Az újszülött intenzív osztályokon ápolt babák jelentős része igényel lélegeztetést, vagy légzéstámogatást a tüdő elégtelen működése miatt. Jelenleg a tüdővel kapcsolatos képalkotásnak a mellkasröntgen-vizsgálat a standardja, ugyanakkor a tüdőultrahang számos tekintetben sokkal megbízhatóbb, részletesebb, gazdagabb információt ad – hangsúlyozta a Gyermekgyógyászati Klinika Neonatológiai Tanszékének vezetője.
Mint dr. Szabó Miklós rámutatott: a tüdőultrahang-vizsgálat jelentőségének felismerése nemzetközi szinten is egy új trend, éppen ezért fontos lépés, hogy a klinika – hazai szinten elsőként – nemzetközi képzést szervezett a témában az újszülöttkori tüdőultrahang vizsgálatok pionírja, kiemelkedő nemzetközi tekintélye, dr. Virginie Meau-Petit vezetésével. „Sokan mondják, hogy ez az eljárás a jövő fonendoszkópja, vagyis annyira a napi rutin részévé kell válnia a gyermekgyógyász, illetve neonatológus számára, mint az orvoslás jól ismert, nyakban lógó jelképe” – fogalmazott a tanszékvezető.
A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján két-három éve már történnek tüdőultrahang-vizsgálatok az újszülöttintenzív osztályon, vannak ugyanis olyan szakorvosok, akik külföldön tapasztalatot szereztek ezzel kapcsolatban. Közéjük tartozik dr. Szász Barbara klinikai szakorvos, a mostani képzés ötletgazdája és kezdeményezője, aki neonatológiai szakképzését Londonban végezte, és az előadónak meghívott dr. Virginie Meau-Petit mellett tanulhatott.
„Tíz éve végeztem az egyetemen, akkor még azt tanultuk, hogy ultrahanggal nem vizsgálható a tüdő, nemzetközi szinten is ez volt az álláspont” – érzékeltette dr. Szász Barbara, hogy mennyire újszerű megközelítésről van szó, amelyben az utóbbi 5-10 évben indult el változás.
Mint hangsúlyozta: az ultrahangos vizsgálat előnye, hogy könnyen elérhető, a beteg ágya mellé tolható, gyorsan elvégezhető, személyre szabott orvoslásra ad lehetőséget, a beteget kezelő orvos valós időben kap választ a kérdéseire, miközben nem teszi ki sugárterhelésnek az újszülötteket. Különösen nagy segítséget jelenthet hirtelen állapotromlással járó, gyors döntéseket igénylő helyzetekben, például a légmell diagnosztizálásában akár életmentő is lehet.
A koraszülöttek súlyos tüdőbetegsége, a tüdő fejletlensége miatt kialakuló respirációs distressz szindróma gyógyításában is segíthet, mert hamarabb megmutatja, hogy van-e szükség beavatkozásra – részletezte dr. Szász Barbara.
A kétnapos, elméleti és gyakorlati oktatást is magába foglaló, a Neonatológiai Tanszék szervezésével és a Bókay Gyermeklinikáért Alapítvány támogatásával megrendezett tanfolyamra az egyetemi klinika munkatársai mellett az ország több pontjáról érkeztek neonatológus szakorvosok, összesen több mint harmincan. A résztvevők az elméleti bevezető után a Gyermekgyógyászati Klinika és a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika NIC osztályain ágy melletti gyakorlati képzésen sajátíthatták el az újszülötteken végzett tüdőultrahang-vizsgálat alapjait. A jövőben a megszerzett ismereteket a saját osztályukon rendszeres táv-mentorálás mellett tudják tovább mélyíteni.
A tanfolyam vezető vendégelőadója dr. Virginie Meau-Petit volt, aki párizsi és londoni IV-es progresszivitási szintű újszülött intenzív osztályokon (Hôpital Necker-Enfants Malades és Evelina London Children’s Hospital) alapozta meg széleskörű ismereteit. Honlapunknak nyilatkozva elmondta: tíz éve végez újszülötteken tüdőultrahang-vizsgálatot, a módszert 2013-2014-ben sajátította el Franciaországban, ő maga hat éve oktatja az eljárást. „Amikor ezután az Egyesült Királyságba érkeztem, senki nem végzett tüdőultrahangot csecsemőkön, egyedül a koponyát vizsgálták az újszülöttek kutacsán keresztül. Hasonlóképpen, az akkor uralkodó gyakorlat szerint szív-ultrahangot sem alkalmaztak a neonatológusok, csak radiológusok és kardiológusok. Amikor először próbálkoztunk az újszülött tüdőultrahang oktatásával, a szakmai publikációk és ajánlások hiányában a workshop teljes kudarcba fulladt” – idézte fel.
Az európai ajánlás megjelenését követő években jelentkező érdeklődés hatására dr. Virgine Meau-Petit kezdetben újszülött osztályokon, helyben tartott elméleti és gyakorlati képzéseket az egyesült királysági neonatológusok részére, majd idővel az oktatás a NeoFOCUS UK csoport formális képzésévé szerveződött, így a tavalyi glasgow-i kurzus például már 70 neonatológus részvételével zajlott. A csoport workshopjai mára nemcsak a szigetországban, hanem Franciaországban is elérhetőek. A résztvevők számára heti rendszerességű, utánkövető online konzultációkat is tartanak, ahol esetmegbeszélésre is lehetőség nyílik.
Az ultrahangos vizsgálatot hagyományosan a folyadékok és szövetek alkotta szervek, például a máj, vese vagy méh diagnosztizálásához alkalmazzák, mivel az ultrahang a szövetek különbözőségét érzékeli. A tüdőultrahang mint technológia különlegessége abban rejlik, hogy a tüdő térfogatának jelentős része levegő, ami az ultrahang „ellensége”. Itt tehát ez a képalkotási mód közvetetten működik, azaz a víz és levegő aránya az, ami következtetni enged a páciens állapotára. Minél betegebb ugyanis a tüdő, annál több benne a folyadék – magyarázta a szakember.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a technológia előnyei az újszülöttek esetében még inkább megmutatkoznak: a szervek ultrahang vizsgálófejhez képest apró mérete lehetővé teszi a tüdő gyorsabb vizsgálatát, az egész szerv akár egy képben is láthatóvá válik, továbbá az így nyert kép jobb minőségű, mint felnőttek esetében. „A módszer gyorsasága, pontossága nagy előrelépést jelent a mindennapi ellátásban” – szögezte le dr. Virgine Meau-Petit.
A tüdő ultrahangos vizsgálatával kapcsolatos eljárást dr. Daniel A. Lichtenstein, egy Franciaországban tevékenykedő felnőtt intenzív terápiás orvos fejlesztette ki, és több mint egy évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy szakmailag is széles körben elfogadottá váljon ez a kezdetben rendhagyónak számító módszer, illetve tudományosan is alátámasszák létjogosultságát és előnyeit a tüdő CT-vizsgálatához vagy a mellkasröntgenhez képest. A módszer újszülöttgyógyászati alkalmazását dr. Daniel Lichtenstein és dr. Nadya Yousef együtt dolgozták ki és klinikai vizsgálataikkal mára tudományos bizonyítékokkal támasztották alá a klinikai hasznosságát. Az áttörést az hozta meg, amikor 2020-ban megjelent az Európai Gyermekgyógyászati és Újszülött Intenzív Terápiás Társaság (ESPNIC) ajánlása a technológia széles körű alkalmazásáról.
Dobozi Pálma, Szabados-Dőtsch Judit
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
