A háromnapos rendezvényt a Semmelweis Egyetem rektora nyitotta meg. Az idei év mottója, „A kiválóság ünneplése” kapcsán dr. Merkely Béla emlékeztetett arra, hogy a kiválóságot ugyan látszólag egy-egy különleges teljesítmény eléréséhez, sokszor egyetlen kitüntetett pillanathoz kötjük, de valójában erős belső indíttatás, szilárd meggyőződés és hosszú évek kitartó, következetes munkája kell hozzá.
Mint elmondta, a legaktuálisabb és leginkább felemelő példa ennek alátámasztására a nemrégiben Nobel-díjat elnyert magyaroké, dr. Karikó Kataliné és dr. Krausz Ferencé. „Sikerük a magyar felsőoktatásra, tudományra, valamint a nemzetközi együttműködés fontosságára is ráirányítja a figyelmet. Arra, hogy ma a tudományos siker és fejlődés kulcsa a kooperáció, a kapcsolatépítés, a határokon átívelő tudástranszfer. Pontosan ez a Semmelweis Szimpózium célja, értelme és küldetése” – fogalmazott a rektor. Hozzátette, büszke arra, hogy mindkét frissen díjazott tudóssal aktív és élő az egyetem tudományos kapcsolata, majd ugyanilyen fontosnak és megtisztelőnek nevezte, hogy dr. Randy Schekman személyében az idei szimpóziumot is megtiszteli előadásával egy Nobel-díjazott.
Dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes a Semmelweis Egyetem tudományos életben elfoglalt szerepét ismertette számokban a hallgatósággal. Röviden felsorolta az intézmény nemzetközi rangsorokban elért helyezéseit, majd az innovációs ökoszisztémát érintő főbb paramétereit, nevezetesen, hogy több mint 300 kutatócsoporttal és évi több mint 15000 publikációval büszkélkedhet, miközben a PhD-hallgatók száma, valamint a tudományos cikkek impakt faktora meredeken emelkedik. Dr. Ferdinandy Péter vázolta az egyetem legfontosabb kutatási, fejlesztési és innovációs céljait, annak támogatási rendszerét, a legfejlettebb területeket, majd jelezte: az innováció felgyorsítása érdekében tovább fejlesztik a core facility rendszert, a spin-off cégek infrastruktúráját, a korai fázisú projektek inkubációs szolgáltatásait, valamint fokozzák a hallgatók bevonását az innovációs tevékenységekbe.
Az Academia Europaea-t, illetve a szervezet működését dr. Ole Petersen, a Cardiffi Egyetem emeritus professzora, a cardiffi tudásközpont igazgatója mutatta be. Az Academia Europaea alapító ülésére 1988-ban került sor Cambridge-ben, legfontosabb feladata pedig, hogy kellőképpen megalapozott tudományos tanácsokat adjon a politika számára – a szervezet tudásközpontjai ma már Európa-szerte megtalálhatók, mégpedig Wroclawban, Barcelonában, Bergenben, Münchenben, Tbilisziben, Cardiffban és Budapesten (2020-ban nyílt).
Dr. Ole Petersen elmondta: a tanácsadási folyamat két fő pillérből áll, amelyek egyszerre, de elkülönülten működnek: ezek a Group of Chief Scientific Advisors, azaz a tudományos főtanácsadók csoportja (GCSA), illetve az akadémiai hálózatok konzorciuma, a Science Advice for Policy by European Academies (SAPEA). Amikor az Európai Parlament vagy az EU Tanácsa egy adott kérdésben tanácsot kér, a SAPEA munkacsoportja szakértői műhelymunka bevonásával a vonatkozó tudományos bizonyítékokat vizsgáló és értékelő jelentést készít, majd a GCSA szakértői meghallgatások, valamint az érdekelt felekkel történő találkozók után „tudományos ajánlást” dolgoz ki. „A minőségbiztosítási előírások szerint mindennek relevánsnak, átláthatónak és pártatlannak kell lennie, és világosan ki kell térnie a bizonytalan pontokra” – emelte ki az igazgató.
A szimpózium első napjának fő témája kapcsán dr. Ole Petersen elmondta: a transzlációs medicina a jövőben az európai tudomány egyik kulcsfontosságú területe lesz, így az Academia Europaea számára is az. Utalt a Nature Medicine folyóiratban 2021-ben megjelent „Accelerating the translational medicine cycle: the Academia Europaea pilot” című, dr. Hegyi Péterrel közösen írt tanulmányra, a Semmelweis Transzlációs Medicina Központ vezetőjének munkáját méltatva, majd rámutatott arra, hogy a közös munka fontos eleme az együttműködésnek.
Galéria
Dr. Hegyi Péter, a Semmelweis Egyetem Pankreász Betegségek Intézete és a Transzlációs Medicina Központ igazgatója a „magyar Nobel-programnak” is nevezett Nemzeti Tudósképző Akadémia munkájáról számolt be. Mint elmondta, a jelenlegi természettudományos oktatási rendszer számos kihívással küzd, hisz az utóbbi években egyre inkább csökken a fiatalok érdeklődése és aktivitása a tudományok iránt, nem beszélve az elérhető tudás nem megfelelő felhasználása miatt elkerülhető halálesetek arányáról. „Ahhoz, hogy a rendszer hatékonyan működjön, tehetséges, az orvosbiológia iránt érdeklődő fiatalokra és olyan szakemberekre van szükség, akik a korszerű tudományos ismereteket a betegágy mellett alkalmazzák” – fogalmazott.
