A Tündérhegyi Pszichoterápiás és Pszichoszomatikus-rehabilitációs Osztályt 1979-ben az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetbe (OORI) integrálva alakították ki, s az első öt évben kizárólag ambulanciaként működött, majd 1984-től nyithatott meg a fekvőbeteg részleg. Az évek folyamán összeállt az a munkatársi csapat – dr. Hidas György osztályvezető főorvos, dr. Harmatta János főorvos, dr. Szőnyi Gábor főorvos és Ajkay Klára vezető pszichológus vezetésével –, akik több évtizeden át meghatározták a szakmai munkát és jelöltek ki olyan irányvonalat, amely több fenntartó-váltást, átalakítást is megélt.
A negyvenéves évforduló alkalmából tartott tanácskozáson dr. Cserháti Péter, a Semmelweis Egyetem Rehabilitációs Klinikájának igazgatója emlékezett arra az időszakra, amikor az OORI főigazgatója lett 2013-ban, és a gyakorlatban szembesült azzal, hogy egy alapvetően neurológiai-mozgásszervi rehabilitációs intézetben működik egy teljesen eltérő profilú osztály, pszichoterápiás rehabilitációval, amely számos tekintetben különbözött a többi osztálytól. Dr. Harmatta János osztályvezető főorvossal való emberi- és munkakapcsolatáról szólva így fogalmazott:
A korosztályunknak, nekem is megadatott, hogy találkozhattunk olyan mesterekkel, orvoskollégákkal, akiknek van egyfajta aurája, kisugárzása a környezetükre, akik annyival többet tesznek és adnak az elvárhatónál, amely az orvoslásnak a holisztikus és humanista, széleskörű műveltségen alapuló értékeiben gyökerezik.”
Hozzátette, hálás ezekért a tapasztalatokért, és próbálja továbbadni, amit kapott azoktól a nívós kollégáktól, akikkel együtt dolgozhatott, és amely sokat jelentett számára a kihívásokkal teli időkben is.
Dr. Harmatta János, 28 éven át, egészen 2022-ig vezette az osztályt, s bár a kollégák és szervezeti egységek változtak, „sok tekintetben ő képviselte az állandóságot” – mondta az osztály vezetését 2022-ben átvevő dr. Milák Piroska. Nemcsak vezető volt, hanem a szellemiség, a hagyomány képviselője és egyben megteremtője, aki a mai napig tanácsaival segíti az osztály munkáját – tette hozzá.
A Magyar Pszichiátriai Társaság nevében dr. Molnár Károly elnök kiemelte, dr. Harmatta János évtizedek óta aktívan részt vesz a szakmai közéletben, nevéhez fűződik a többi között a határon túli magyar pszichiáterek felkarolása, valamint a környező országokban a pszichoterápiás módszerek elterjesztése.
Dr. Harmatta János iskolateremtő személyiség, hiszen megteremtette és vezette a tündérhegyi iskolát, amely az egyik legnagyobb képzőhely ma Magyarországon a pszichoterápiában, továbbá az általa vezetett intézmények nagyon fontos, a szakmán túl kulturális, közép-kelet-európai világunkból eredő terápiás hagyományt is képviselnek, amely ismert Európában és a tengerentúlon is – emelte ki dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.
Bokor László pszichoterapeuta elmondta, 2000-ben kapcsolódott be szervezőként a tündérhegyi képzésbe, és dr. Harmatta Jánossal és kollégáival sok időt fordítottak az innovációra, a képzések megújítására.
Ajkay Klára klinikai szakpszichológus kiemelte, 1982 óta dolgoztak közösen a Tündérhegyen dr. Harmatta Jánossal, és olyannak ismerte meg őt, „aki odaadja magát az ügynek.” Azok, akik a tündérhegyi képzésben tanultak szigorát éppúgy hangsúlyozták, mint a jóindulatú támogatását.
Szőnyi Gábor pszichiáter-pszichoterapeuta kortársaként fontosnak tartotta elmondani, hogy ötvenéves barátság fűzi dr. Harmatta Jánoshoz, aki bármerre is járt az országban szakmai úton, tevékenységével felpezsdítette az ottani pszichoterápiás életet, a környező országokban járva mindenütt kapcsolatokat teremtett.
Dr. Harmatta János a köszöntésekre reagálva így fogalmazott: „talán családi vonás is, hogy az életben ahova letettem magam, ott próbáltam elérni, hogy teremjen valami.” Szavai szerint Tündérhegy nem egyszemélyes munka volt, hanem csoporthelyzet, amiből mindannyian kivették a részüket; az osztályvezető, a részlegvezetők, a terapeuták, az ápolók, az intézmény. Ehhez megtalálták azt a módszert, ami eredményesnek bizonyult, „a vegytiszta pszichoterápia, csoportterápiás alapon, váltakozó csoportokkal, ami nem egy módszerű, de analitikus szemléletű.”
Tündérhegyen dolgozni elismertség a szakmában, ezért nagyon törekedtek rá a kollégák, és szívesen jöttek
– fűzte hozzá.
A pszichoterápiás rehabilitációban hosszan keletkező zavarokkal, személyiségzavarokkal, pszichotraumákkal és hasonló betegségekkel foglalkoznak, a kezelési idő átlagosan három hónap, így kedvező, hogy rehabilitációs intézmény keretében tehetik ezt.
Megköszönve a kollégáknak a közös munkát dr. Harmatta János hangsúlyozta, az, hogy ennyi évtized távlatából megmaradtak és fejlődhettek, sok mindenen múlhatott, de legfőképp a közösségi légkörön; meggyőződése, hogy azok a módszerek, amit a páciensek felé gyakoroltak, rájuk is hatott a konfliktusos helyzetekkel megküzdésben.
Dr. Harmatta János az 1980-as évek közepe óta oktat a Semmelweis Egyetemen, Popper Péter megkeresését elfogadva kapcsolódott be a német nyelvű hallgatók képzésébe: orvosi pszichológiát, orvosi szociológiát tanított húsz éven át, majd a mentálhigiénés szakemberek, szociális munkások és lelki gondozók oktatására kérték fel a Mentálhigiéné Intézetben. „Ez egy folyamatos munka volt Popper Pétertől kezdve Tomcsányi Teodóra, Kopp Mária professzorok vezette tanszéken át egészen mostanáig, és a továbbiakban is szeretnék részt venni benne” – mondta el dr. Harmatta János.
Tasnádi Róbert
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
Galéria
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
