Az Akadémiai Ifjúsági Díjat az MTA vezetői a tudományos élet területén dolgozó fiatal kutatók eredményeinek elismerésére hozták létre. A díjat minden évben olyan kutatóknak adják, akik már eddigi pályájuk során is kiemelkedő egyéni teljesítményt nyújtottak a bölcsészet- és társadalomtudományok, az élettudományok vagy a matematika és természettudományok területén – hangzott el a 2024. február 28-án az MTA Könyvtár és Információs Központ konferenciatermében tartott díjátadó ünnepségen. „Amíg egy idősebb kutatónak járó díj az életpálya és a megtett tudományos út megkoronázása, addig egy fiatalnak bátorítás az úton” – fogalmazott a díjátadón dr. Kollár László Péter, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára
Dr. Mány Dániel, a Szaknyelvi Intézet adjunktusa, tudományos és innovációs igazgatóhelyettese Információátadás és érzelmi dimenzió az orvosi szakfordításban című pályamunkájával nyerte el a díjat. Mint honlapunknak elmondta, tolmács-fordítóként végzett az ELTE-n, mindig az orvosi szakfordítás és tolmácsolás iránt érdeklődött leginkább, a PhD-fokozatát is ebben a témában, egészségügyi szakszövegek kutatásával szerezte.
„Míg az orvoskutatók például embereken végeznek kutatásokat, mi nyelvészek gyakran a szöveget mint produktumot elemezzük, és így képet kapunk arról, hogyan viszonyul a társadalom egy adott betegséghez vagy beavatkozáshoz, mert amit mondunk és ahogyan mondjuk, az nagyon sok mindent elárul arról, hogy milyen módon gondolkodunk, a társadalom hogyan gondolkodik. Erre mutat rá a pályamunkám is” – mondta el.
Kutatásomban elsősorban betegtájékoztató szövegekkel foglalkoztam: ezeknek az anyagoknak elsődleges célja az információ átadása, de emellett az érzelmi dimenzió is fontos – fogalmazott, hozzátéve, hogy a beteg akkor tudja befogadni az információáradatot, ha a szöveg megfelelő érzelmi biztonságot, tehát megfelelő érzelmi dimenziót biztosít, és ezt különböző nyelvi eszközökkel meg lehet valósítani. A kutatás arra kereste a választ, hogyan történik ez. Ebben a projektben a tabusított betegségekkel foglalkoztam, amelyek vizsgálata különösen érdekes a fordítók és a tolmácsok szemszögéből, mert különböző nyelvek és kultúrák másképpen viszonyulhatnak stigmatizált, kellemetlennek tartott témakörökhöz. Mindennek hatása a nyelvben tetten érthető, és ilyenkor a fordító feladata, hogy nemcsak két eltérő nyelv, de két eltérő gondolkodásmód között adja át az üzenet értelmét és érzelmi töltetét.
Remélem, hogy a kutatás hozzájárul a hatékony kommunikáció során alkalmazott nyelvi stratégiák tudatosításához, ezáltal a tabutémák semlegesebbé tételéhez és a betegelégedettséghez
– fejtette ki a kutató.
„Szeretném kiemelni, hogy az alkalmazott nyelvészet egyik célja a nyelvhasználat vizsgálata és a nyelvhasználathoz kapcsolódó problémák megoldása. A szaknyelvkutatók feladata például sok téves hiedelemmel ellentétben nem a nyelvhasználók kritizálása és kényszeres nyelvtani javítása, hanem a szaknyelvi kommunikáció fejlesztése és támogatása. Nagyon fontos, hogy minden kutatás, amit végzünk, interprofesszionális alapra épül. Nem az orvosoktól és az egészségügyi szakszemélyzettől elválasztva végezzük a munkánkat, hanem velük folyamatosan együttműködve, hiszen akkor tudunk hozzájárulni a sikeres orvos-beteg kommunikációhoz, ha alkalmazkodunk az ő elvárásaikhoz és igényeikhez, ahogy a betegek elvárásaihoz és igényeihez is. Tehát egyfajta hidat próbálunk képezni a kommunikáció résztvevői között” – hangsúlyozta dr. Mány Dániel.
„Ez a díj nagyon megtisztelő, de messzemenően nem csak az én érdemem, hanem egy igazi csapatmunka eredménye” – fogalmazott az elismerésről. „Nagyon hálás vagyok tanáraimnak, dr. Fogarasi Katalin intézetigazgató asszonynak, szeretteimnek, akik végig bátorítottak – mondta el. Úgy véli, a díj arra is felhívja a figyelmet, hogy az orvosi kommunikáció kutatása rendkívül termékeny és fontos terület, amely a jelen sok kihívására rejthet választ.
Dr. Osteikoetxea Vélez Xabier, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet tudományos munkatársa Az extracelluláris vezikulák karakterizálása és felhasználása a génterápiában című pályamunkájáért kapta meg a díjat. Honlapunknak elmondta, hogy az extracelluláris vezikulák – a sejt által kibocsájtott, sejten kívüli „hólyagocskák”, amiket kettős foszfolipid réteg vesz körül – működése egy új típusú kommunikáció a sejtek között, amit csak nemrég kezdtek kutatni. Mint fogalmazott, amikor a PhD-tanulmányai alatt elkezdett ezzel a területtel foglalkozni, még nagyon újnak számított, sok volt az ismeretlen, nem tudták pontosan, hogyan kell dolgozni a vezikulákkal, hogyan keletkeznek, hogyan lehet megszámolni őket. „Az új módszerek kifejlesztésére összpontosítottam, például először tudtuk a vezikulák mennyiségét meghatározni a lipidtartalom alapján. Ezt a módszert mi használtuk először, és ma már rutinszerűen alkalmazzák más kutatók is.” Az elismerésben része volt a később végzett munkájának is, amelynek során azt a kérdést tette fel, hogy ha az extracelluláris vezikulák ott vannak az egészséges szervezetben, és semmilyen immunreakciót nem váltanak ki, miért nem használjuk trójai falóként bizonyos hatóanyagok szervezetbe juttatására – mondta el, hozzátéve, hogy jelenleg az extracelluláris vezikulák génterápiás hasznosításán dolgozik.
„Úgy tudom, én vagyok az első külföldi származású kutató, aki az MTA Akadémiai Ifjúsági Díját megkapta. Ez nagy megtiszteltetés számomra, hiszen sok kiváló tudóssal találkozom, hihetetlen, hogy engem választottak. Szerencsésnek érzem magam, hogy Magyarországon dolgozhatok” – fogalmazott a díj kapcsán.
„Néhány évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy itt fogok élni. Barcelonában végeztem a mesterképzésemet, de a doktori képzést már Buzás Edit professzor vezetésével kezdtem el a Semmelweis Egyetemen” – mesélte. 2012-ben elsősorban a tudományos közeg miatt érkeztem ide, de idővel a magyar nyelv és a kultúra is egyre jobban érdekelni kezdett – tette hozzá. Hamar elhatározta, hogy megtanul magyarul, mert úgy gondolta, így sokkal teljesebb képet kaphat az országról, az itt élő emberekről. Ma pedig már magyar felesége és két kisgyermeke is ideköti – monda el.
Pogrányi Péter
Fotó: Szigeti Tamás – mta.hu (kiemelt kép: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem)
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
