Dr. Balog Piroska az előadásban a pszichoszociális rizikótényezők közül az alacsony szocioökonómiai státuszt, a stresszt, a negatív érzelmeket, és a társas támogatás hiányát mutatta be részletesen. A hátrányos gazdasági-társadalmi helyzetről elmondta, hogy itt elsősorban az életmódtényezőknek tulajdonítható ez az összefüggés, vagyis a dohányzásnak, mozgáshiánynak és az alkoholfogyasztási szokásoknak, és felhívta a figyelmet a pszichoedukáció fontosságára. Érdekesség, hogy a házastárs társadalmi státusza is meghatározó, azoknak a férfiaknak és nőknek, akiknek a partnere magasabb társadalmi státuszú, alacsonyabb a kardiovaszkuláris rizikójuk, mint akik alacsonyabb vagy akár azonos státuszú partnerrel élnek.
Az akut stresszt illetően a veszteségek, a gyász, a válás kardiovaszkuláris hatásait hangsúlyozta, ezek növelik a kardiovaszkuláris betegségek gyakoriságát, és rontják e betegségek prognózisát. Egy közeli hozzátartozó váratlan elvesztése az első 24 órában többszörösére emeli az akut miokardiális infarktus esélyét a gyászolónál. Mint dr. Balog Piroska elmondta, a krónikus stressz egyszerre oka és következménye a szív- és érrendszeri betegségeknek. A krónikus stresszforrások közül a munkahelyet is a családot emelte ki. A munkahelyi stressz akkor magas, ha magasak a követelmények egy munkahelyen, de alacsony a dolgozó döntési szabadsága, vagy ha nem kapjuk meg az erőfeszítéseinkért azt a jutalmat, amelyről úgy érezzük, hogy megérdemelnénk. A házastársi stressz akkor magas, ha amellett, hogy gyakoriak és intenzívek a konfliktusok, rendszeresen megoldás nélkül zárulnak. Nemcsak laboratóriumi kísérletek, de követéses vizsgálatok is igazolták, hogy a házastársi stressz több úton is hozzájárulhat a kardiovaszkuláris egészség romlásához. Indirekt úton a szorongás és a depressziós tünetek közvetítésével, valamint az életmód, az egészségkárosító magatartásformák útján, direkt úton pedig a szív-érrendszer, a neuroendokrin- és az immunrendszer fiziológiai folyamataira hatva. Azt is hangsúlyozta, hogy a vizsgálatok egybehangzóan azt mutatják, hogy a jó házasságnak egészségvédő hatása van.
Dr. Balog Piroska részletesen bemutatta a negatív érzelmek, a depresszió, a szorongás, a kimerültség és az ellenségesség szív- és érrendszeri betegségekkel való összefüggését. A depresszióról hangsúlyozta, ez az összefüggés a legalaposabban feltárt terület: a depresszió patofiziológiai mechanizmusait illetően megemlíthető atheroszklerózis, a gyulladásos folyamatok, a módosult lipidmetabolizmus, az endothel diszfunkció és a fokozott hipotalamusz-hipofízis-mellékvesekéreg-aktivitás. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a depresszió indirekt úton, az életmódon keresztül is rontja szív-érrendszeri egészségi állapotunkat, és már az enyhe depressziós tünetek is rontják a prognózist.
Részletesen kitért a depresszió tüneteire, kiemelve, hogy a depressziós tünetek közül elsősorban a szomatikus tünetek hozhatóak összefüggésbe a szív-érrendszeri betegségekkel, és a szomatikus tünetek korrelálnak a kimerültség tüneteivel, de mind a kimerültség, mind a depresszió két külön konstrukció, és egymástól függetlenül rizikótényezői a szív-érrendszeri betegségeknek. Szót ejtett a „vaszkuláris depresszió” fogalmáról, bemutatta a szorongás tüneteit, kitért a pánikrohamra és a pánikbetegségre, valamint az ellenségesség, a harag, illetve a magány szív-érrendszeri betegségekkel való összefüggéseire. Az előadását protektív tényezőkkel zárta, illetve kiemelte azokat a kapcsolati készségeket, illetve stresszcsökkentő gyakorlatokat, amelyeket, nemcsak a szív-érrendszeri egészségünk, de az általános jóllétünk megőrzése érdekében is javasolt elsajátítani.
Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
