Dr. Sármán Beatrix előadásában elmondta, a pajzsmirigyben kialakuló göbök ultrahang-vizsgálattal kimutathatók, 95 százalékuk jóindulatú, tünetmentes, és nem igényel kezelést. A felnőtt lakosság mintegy 60 százaléka rendelkezik egy vagy több pajzsmirigy göbbel, a rosszindulatú daganatok kialakulásának esélye 1 és 5 százalék között van – mondta el. Bemutatta a pajzsmirigy-hormonok szintézisének és szekréciójának sejtbiológiai hátterét, és azt is áttekintette, milyen jelek alapján lehetnek „gyanúsak” a göbök egy ultrahang-vizsgálat során, kitérve a laborvizsgálati módszerekre is, amelyeket érdemes elvégezni, illetve hogy mikor van szükség izotópos vagy műtéti kezelésre.
Dr. Sármán Beatrix kiemelte, hogy diagnosztikus pajzsmirigy- és nyaki ultrahang-vizsgálatot kell végezni minden olyan betegnél, akinek a gyanú szerint göbös pajzsmirigybetegsége van, vagy tapintható csomót észlelnek a pajzsmirigyben más képalkotó módszerrel. Részletesen bemutatta a pajzsmirigy ultrahang-vizsgálata által leírt elemeket, valamint a kockázati kategóriákat az európai ajánlások alapján. Hangsúlyozta, hogy az ultrahang nem elegendő a jóindulatú és rosszindulatú göbök megkülönböztetésére, daganat gyanúja esetén szövettani vizsgálatot kell végezni.
Az előadásban szó esett még egyebek mellett a tünetmentes göbök kezeléséről, a citopatológia-alapú kezelésről, a korlátozottabb jelentőségű immuncitológiai kezelésről és a molekuláris vizsgálatokról, valamint a nem ultrahang alapú képalkotási módokról, a szcintigráfiáról és a jódfelvételi görbéről valamint a CT és MRI vizsgálatokról is. A terápiás lehetőségek között dr. Sármán Beatrix beszélt a nem sebészeti megközelítésekről, és bemutatta a minimálisan invazív pajzsmirigysebészet eljárásait. Kitért a medulláris pajzsmirigyrák jellemzőire is, amely az összes pajzsmirigyrák mintegy 5-10 százalékát adja.
Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
