A Szenior Akadémia tizedik szemeszterének hatodik előadását dr. Dávid Beáta, a Mentálhigiéné Intézet vezetője tartotta Az idősügy mint önálló diszciplína a Semmelweis Egyetemen címmel, melyben bemutatta az idősügy egyéni és társadalmi aspektusait, és az intézetben folyó idősügyi interaktív életút-tanácsadó képzést is.

Dr. Dávid Beáta előadásában bemutatta Magyarország korfájának változásait az elmúlt száz évben. Az 1910. évi „piramis” alakú korfához képest különösen szembetűnő az idősek számának és arányának növekedése a fiatalokhoz képest. Az elkövetkező évtizedekben az idősügy komoly társadalmi kihívás, amellyel mindannyian szembesülni fogunk – fogalmazott. Mindezt további adatokkal is alátámasztotta: míg 2001-ben a lakosság mintegy 15 százaléka volt 65 év feletti, 2023-ban az arányuk már több mint 20 százalék; az öregedési index, ami száz 14 éven alulira jutó 65 év felettiek arányát mutatja húsz év alatt 91%-ról 141,5 százalékra nőtt. Dr. Dávid Beáta kiemelte, hogy ugyan az idősödés folyamata nem állítható meg, de a fizikai, lelki, szellemi állapotot jelentősen befolyásolhatják, javíthatják a pozitív életmódbeli tényezők, mint például az egészséges táplálkozás, a fizikai és szellemi aktivitás, valamint a lelki egészség védelme. Kitért az „aktív idősödés” WHO által 2002-ben rögzített alapelveire, és bemutatott a sikeres öregedésre vonatkozó elméletek, modellek közül néhányat. A jó példák között említette a társadalmi életben való tudatos részvételt, például az önkéntességet és az élethosszig tartó tanulást.

Az idősödő társadalom egyéni, közösség és társadalmi szinten is számos kihívást jelent – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy mivel az aktív idősödés minden területen kulcsfogalommá vált, szükséges egy olyan interdiszciplináris megközelítésű képzés, amely idősbarát szemlélettel támpontokat nyújt az idősökkel összefüggő problémák innovatív megoldásához. A Mentálhigiéné Intézet Aktív idősödés szakirányú továbbképzése ilyen: a képzés keretében a hallgatók kreatív és innovatív lehetőségekkel találkoznak, melyeket saját szakterületükön hasznosíthatnak, fenntartható modellprogramokat dolgoznak ki és valósítanak meg – mondta el. A gyakorlatorientált képzés során a műhelymunkára, a szakmai hálózat kiépítésére, az egyéni tudás és élmények beépítésére, a mentálhigiénés szemlélet érvényesítésére, a kreativitás fejlesztésére és a folyamatmenedzselésre egyaránt nagy hangsúlyt fektetnek – ismertette dr. Dávid Beáta, hozzátéve, hogy milyen területeken hasznosítható az új szakképzettség. Dr. Kovács Éva, az Egészségtudományi Kar főiskolai docensét is idézte, aki a képzésről úgy fogalmazott: „olyan módszertani segítséget, szemléletmódot, eszköztárat adott át, amelyben tovább elmélyülve más nézőpontból jobban értve közelítem az időseket és az időseket ellátó személyeket érintő problémákat.”
 

Dr. Dávid Beáta az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán (BTK) szerzett diplomát szociológia és angol nyelv és irodalom szakon, doktori fokozatát az ELTE, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szociológiai Intézet doktori programján szerezte 1999-ben summa cum laude minősítéssel. 2012-ben a szociológia habilitált doktora az ELTE-n. 2011 óta a Mentálhigiéné Intézet oktatója, 2013-tól az intézet vezetője. Kutatási területe a személyes kapcsolathálózatok, illetve a hálózat mint módszertan alkalmazása. Az interperszonális kapcsolathálózat kutatása mellett foglalkozik egyebek mellett egészségszociológiával, kisebbségszociológiával valamint családszociológiával is. 2014-től az Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánhelyettese, valamint a IV/3 doktori program vezetője.

 

Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.