Az első Budapesti Tüdőgyógyászati Napokat a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája és Családorvosi Tanszéke közösen szervezte. A tudományos program február 9-én az Allergológia a napi gyakorlatban című szekcióval indult, melynek keretében a diagnosztikáról, az orális antiallergiás készítményekről, az orrpolypozisok nem sebészeti kezeléséről és az allergológia fül-orr-gégészeti, valamint szemészeti vonatkozásairól hallhattak előadásokat az érdeklődők. A szekció második felvonásának középpontjában a bőrgyógyászati allergológia, az életveszélyes allergiás kórképet akut ellátása és a méh- és darázscsípés allergiája állt. A délutáni program az Obstruktív kórképek-asztma-COPD: Infekciók és Eosinophilia I. szekcióval folytatódott, benne a háziorvosi gyakorlatban megjelenő COPD-ről, az oltásokról és az eosinophiliával járó obstruktív tüdőbetegségekről szóló előadásokkal, valamint a tüdőben megjelenő gombainfekciókról és a krónikus köhögésről is szó esett.
Az első nap díszelőadását dr. Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke tartotta Klímaváltozás, levegő, egészség – Merre tart a világ? címmel. Ennek kezdetén bemutatta az antropocén kort, vagyis a földtörténetnek azt a korszakát, amelyet egyetlen élőlény, az ember jelenléte határoz meg. Kiemelte: fajunk megjelenése óta sok százezer évre volt szükség, míg a népesség elérte a 2 milliárd főt, az elmúlt száz év alatt azonban ez a szám megnégyszereződött – ilyenre pedig egyetlen élőlény esetében sem volt még példa. Ennek egyik következménye az urbanizáció, valamint az, hogy a népességnövekedéssel együtt a vízfogyasztás kétszeresen, az energiafogyasztás pedig háromszor olyan gyorsan nő. Utóbbinak közel 80 százaléka a mai napig fosszilis energiahordozókból származik. A légkör szén-dioxid-koncentrációjának növekedésével párhuzamosan bolygónk átlaghőmérséklete is növekszik. Dr. Áder János felhívta a figyelmet: az Európai Unió országainak több területén a légkörben lévő szálló por (PM 2.5) koncentrációja meghaladja azt a határértéket, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint káros az egészségre.
Ezt követően külön kitért a klímaváltozás egészséget érintő hatásaira: a hőhullámok egyre több problémát okoznak a szív- és érrendszeri betegeknél; új kórokozók jelennek meg, melyeket a Kárpát-medencében eddig nem jellemző kullancsok és szúnyogok terjesztenek; és előfordulhat az is, hogy a jövő orvosainak olyan kórt kell majd diagnosztizáljuk, amelyről jelenleg nem rendelkeznek elég tapasztalattal, hiszen eddig hazánkban nem, vagy csak behurcolt esetként volt jelen.
A volt köztársasági elnök aláhúzta: a vizek szennyezése egyre komolyabb problémát jelent, az ENSZ felmérése szerint a fejlődő világban például a kórházi ágyak közel felén olyanokat gyógyítanak, akik a fertőzött vizek miatti betegségek miatt szorulnak ellátásra. „Magyarországot azonban a folyók tisztább állapotban hagyják el, mint ahogy beérkeznek ide” – mutatott rá dr. Áder János. Külön kitért a bőrbetegségekre, melyek száma az ózonréteg károsodása miatt emelkedik; a klímaszorongásra, amely egyre több fiatalt érint; valamint az allergén növények megjelenésére és terjedésére. Utóbbival kapcsolatban elmondta: a parlagfű az I. világháború után jelent meg a Kárpát-medencében az Egyesült Államokból érkezett fertőző gabonaszállítmányoknak köszönhetően, ma pedig már a parlagfűvel borított hazai területek nagysága két közepes méretű megyével egyenlő. Külön blokkban foglalkozott a „láthatatlan gyilkossal”, azaz a légszennyezéssel, amely szintén komoly problémát jelent: a WHO felmérése szerint a világon 10-ből 9 ember olyan településen él, ahol szennyezett a levegő. A legrosszabb a helyzet Indiában: a világ 30 legszennyezettebb levegőjű városa közül 21 itt található. Az Európai Unióban ugyan ennél jobb a helyzet, de az itt élők is érintettek: becslések szerint évente 300 ezer ember hal meg a szennyezett levegő miatt; és a magyar esetek száma is 13 ezer fölé tehető. A volt köztársasági elnök pozitív példaként hozta fel a Montreali Jegyzőkönyvet, amellyel korlátozták az ózont bontó halogénezett szénhidrogén-származékok (CFC-k) használatát – ennek köszönhetően 25-30 év alatt az ózonréteg regenerálódni kezdett. Dr. Áder János felhívta a figyelmet: az orvosláshoz hasonlóan a környezeti problémák esetén is a megelőzés a legfontosabb, emellett kiemelte a nemzetközi összefogás jelentőségét.
