„Egy sebésznek a műtét adja a flow-élményt: ha az elmúlt 33 évre visszatekintek, szinte minden napomat meghatározta ez az élmény, annak ellenére, hogy vannak szakmánknak nehézségei, mert sokszor olyan betegekkel találkozunk, akiken nem tudunk segíteni. De akár csak fájdalmát csillapítjuk a betegnek, akár pedig gyógyulást nyújtunk, ez megerősítés egy orvosnak, hogy érdemes volt ezt a pályát választani” – mondta dr. Erőss Loránd arról, hogy miért szükséges számára a műtő közelében maradni, akár csak vizuális módon is. „Azért is vannak itt felettem a régi műtőink antik lámpái, hogy mindig tudjam, hol a helyem, lássam, miért is vagyok itt” – jegyezte meg.
Édesapám építész volt, ezért közel áll hozzám a vizuális művészet. A szakmánk során használt háromdimenziós képalkotás vagy a koponya bázison az intracraniális (agyi) ciszternák gyönyörű világa kifejezett művészeti élményt ad. Mindez a teremtett tökéletesség inspirálja az embert a munkája során
– fogalmazott az igazgató.
Dr. Erőss Loránd harmad-negyedéves hallgatóként bejárt a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinikára, akkoriban dr. Szabó Zoltán professzor hatására a szívsebészi pályára készült. Klinikai gyakorlatait Angliában végezte, ahol azonban az idegsebészet felé köteleződött el.
Ott láttam először nyitott koponyát, nagyon megfogott, ahogy ott pulzált az ember ’személyisége’. Valójában az egyetemi klinikai képzés során kapott személyes, emocionális hatások indítottak el ebbe az irányba
– emlékezett vissza.
Az egyik bristoli idegsebész főorvos akkor indult hegymászóként a Himalájára, a magaslati körülmények közötti fiziológiai hatásokat vizsgálták egy nagy kutatási grant keretében, amit részben a BBC szponzorált. Berakatott a koponyájába magának egy intracraniális epidurális nyomásmérőt a barátjával. Miközben ambuláltunk, elkezdett a kötés alól csöpögni a vér, mert egyenesen a műtőből jött, és még friss volt a seb. A betege ijedten szólt, hogy „doktor úr, vérzik a feje!” – „Nem probléma, most operáltak, csak egy gyenge öltés, majd eláll” – mondta nevetve a szörnyülködő betegnek, és utána pár nap múlva felment a Mount Everestre. Ezek megfogják a medikust – idézte fel meghatározó élményeit.
Oktatóként a ’90-es évek óta tevékenykedik a Semmelweis Egyetemen, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is dolgozott, ahol ő indította el a funkcionális idegsebészeti programot. „Tapasztalt szakemberként nagyon fontos az oktatásban a személyes jelenlétünk, mert így tudjuk igazából motiválni a fiatalokat. Pusztán a száraz adatok nem olyan érdekesek, mint egy-egy életút” – vélekedett.
Az Amerikai úti Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet (OMIII) és annak ideggyógyászati, neurointervenciós és idegsebészeti ellátásának 2024. március 1-jei integrálásával, a Semmelweis Egyetem betegellátási profiljában az idegsebészet és az neurointervenciós stroke ellátás, a komprehenzív epileptológiai ellátás, a neuromoduláció is megjelent a felnőtt lakosság vonatkozásában.
Az OMIII 2021-ben két nagy múltú intézmény és egy szakkórház egyesülésével jött létre: az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (OKITI), a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI), illetve a Gálfi Béla Pszichiátriai és Addiktológiai Rehabilitációs Kórház integrációjával. 2023-ban született az a kormányzati döntés, amely szerint az idegsebészet a Semmelweis Egyetem klinikájaként működik majd tovább. A pszichiátriai és addiktológiai rehabilitációs ellátást végző, Kiskovácsiban működő Gálfi Béla Kórház, részben szociális jellege miatt is a Magyar Máltai Szeretetszolgálathoz (MMSZ) került, ahol egy pszichiátriai egészségügyi ellátó nagy segítséget jelent az MMSZ mintegy 6000, részben gerontopszichiátriai gondozottjainak – foglalta össze az elmúlt évek változásait az igazgató.
„Úgy gondolom, hogy az egyetemi környezet, az eddigi országos feladatköröket ellátó intézetünknek további motivációt jelent, és így végül megszülethetett az a klinika, amit régóta szeretett volna az egyetem létrehozni” – mondta. Hozzátette: az oktatási feladatok mennyiségileg bővülnek, mert az idegsebészet, a neurológia és a neurointervenció eddig is szerepeltek, de most nagyobb hangsúlyt kapnak kurrikulumban. A tudományos tevékenység kapcsán úgy vélte, ha olyan innovatív projekteket lehet elindítani, illetve folytatni, amikhez az egyetem segítséget biztosít, például pályázati feltételek támogatásával, akkor ezzel is mindenki nyer. 2023-ban 165 publikáció született az Amerikai úti intézetben.
