Borbála a terhesség 32. hetében született 1900 grammal. Most már 2 hónapos, a súlya szépen gyarapodik, jól fejlődik, ügyes, erős baba édesanyja elmondása szerint. Borbála volt az első újszülött, akin még magzati korban, méhen belül és altatásban végeztek beavatkozást a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján.
Mivel az anyuka szervezete ellenanyagot termelt a baba vércsoportja ellen, a 28. hétre olyan súlyos vérszegénység alakult ki az 1200 grammos magzatnál, hogy csak vérátömlesztéssel lehetett elkerülni az azonnali császármetszést. Vér a köldökzsinóron keresztül is adható, amire hazai szinten Pécsett már többször volt példa. Ebben az esetben ugyanakkor ez az eljárás a méhlepény elhelyezkedése miatt nem volt járható út. Egy megoldás jöhetett szóba, ha közvetlenül a magzat hasi vénájába adjuk a vért – magyarázta dr. Benkő Zsófia, a klinika adjunktusa, aki korábban egy kétéves londoni továbbképzés keretében sajátította el az ehhez szükséges tudást.
A Magyarországon úttörőnek számító, de nemzetközi szinten már régebb óta végzett beavatkozás első lépéseként a magzatot méhen belül kellett a megfelelő pozícióba segíteni, majd beadni a combjába az altató és fájdalomcsillapító gyógyszerkoktélt egy speciális tűvel. Ezt követően lehetett megkezdeni magát a vérátömlesztési beavatkozást, amelyhez a magzati májban elhelyezkedő 5-6 mm átmérőjű vénát kellett megszúrni, hogy a vérkészítmény a magzati keringésbe juthasson. Az operáció ultrahanggal vezérelt módon zajlott, mellyel folyamatosan ellenőrizhető volt az altatott magzat állapota is – számolt be dr. Benkő Zsófia.
Az anyuka mindeközben folyamatosan követhette a monitoron keresztül a beavatkozást.
Elmondhatatlanul hálás vagyok, hogy a klinika és a doktornő úgy döntött, belevág ebbe a megoldásba. Tudtuk, hogy ez az első ilyen eljárás hazai szinten, de úgy éreztük nincs vesztenivalónk, minden esélyt meg kell adni a babánknak, hogy még méhen belül tudjon tovább fejlődni és ne kelljen vérszegényen, 1200 grammal világra jönnie
– hangsúlyozta honlapunknak az édesanya.
A vérátömlesztést két hét múlva megismételték, így összességében 4 hétig sikerült még méhen belül tartani a babát. „Ilyen helyzetben akár napokért is érdemes küzdeni, a szövődménymentes túlélés esélye minden méhen belül töltött nappal nő, négy hét pedig már maga az élet” – fogalmazott dr. Benkő Zsófia.
Az első sikeres méhen belül, altatásban végzett beavatkozást azóta további nyolc követte eddig, amelyek között volt több vérátömlesztés és egy hasüregben felgyűlt folyadék lebocsátás. Utóbbit dr. Leipold Gergő – aki a klinika Üllői úti részlegén irányítja a magzati medicina profilt – és dr. Merkely Petra végezték. Ez volt az első ilyen beavatkozás ezen a részlegen, melynek elvégzéséhez nagyban hozzájárultak a részleg további, a munkacsoport tevékenységében résztvevő munkatársai: dr. Demendi Csaba, dr. Tighargar Leila, dr. Keszthelyi Lotti és dr. Hermányi-Csiki Vanda – emelte ki dr. Leipold Gergő .
Olyan alapbetegségek esetén érdemes a magzatnál beavatkozást végezni, amelyek a világrajövetel után orvosolhatók, ugyanakkor a méhen belüli eljárás segít abban, hogy életképesen szülessen meg a magzat – magyarázta dr. Benkő Zsófia.
Az ellenanyagtermelés, vagy vírus (pl. anyai lepkehimlő) okozta súlyos vérszegénységen kívül ilyen helyzetet idézhetnek elő például a nyirokrendszeri betegségek. Ezek következtében előfordulhat, hogy a mellhártya lemezei között nagy mennyiségű folyadék szaporodik fel, és a tüdő nem képes kifejlődni. Méhen belüli beavatkozással az anya hasán és a méhen átvezetett kb. fél centiméteres tű segítségével lecsapolható a folyadék, és beültethető egy shunt, hogy ne gyűljön fel újra a váladék. A tüdő így szépen kifejlődhet, az anyagcsere betegség pedig kezelhető a születés után. Ugyanígy, ha húgyúti elzáródás vagy beszűkült húgycső miatt a magzat nem tud vizeletet üríteni, az mire megszületik, tönkreteszi a veséket. Méhen belüli beavatkozással ez a probléma is megoldható egy shunt beültetésével, a születést követően pedig könnyen elvégezhető a húgycső tágítása.
A Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján januárban alakult meg a Magzati Medicina Munkacsoport, melynek célja a magzatok védelme, a beteg méhen belüli magzatok segítése és a szükséges méhen belüli beavatkozások elvégzése. A csoport megalakítását dr. Benkő Zsófia kezdeményezte, aki korábban – dr. Leipold Gergővel, a klinika Üllői úti részlegének szakorvosával együtt – Londonban a világhírű Kypros Nicolaides professzor vezette Fetal Medicine Foundation központjában szerzett nemzetközileg elismert magzati diagnosztika diplomát. A ciprusi görög származású professzor a magzati medicina megalapítója, és ahogy az Úttörő sebészek dokumentumfilm sorozat róla szóló részében fogalmazott: arra tette fel az életét, hogy megértse, miként lehet megmenteni a magzatot olyan helyzetekben, amikor egyébként meghalna.
Dr. Benkő Zsófia azt mondja, a professzor mellett tapasztalta meg, mekkora csoda és milyen felemelő érzés segíteni egy várandós kismama magzatán, és új lehetőséget adni számára az életre. Dr. Leipold Gergő számára is nagyon meghatározó volt ez az időszak, úgy fogalmaz, a professzor által képviselt szellemiség az iránymutató számára azóta is.
Az első itthon végzett beavatkozással kapcsolatban – ami a klinika Baross utcai részlegén történt – dr. Benkő Zsófia úgy fogalmazott: nagyon izgalmas és egyben nehéz dolog egy új beavatkozás elvégzése, még akkor is, ha részfolyamatok terén már nagy rutinnal rendelkezünk. Ugyanis nem csak a teljes folyamatot kell irányítani és a magzatot hibátlanul megszúrni, de mindezt olyan formában kell véghezvinni, hogy a várandós számára ne legyen kellemetlen élmény. „A beavatkozás előtt egész nap egy bolti bontott csirkéből általam készített modellen gyakoroltam, hogy mindkét szúrás tökéletesen sikerüljön. Kollégáimmal több alkalommal, színdarabszerűen próbáltuk el a beavatkozás menetét, hogy mindenre felkészültek legyünk az éles helyzetben. Sajnos a magzat állapota miatt csak 2 napunk volt a beavatkozás megtervezésére és az Országos Vérellátó Szolgálattal történő egyeztetésre, hogy legyen idejük előállítani számunkra a speciális vérkészítményt. Ez egy ilyen szuper, szakmailag felkészült, lelkes csapat nélkül nem sikerülhetett volna” – mondta.
Dr. Leipold Gergő kiemelte annak jelentőségét, hogy a klinika két részlegének közös munkacsoportjában a szülész-nőgyógyászok mellett más szakmák elismert képviselői is dolgoznak (pl. dr. Marton Tamás Gyula és dr. Marton Tamás Gyuláné fetopatológusuk). Az ő munkájuk óriási segítséget jelent abban, hogy egyre nőjön a magzati medicinával összefüggő tudásanyag, és ki tudják bővíteni az eljárások körét.
Dr. Merkely Petra, aki az Üllői úti részlegen dr. Leipold Gergő közvetlen munkatársa a magzati medicinát érintő beavatkozások terén, hozzátette: céljuk, hogy nemzetközi szintű kutatásokat is indítsanak ezen a szakterületen. Több kolléga is dolgozott korábban a birminghami magzati medicina centrumban, az ő tapasztalatuk és kapcsolataik megfelelő alapot adnak ehhez.
Dr. Benkő Zsófia hangsúlyozta, a klinika mindkét részlegén az ország egész területéről várják azokat a várandósokat, akiknél olyan magzati vészhelyzet alakult ki, amire a méhen belüli beavatkozások megoldást jelenthetnek. Céljuk, hogy munkacsoportjuk minél több tapasztalatra tegyen szert, és hosszútávon többféle, hazánkban még nem elérhető magzatsebészeti beavatkozást is bevezessenek (pl. rekeszizomsérv vagy a nyitott gerinc kezelése).
Emellett Budapesten is meghonosítanák a Pécsett már elérhető, iker-iker transzfúziós szindróma esetén szintén méhen belül, de altatás nélkül alkalmazott fetoszkópos lézer koagulációt.
Dobozi Pálma
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem; kiemelt kép: iStock
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
