1. Sajátítsuk el a fogkefe helyes használatát!
„A fogszuvasodás és a fogágybetegség a lakosság 90-95 százalékát érinti. Talán nincs még egy olyan népbetegség, ami időben elkezdett prevenciós programmal, vagyis a fiatal korban elsajátított helyes fogmosási technikával teljesen megelőzhetünk” – mondja dr. Gera István. Kiemeli: a fogkefe úgy működik, mint egy csiszolóeszköz: ahol fizikailag érintkezik a foggal, ott eltávolítja a puha plakkot (a biofilmet), de ha a fogkefe sörtéi nem érintkeznek a fogfelszínnel, bármilyen eszközt használhatunk, az nem lesz hatékony. Ajánlott naponta kétszer, reggel és este fogat mosni, de mint mondja, a helyes technika annyira fontos, hogy jobb kétnaponta egy alkalommal az egyénre szabott helyes fogmosás, mint naponta ötször csak felületesen fogat mosni, kihagyva a legnehezebben elérhető fogfelszíneket. A fogkefét ajánlott háromhavonta újra cserélni, és arra is oda kell figyelni, hogy a fogmosás során a fogsort belülről és kívülről is alaposan megtisztítsuk. Ez hagyományos fogkefével másfél-két percet, elektromos fogkefével legalább egy percet vesz igénybe.
A helyes fogmosás technikájáról Semmelweis-oktatóvideót is készítettünk.
2. Látogassunk el rendszeresen fogorvoshoz!
„A fogszuvasodás és a fogágybetegség megelőzéséhez elengedhetetlen a legalább évente kétszer elvégzett professzionális szájtisztítás is, azaz a fogkő eltávolítása és a fog polírozása, amit szájhigiénikus, fogorvos vagy parodontológus szakorvos végez. Már fiatalkorban nagyon fontos az egészségtudatos magatartás: a rendszeres, szakorvos által végzett fogtisztítással megszabadulunk a tartós lerakódásoktól, és ezt követően a mindennapi fogtisztítás hatékonyan gátolhatja a friss lepedék lerakódását” – hívja fel a figyelmet dr. Gera István. Kiemelte azt is, hogy a fogszuvasodást csak a legkezdetibb időszakban lehet visszafordítani, a fogágybetegség pedig visszafordíthatatlan, de megfelelő kezeléssel megállítható. Éppen ezért fogszuvasodás és fogágybetegség esetén is kulcskérdés, hogy minél hamarabb megfelelően kezeljük – mondja a professzor, hozzátéve, hogy míg a fogszuvasodás viszonylag korán okozhat panaszt, a fogágybetegség sokáig tünetmentes maradhat – ha a rossz leheletet nem számítjuk ide. Kiemelten fontos alapos figyelmet fordítani a szájhigiéniára, az első jel az ínyvérzés, de ha más panaszunk van, mihamarabb szakorvoshoz kell fordulni – ad tanácsot dr. Gera István.
3. Használjuk helyesen a fogselymet és a fogköztisztító eszközöket!
Fogaink hihetetlenül komplex struktúrát alkotnak, ezért tisztításuk is összetett megközelítést igényel – hangsúlyozza a professzor, aki szerint a fog és az íny közötti, egészséges embereknél 1 mm-es barázdát helyes fogkefehasználattal megfelelően tisztán lehet tartani, de a fogközöknél, az ínypapilla alatt mintegy 3 mm-es felület nyílik meg a baktériumok számára, ami az ő méretükhöz viszonyítva igen mélynek számít. Ezt a területet a fogkefe sörtéi nem érik el, ezért szükség lehet a fogselyem használatára. Dr. Gera István szerint a fiatalok esetében, ha szorosak a fogközök, nem lehet átlátni a fogak között, mindenképp kell fogselymet használni, ahogy akkor is, ha az íny vérzésre hajlamos, ennek hátterében ugyanis a felszaporodó baktériumok, a dentális plakk áll. Itt is kulcsfontosságú a helyes technika: a fogselyem rosszul alkalmazva elvágja az ínypapillát, ami adott esetben többet árt, mint használ – mondja a professzor. A helyesen végzett fogköztisztítás során a fogselymet a két fog találkozásánál lévő kontaktponton át vezetjük be óvatosan, a lehető legkisebb sérülést okozva. A traumamentes és rendszeres fogselyemhasználat során eltávolítjuk a fogközökben felgyülemlett baktériumokat. Lényeges, hogy mindez professzionális fogtisztítás után történjen, mert egy már fogkövekkel borított fogfelszínen a fogselyem használata nagyobb kárt is okozhat, mint amekkora haszonnal jár – hívta fel a figyelmet. Egy másik eszköz, a fogköztisztító kefe idősebb korban ajánlott akkor, ha a fogköz már megnyílt, azaz 1 mm-nél nagyobb a távolság a két fog között: ennek oka a fogágybetegség következtében elpusztuló csont és a visszahúzódó íny.