Az Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika a harmadik legnagyobb idegsebészeti központ Európában. A 175 ágyas intézmény osztályain 112 orvos, 321 szakdolgozó dolgozik. Itt található az ország első és egyetlen gyermek idegsebészeti osztálya: évente 500 beteget vesznek fel, 350 beteget operálnak és körülbelül 3000 ambuláns gyermeket látnak el.
A neuroonkológiai osztályon 740 agytumorműtét történt 2023-ban; a minimálisan invazív endoszkópos koponyabázis-sebészeti programot a világ egyik vezető koponyabázis-sebésze vezeti, a gerincsebészet is nagyon aktív, 800 és 1000 közötti éves műtétszámmal, itthon egyedülállóan a biportális endoszkópos gerincsebészeti technika bevezetésével. A 2010-ben alapított funkcionális idegsebészeti osztályon egyebek mellett olyan unikális eljárásokat végeznek, mint például az epilepszia-, mozgászavar-sebészet és a legmodernebb invazív neuromodulációs eljárások. A neurointervenció a magyar stroke ellátás egyik zászlóshajója, Európában a legtöbb intervenciós trombektómiát ez az osztály végzi. Robotasszisztált idegsebészeti eljárásokat az országban szintén csak itt végeznek 2018 óta, és magának a robotnak a szoftverfejlesztéséhez is hozzájárulunk – sorolta az igazgató az innovációkat.
Dr. Erőss Loránd arról is beszámolt, hogy az Amerikai úti klinika vezetésével valósult meg a stroke ellátására a – világviszonylatban is figyelemreméltó – mesterségesintelligencia-alapú központi döntéstámogató rendszer, az E-stroke, amely segítségével a korábbinál sokkal gyorsabban lehet dönteni a stroke-os betegek további kezeléséről, szükség esetén haladéktalanul megkezdhető a továbbszállítás, majd az életmentő műtéti beavatkozás. A Nemzeti Stroke Regiszternek is az egykori OMIII-ként az Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika a működtetője. Itt egy olyan 500 terabájtos adatvagyon gyűlt össze az elmúlt 3 évben, amely mintegy 500 ezer beteg adatát tartalmazza, így a stroke-os betegek teljes életútját le tudják követni. Ez népegészségügyi szempontból azért is fontos, mert ezen információk alapján lehet tervezni az adott betegcsoport egészségügyi ellátásának optimalizálását – mutatott rá az igazgató.
Dr. Erőss Loránd 1983-ban a Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd az akkori Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán végezte tanulmányait, ahol 1990-ben általános orvosi diplomát szerzett. 1995-ben neurológia, 2000-ben pedig idegsebészet szakvizsgát tett. 2007-ben az országban az elsők között tette le a nemzetközi intervenciós fájdalomterapeuta vizsgát (FIPP). 2010-ben szerzett PhD-fokozatot a klinikai idegtudományok területén. 2019-ben habilitált a Semmelweis Egyetemen epilepszia sebészeti témában. Szintén 2019-ben szerzett diplomát a Harvard Medical School and Harvard Business School közös egészségügyi vezetőképzőjében.
Dr. Erőss Loránd nevéhez személy szerint is számos innováció kötődik, a fentieken túl például új műtéti technikákat vezetett be az epilepszia sebészi kezelésébe. Meglátása szerint az innováció mindig egy közös együtt gondolkodás terméke. „Nekem azért adatott meg az, hogy elég sok eljárást, innovatív kezdeményezést tudtam kézbe venni, mert multidiszciplináris teamekben dolgozom” – mondta, hozzátéve: az embernek folyamatosan tájékozódnia kell a saját szakmájában is; a sebészi technológiát mindig lehet csiszolni, javítani, fejleszteni. A robotsebészettel, a robotizáció kapcsán a klinikaigazgató szerint már „megérkeztünk a jövőbe”, ugyanis ahogy világszerte csökkenő létszámot mutat, illetve elöregszik az egészségügyi szakszemélyzet, úgy egyre inkább rá fogunk szorulni a telemedicinális eszközökre, ami későbbiekben a robotizációt is érintheti majd.
Dr. Erőss Loránd 1989 óta, alapításától kezdve részt vesz a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) munkájában, erre a karitatív tevékenységre is mindig igyekszik időt fordítani. Egyik országos pilot projektje a MMSZ-nek a Bicskén az (EFOP-2.2.24-22-2022) európai uniós pályázati forrásból létrehozott, legszegényebb falvak orvosi ellátásának hátterét adó Naszlady Attila Egészségfejlesztési Program keretében kialakított telemedicinális központ, amire külön is büszke, mert az egyik legmodernebb egészségügyi fejlesztése Magyarországnak.
Keresztes Eszter
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
