A kutatások szerint körülbelül száz, vagy talán annál is több ma is használt orvosi kifejezés kötődik az 1793–1865 között élt Bugát Pál nevéhez, olyan szavak, amelyek mára beépültek nyelvünkbe, magától értetődő természetességgel használjuk azokat, nem csak mi, orvosok, de szinte minden magyar anyanyelvű ember – hangsúlyozta köszöntőjében dr. Szabó Attila. A Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese példaként említette a gyógyszer, hőmérő, járvány, közérzet, mirigy, tapasz, fehérje, higany, górcső, a szike szavainkat.
Bugát Pál a Semmelweis Egyetem jogelődjén szerzett diplomát 1818-ban, két évvel később szemészorvosi oklevelet, majd az elméleti orvostudományok oktatójává vált a Sebészeti Tanszéken, ahol élettant, kórtant és gyógytant oktatott. 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották. Egy évvel később már gyakorló orvosként segédkezett a kolerajárvány visszaszorításában. Ezt követően került kapcsolatba a nyelvújítási mozgalom jeles alakjaival, és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején az egyetem számos akkori polgárával együtt részt vett a forradalmi eseményekben.
A rektorhelyettes hozzátette, kevesen tudják, de Toldy Ferenccel közösen alapították és szerkesztették az 1831-től havonként Pesten kiadott Orvosi Tár című periodikát is, amely az első önálló, tisztán magyar nyelvű orvosi folyóirat volt.
A tudomány nemzetközi nyelve egykor a latin volt, mára már az angol lett, de a magyar tudósok, oktatók és gyógyítók számára a magyar orvosi szavak alapvető, mindennapi munkaeszközök, elengedhetetlenül fontosak
– emelte ki dr. Szabó Attila.
Bugát Pál élete fő szakmai műve a 40 ezer szót tartalmazó Természettudományi Szóhalmaz, amely nemcsak az orvos- és természettudományok nyelvének megújításának, de az egész reformkori nyelvújításnak egyik kiemelkedő műve. Erre az örökségre emlékeztet a most átadott szobor az Elméleti Orvostudományi Központ előtti téren – hívta fel a figyelmet a rektorhelyettes.
Bugát Pálnak a mai, Z-generációhoz írt képzeletbeli leveléből idézett az ünnepségen dr. Kellermayer Miklós egyetemi tanár, az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) dékánja, aki a mesterséges intelligencia által generált levélből intelmeket, jótanácsokat olvasott fel megfontolásként a mai fiataloknak: „Tiszteljétek és ápoljátok nyelveteket! A nyelv a kultúra lelke. Legyetek nyitottak az újra! Soha ne hagyjátok abba a tanulást, mindig legyetek kíváncsiak és törekedjetek a mélyebb megértésre! Legyetek büszkék örökségetekre! Minden nemzedék épít valamit, ami a következő generációk számára is fontos.”
A dékán hozzátette, felmerülhet a kérdés, ha a mesterséges nyelvi modellek ilyen információ összeállítására képesek, akkor mi Bugát Pál valódi öröksége ma? Lesznek-e a jövőben Bugát Pálok? Vajon képes lesz-e a mesterséges intelligencia olyan szavak megalkotására, amelyek így gyarapítják a szókincset?
Bugát Pál szobra azt üzeni egyetemünk hallgatóinak, tanárainak és vezetőinek egyaránt, hogy az intelligencia mellett csak a szabadon szárnyaló szellem adta kreativitás vezethet el a századokon át megmaradó szellemi alkotásokhoz
– emelte ki dr. Kellermayer Miklós.
A dékán ezután köszönetet mondott a szoborállítás ügyét segítőknek, köztük dr. Bősze Péternek, az Orvosi Nyelvi Munkabizottság elnökének, és Mátyássy László szobrászművésznek, aki bronzból megformálta Bugát Pál szobrát.
Tasnádi Róbert
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
Galéria
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