A fogköztisztítás különösen fontos a fogágybetegségre hajlamos egyéneknél, de a kezeletlen tasakot nem szabad fogköztisztító kefével tisztítani, csak megfelelő szakorvosi kezelést követően alkalmazható.
Ennek használatát a szakorvostól kell megtanulni, pontosan betartva az utasításokat, egyebek mellett ügyelve a megfelelő méretű eszközök használatára. Bizonyos esetekben, például fölső lemezes fogpótlás esetén ajánlott nyelvtisztító eszköz használata is – mondta a professzor, hangsúlyozva, hogy a szájpadlás érdes felülete a nyelv tisztítását természetesen elvégzi, ezért a külön nyelvtisztítást akkor javasolják, ha valamiért ez a funkció nem működik, például az említett protézis sima felülete miatt.
4. Tartsuk kordában a szájunkban élő baktériumokat!
A professzor szerint az emberi szervezetben a szájüregünk a legfertőzöttebb mikromiliő, 700 különböző patogén baktériumot tudnak kimutatni benne. Az egyébként egészséges szervezet egy bizonyos mennyiségig ezzel együtt tud élni, de ehhez elengedhetetlenül fontos a megfelelő szájhigiénia mellett a rendszeres kontrollvizsgálat is. Ha a fogaink és az íny találkozásánál lévő fogbarázdákban és a fogközökben felgyűlt plakkban elszaporodnak a kórokozó baktériumok, az nemcsak a fogaink, de az egész szervezetünk számára súlyos következményekkel járhat. A fogászati problémák a teljes egészségünkre hatással vannak: egyebek mellett a szívbelhártya-gyulladás, szív-érrendszeri betegségek, terhességi és szülési komplikációk és a tüdőgyulladás is kapcsolatba hozható azokkal a baktériumokkal, amelyek a szájunkban élhetnek, ha nem fordítunk elegendő figyelmet a szájhigiéniára – figyelmeztetett dr. Gera István, hozzátéve, hogy a kezeletlen fogágybetegség igen nagy arányban felelős a fogak elvesztéséért is. (A fogínygyulladás által okozott súlyos betegségekről ebben a cikkben írtunk részletesen.)
5. Ne dohányozzunk! Kerüljük a cukros üdítők fogyasztását!
A dohányzás és a cukros italok fogyasztása hosszú távon károsíthatja a fogak egészségét és hozzájárulhat számos fogászati probléma kialakulásához. Dr. Gera István szerint a dohányzás a fogágybetegség egyik legfontosabb rizikófaktora, ezért ha nem dohányzunk, már sokat tettünk fogaink egészségéért. Ahogy a változatos étrend is fontos: a kalciumban, C- és B-vitaminokban gazdag étrend hozzájárul az egészséges fogazat fenntartásához. A fogak felületén és a fogközökben, a plakkban megtapadó szénhidrátok azonban többféle módon is károsíthatják a fogainkat. A fogszuvasodást előidéző baktériumokat táplálva hozzájárulnak azok savtermeléséhez, a sav pedig roncsolja a fogzománcot, ami egy idő után már visszafordíthatatlan zománckárosodáshoz, azaz fogszuvasodáshoz vezet.
Dr. Gera István szerint kerülni kell a gyümölcslevek, cukros üdítők rendszeres és túlzott fogyasztását, helyette inkább tiszta csapvizet ajánl.
Az étkezéssel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy a fogmosást nem szabad közvetlenül étkezés után végezni, mert a savas ételek által okozott enyhe zománckioldódás következtében ilyenkor valamivel puhábbá válik a fogzománc, és a fogkefe dörzsölő hatásának kevésbé áll ellen. Fél-egy óra elteltével azonban a nyálunk telített sóoldatként helyreállítja az egyensúlyt, ennyi idő után már biztonságosan fogat moshatunk.
Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
