Egy fiatal, melanóma miatt kezelt férfinek két csigolyatestet érintő metasztázisa (áttét) alakult ki a háti és az ágyéki szakaszon, melyek fájdalmat okozva rontották az életminőségét és a daganat progressziója miatt egyéb idegrendszeri tünet megjelenésével is fenyegettek. Annak érdekében, hogy az alapbetegség ne terjedjen tovább, ne alakuljanak ki neurológiai tünetek, valamint csökkenjen a beteg fájdalma, kezelőorvosai rádiófrekvenciás ablációval (RFA) történő kezelést javasoltak számára – ismertette honlapunknak dr. Nardai Sándor osztályvezető főorvos. Hozzátette: ez egy nemzetközileg elfogadott, minimálisan invazív daganatkezelési technika másodlagos csigolyatumorok kezelésére, leginkább olyan esetekben, amikor a betegség kiterjedtsége vagy a beteg általános állapota miatt nyílt gerincsebészeti műtét nem jöhet szóba. „Az eljárás során egy vékony kezelőtűvel megszúrjuk az elváltozást, majd felmelegítjük, a keletkezett hő pedig elpusztítja a kóros sejteket. Az ezt követően kialakult üregbe a csigolya statikájának esetleges meggyengülése miatt csontcementet fecskendezünk be, és ezáltal stabilizáljuk azt” – magyarázta dr. Nardai Sándor.
Az eljárás keretében biopsziás csontmintavétel is végezhető, tehát egy műtét során egyszerre három tevékenység történik: a tumor kezelése, a gerinc stabilizálása és diagnosztikai mintavétel.
A beavatkozás hosszú távon hatékonyan csökkenti az életminőséget rontó, az alapvető tevékenységeket is befolyásoló fájdalmat, így segítve a mindennapi aktivitás visszaszerzését, a munkába való visszatérést. Mindezek mellett a kezelt régióban a tumor progressziója jó hatásfokkal gátolható és megelőzhető a további idegrendszeri károsodás kialakulása is. A műtét sikeres volt, a beteg 72 óra megfigyelés után már otthon lábadozhatott.
Galéria
Csontáttét a daganatos betegségek 30-75 százalékában alakul ki, ezen belül a csigolyatestáttétek 5-30 százalékban jelentkeznek. Leggyakrabban az emlő-, tüdő-, prosztata-, vese-, vastag- és végbél- (colorectalis), illetve pajzsmirigytumorok okoznak gerincáttétet. A kezelés minden esetben egyéni elbírálást, a betegeket kezelő team döntését igényli. Nyílt gerincműtét, RFA, sugárterápia, onkológiai kezelés alkotja azt a repertoárt, melyekből ki kell választani az adott beteg számára legmegfelelőbb kezelési technikát. Az RFA leginkább a sugárterápia alternatívája lehet, valamint a nyílt műtét kiegészítő eljárásaként tud megjelenni.
Az RFA hazánkban ismert, szakmailag elfogadott, egyéni méltányossági kérelemhez kötött eljárás, leginkább tüdő- és májáttétek kezelésében ismert gyakorlat. Dr. Berentei Zsolt neuroradiológus főorvos irányításával a Semmelweis Egyetemhez nemrég csatlakozott Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinikán áprilisban történt először ilyen beavatkozás csigolyát érintő elváltozás miatt. A bemutató műtétet dr. Viola Árpád, a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központ osztályvezető idegsebésze felügyelte, és jelen volt dr. Banczerowski Péter, az Idegsebészeti Tanszék vezetője is. Azóta, június elején már egy újabb beteget sikeresen megoperáltak ezzel az eljárással, és dr. Nardai Sándor reményét fejezte ki, hogy egyre több erre alkalmas csigolyatumoros betegnél lesz lehetőség alkalmazni. „Intézetünkben csigolyaáttét miatt mintegy 30-50 nyílt gerincsebészeti műtét történik évente. Az egyébként nagy arányban megjelenő gerincáttéteket figyelembe véve és a modern onkoterápia mellett elnyújtott túlélést is mérlegelve ez az eljárás számos beteg esetében járulhat hozzá a jobb életminőséghez akár önmagában, akár nyílt műtéttel vagy sugárterápiával együttesen használva” – vélekedett a főorvos.
Keresztes Eszter
Fotó: Barta Bálint
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
