Dr. Préda István előadásában áttekintette a szívbetegségek rizikófaktorait, közülük kiemelte a mozgásszegény életmódot. Szólt a self-care managementről, vagyis az önkezelés megvalósításáról: mint kifejtette, ez jelentősen módosíthatja a szívelégtelenség tüneteit, javíthatja a beteg közérzetét és a betegség prognózisát. Bemutatta a szívbetegségek kimenetelét rontó állapotokat is, kitért egyebek mellett a vesefunkció-zavarra, a cukorbetegségre és a COPD-re. Beszélt a szívelégtelenség tüneteinek felismeréséről, a testsúly monitorozásáról, a folyadékbevitelről és annak esetleges megszorításáról. Kiemelte, hogy a derékbőség a visceralis, azaz zsigeri zsírlerakódás jó mutatója, illetve hogy ennek magas szintje az anyagcsere szempontjából is nagyon kedvezőtlen.
Dr. Préda István kitért a kardiális cachexiára, vagyis a kóros fogyásra, a dohányzás káros hatásaira és a leszokás fontosságára, illetve a különböző rizikótényezők egymásra gyakorolt hatására is. A napi fizikai aktivitásról szólva hangsúlyozta, hogy a súlyos szívbetegeknek, akár a szívinfarktuson átesetteknek is szükségük van megfelelő napi mozgásra. A terhesség és a magaslati, vagy meleg és páradús helyekre való utazás és a szívelégtelenség összefüggéseiről is beszélt, az alvászavarra és a depresszióra, valamint a hangulati zavarokra is kitérve. Ismertette a magas vérnyomás miatt kialakuló szívelégtelenség tüneteit és kezelési lehetőségeit.
Pogrányi Péter
Fotó: dr. Préda István
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