Galéria
A tudományos program második napja az obstruktív tüdőbetegségekről szóló szekcióval indult, fókuszban a COPD-vel. Az érdeklődők előadást hallgathattak az új hazai COPD irányelvről; a COPD akut exacerbációjáról; a mortalitás csökkentésének kardiológiai vonatkozásairól; a tüdőgondozó és a családorvos együttműködéséről, valamint az új inhalációs eszközökről. A második szekcióban az asztmáról hangzottak el előadások: hogyan fedezzük fel annak súlyos változatát és mit jelent az enyhe asztma; milyen tüdőgyógyászati ok állhat a rossz alvás mögött; milyen alaplépéseket lehet tenni a táplálékallergia diagnosztikájában és kezelésében; valamint miként lehet korszerűen kezelni a herediter angioödémát (HANO).
„A COVID-járvány felhívta a figyelmünket a tüdőnk fontosságára és a fertőző betegségekben rejlő veszélyekre. Az volt a célunk a konferenciával, hogy megerősítsük és minél több kollégának adjuk át a tüdő és légutak egészségével kapcsolatos tudást” – fogalmazott honlapunknak dr. Müller Veronika egyetemi tanár, a Pulmonológiai Klinika igazgatója, az esemény egyik főszervezője. Kiemelte: különösen örömteli, hogy az eseményt a Családorvosi Tanszékkel együtt szervezték meg, hiszen a légúti betegségek, a nátha, vagy épp a köhögés rengeteg orvos-beteg találkozást meghatároznak. A légszennyezés, ennek egyéni formája, a dohányzás, és a klímaváltozás a jövőben várhatóan még több tüdőproblémát okozhatnak majd, melyek egy része olyan, allergiás alapú kórkép, mint sok esetben az asztma, vagy olyan gyulladásos/légzőfelszín pusztulással járó kórkép, mint a COPD – mutatott rá. Az igazgató szerint a légutak, valamint az ezekhez kapcsolódó allergiás kórképek valamennyi diszciplínát érinthetik, ezért az eseményre a tüdőgyógyászokat és családorvosok mellett infektológusokat, kardiológusokat, bőrgyógyászokat, szemészeket és fül-orr-gégész szakorvosokat is vártak az ország minden részéről.
„Az alapellátásban nagyon sok légúti beteget, allergiás, asztmás, COPD-ben, tüdődaganatban szenvedő pácienst kezelünk” – hívta fel a figyelmet dr. Torzsa Péter, a Családorvosi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, az esemény egyik főszervezője. Mint elmondta, a konferencia egyik fő célja az volt, hogy a pulmonológiát minél közelebb hozzák az alapellátást végző családorvosokhoz, hogy így is növeljék a tüdőgondozókkal való együttműködést. „Igyekszünk integratív ellátást nyújtani a betegek számára, amelyben a pulmonológus, a családorvos mellett reményeink szerint a jövőben a praxisközösségek is egyre nagyobb szerepet játszanak majd, ahol a légúti megbetegedésben szenvedők komplex ellátását egy szakdolgozói team segítené” – fogalmazott. Külön kiemelte a testmozgás, a dietetikai tanácsadás, valamint az inhalatív gyógyszerek helyes használatának szerepét, valamint azt, hogy céljaik között szerepel, hogy a praxisközösségeket spirométerrel is felszereljék. Dr. Torzsa Péter a klímaváltozás egészséget érintő hatásairól szólva felhívta a figyelmet: a fiatalok között ezzel összefüggésben nő az allergiában szenvedők száma, mely jelentősen rontja az érintettek életminőségét.
Szabó Ádám
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
