta már négy afrikai orvosmisszióban vett részt. Tapasztalataik hasznosnak bizonyultak Etiópiában is, noha ezúttal a tudás átadása és egy szakmai továbbképzés kiépítésének megkezdése volt a cél, nem pedig minél több beteg megoperálása, mint Malawiban – derült ki az idegsebészek beszámolójából. „Etiópiában a kollaboráció kapott hangsúlyt, a helyiek motiváltak, nyitottak voltak, tanulni akartak, szinte nem volt olyan műtét, amihez ne mosakodott volna be helyi főorvos” – jegyezte meg dr. Nagy Gábor hozzátéve, hogy optimista a folytatással kapcsolatban.

Etiópiában nincs a magyarhoz hasonló egészségbiztosítási rendszer, a kórházi ellátáshoz, műtéthez szükséges eszközöket a beteg vagy a hozzátartozói veszik meg és viszik be egy nagy zsákban a kórházba, ha pedig műtét közben kiderül, hogy az adott eszköz nem felel meg, vagy éppen tönkremegy, a család elmegy és újat vásárol, addig várni kell – idézték fel a speciális körülményeket, hozzátéve, hogy az is előfordult, hogy szükségtelen eszközt, például centrális kanült is beszerzett a család, és ragaszkodtak volna a beültetéséhez, ha már kifizették. Az afrikai missziós programon először részt vevő dr. Bata Máté számára például az egyik legmeglepőbb élmény volt, hogy ilyen kevés ráfordítás és alacsony szintű szervezettség mellett egyáltalán működik valahogy a rendszer. „Mindenből a legegyszerűbb típus állt rendelkezésre, a bemosakodáshoz például a „sarki bolt” tömbszappanját használhattuk és 70 százalékos alkoholt” – jegyezte meg dr. Nagy Dávid. Nagy sikert arattak ugyanakkor az itthonról vitt vérzéscsillapító anyagok, de elsősorban azt próbáltuk megmutatni, hogy a helyi felszereltségből miként lehet kihozni a maximumot – fűzte hozzá dr. Nagy Gábor. A főorvos szólt arról is, hogy az első generációs etióp idegsebészeket Norvégiában képezték, ennek is köszönhetően norvég adományként high-tech műszerek is rendelkezésre álltak, de szerviz híján meghibásodás esetén nincs mód ezek javítására.

Az idegsebészeti ellátás spektruma egészen más egy fejlődő országban, mint a nyugati, fejlett országokban. Onkológiai ellátás híján – két évet kell várni egy sugárkezelésre – még akkor sincs értelme például megoperálni egy rosszindulatú agydaganatot, ha ez orvosilag indokolt volna, mert nem követi kezelés. Kopásos gerincbetegségek sincsenek, amelyek a rákos megbetegedések mellett a fejlett világ másik leggyakoribb idegsebészeti beavatkozásait adják. Balesetes, traumás betegeket operálnak, illetve jóindulatú agydaganatokat, ilyen eseteket gyűjtöttek a mi érkezésünkre is. Mivel idővel a jóindulatú agydaganatokba is belehalhatnak a betegek, megvakulhatnak, vagy lebénulhatnak miattuk, ezért fontos megoperálni őket, és erre érdemes is lenne képezni az etióp idegsebészeket. Tulajdonképpen ezt csináltuk az addisz-abebai kórházban – mondta dr. Nagy Gábor. Megjegyezte, hogy az agyalapi mirigyet érintő sebészeti beavatkozásokat sem végeznek egyelőre Etiópiában , pedig ebből a társszakmák együttműködését is feltételező beavatkozásból a magyar műtéti számok alapján a 120 milliós Etiópiában akár évi ötezerre is szükség lenne.

Galéria

22kép

A misszió résztvevőinek egybehangzó véleménye szerint nagyfokú rugalmasságra volt szükség a kinti munkához, ám ezzel és kellő felkészültséggel számos technikai hiányosságot leküzdöttek, és megtanultak ilyen körülmények között dolgozni. Összesen 13 műtétet végeztek el két hét alatt, jórészük nagyobb volumenű beavatkozás volt, amelyekből az itthoni komfortos környezetben kettő is belefért volna egy napba, a helyi körülmények között azonban ez nem volt megoldható. Az etióp orvosok beszámolói szerint hasonló műtétekhez nekik háromszor annyi időre volt szükségük, mint a magyar idegsebészeknek.

Az ember ott átértékeli, hogy hol van a helyünk a világban, milyen a magyar egészségügyi ellátás, és rájön, hogy milyen szerencsések vagyunk, hogy ilyen szinten tudunk gyógyítani

– fogalmazott dr. Nagy Dávid. Az ottani állapotokat látva a magyarországi egészségügy szervezettsége is más megvilágításba kerül – fűzte hozzá dr. Bata Máté. Az afrikai orvosmisszión először részt vevő aneszteziológus úgy fogalmazott, olyan kihívások elé állította az út, amilyenekkel itthon nem találkozott, ezzel emberileg és szakmailag is szélesítette az itthoni körülmények között kialakult szemléletet.

Együtt dolgozni az etióp kollégákkal, közelebb kerülni az életükhöz, társadalmi berendezkedésükhöz, kultúrájukhoz, együtt ülni velük az orvosi szobában, pörkölni egy edényben a kávét, aztán ledarálni és kávét főzni belőle, majd közösen meginni, egyedülálló élmény volt

– idézte fel dr. Bata Máté.

Alapvetően mindnyájuknak ki kellett lépni a komfortzónájukból, nemcsak a műtői környezet, de a helyi gasztronómia, benne a sok csípős és fermentált étel is kihívás elé állította a magyarokat – derült ki a résztvevők beszámolójából. A kulturális, zenés esteket, jazzprogramokat ugyanakkor a csúcsélmények közé sorolták.

„A misszió során sikerült kedvező benyomást gyakorolni a helyiekre, nagyon barátságosan, nyitottan álltak hozzánk, láthatóan értékelték a kéthetes ottlétünket és készek a folytatásra. Megfigyelőként is szívesen jönnének tanulni” – mondta dr. Nagy Dávid. Dr. Nagy Gábor szerint a továbbiakban célzott misszióban, az agyalapimirigy-sebészeti képzésre fókuszálva lenne érdemes gondolkodni, a szükséges keretekről azonban további egyeztetés szükséges. A jövőbeli együttműködés első lépéseként az addisz-abebai kórház igazgatóját, részlegvezetőjét és két szakorvost is meghívták az őszi, budapesti idegsebészeti konferenciára.

Szepesi Anita
Kiss Melinda Katalin
Fotó: Szeremley Csaba