A Nemzeti Tudósképző Akadémia programjának alapvető célkitűzése az orvosbiológiai kutatás iránt érdeklődő tehetséges fiatalok felkarolása, tudományos munkájuk támogatása, a kutatói életpályamodell vonzóbbá tétele, valamint a fiatal kutatók Magyarországon tartása. Lényege, hogy az egyes kutatási területeken tehetségesnek bizonyuló diákokat középiskolás koruktól kezdve végigvezeti a „tudóssá válás” lépcsőfokain. A középiskolások alapfokú oktatása hét országos oktatási központban (Debrecenben, Gödöllőn, Hódmezővásárhelyen, Pécsett, Szegeden és Szombathelyen), valamint húsz regionális oktatási központban folyik.
Természetesen egyetemi hallgatók is részt vesznek a programban, minden olyan városban, ahol élettudományi képzést kínáló felsőoktatási intézmény működik (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged), a legjobb magyar és nemzetközi mentorok szakmai felügyelete mellett, a világ 12 országából. „Ez ideig 37 rezidens orvos fejezte be a programot három egyetemen, a nagyarányú bővülésnek köszönhetően pedig további 264-en fognak csatlakozni hozzájuk” mutatott rá dr. Hegyi Péter, hangsúlyozva, hogy a program küldetése a fiatalok határtalan lehetőségeinek és végtelen álmainak kibontakoztatása.
Ezt követően dr. Ling Qin és a kínai delegáció további tagjai mutatkoztak be az együttműködési megállapodás kapcsán.
A The Chinese University of Hong Kong a világ legjobb 50 egyeteme közé számít, és a hozzá kapcsolódó Shenzhen Institute for Advanced Technology szintén vezető kutatási intézmény.
A délutáni szekciókat dr. Hegyi Péter, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjának, valamint a Pankreász Betegségek Intézetének igazgatója előadása nyitotta. „A tudomány csak akkor válik a társadalom javára, ha hasznosul. A korábbi gyakorlat szerint egy tudományos eredményt kétszer fedeztek fel: először a kutatók publikálták, majd idővel a szakma is felfedezte magának és átkerült a gyakorlatba” – fogalmazott. Ezt a törvényszerűséget kívánta felgyorsítani a transzlációs medicina, melynek mottója „tudomány az egészségügyben”. 2019-ben az Academia Europaea megalkotta a transzlációs medicina új, ciklikus modelljét, amellyel öt év alatt jelentős előrelépést sikerült megvalósítani, és amelyet a Semmelweis Egyetem is meghonosított.
A koncepció a gyakorlattal egyidejű tanuláson alapul, amelyet a mentort kiegészítő szakértői csapat és a legkorszerűbb technológia, statisztikusok és mesterséges intelligencia is támogat. A tudásszerzés formátumában újítás, hogy PhD-hallgatók is visszaoktatják az alattuk lévő évfolyamokat, de nem hiányozhatnak a szakterület vezető, nemzetközi szaktekintélyei sem. A programhoz az elmúlt három évben 264 hallgató csatlakozott 21 országból. 40 intézménnyel működnek együtt, kutatási területük lefedi az orvostudomány szinte teljes spektrumát, azon belül kiemelten a fogászat, gasztroenterológia és gyermekgyógyászat területét. Az elmúlt két év során több mint 150 publikációt jegyeztek a program résztvevői, azonban a legfőbb haszonélvezők mégis a betegek, így például akut hasnyálmirigy-gyulladásos páciensek mortalitását sikerült jelentősen leszorítani, illetve cisztás fibrózissal született gyermekek esetében egyes vizsgálatok korábbra ütemezésével jelentős hányadban sikerült idő előtt kiszűrni a kialakuló cukorbetegséget.
Problémák mindenhol vannak, a kérdés az, hogy megvárjuk-e a holnapot, vagy már ma elkezdünk cselekedni. A holnap története ugyanis ma íródik
– zárta előadását dr. Hegyi Péter.
A The Chinese University of Hong Kong képviseletében dr. Ling Qin és dr. Jun Yu igazgatók ismertették az anyaintézményük tevékenységét és eredményeit a mozgásszervi és gasztroenterológiai területeken.
A magyar innovációs és felsőoktatási stratégiát mutatta be Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára. Mint elmondtaa kutatóhálózatok, kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás finanszírozása jelentősen emelkedett, utóbbi tavaly már elérte a GDP 2 százalékát. Az innovációs ökoszisztéma, a vállalkozások, az inkubáció ezek vonzáskörzetébe strukturálódnak, az új tudás megalkotása ugyanis az egyetemekhez és kutatói infrastruktúrához köthető. Felvázolta a Neumann János Program sarokpontjait is, kiemelve az innovációk társadalmi hasznosulásának fontosságát olyan kiemelt értékek mentén, mint az egészség, digitalizáció, zöld átmenet és biztonság. Ehhez a nemzetközi kooperációk is elengedhetetlenek, amelynek példája a mai együttműködési megállapodás aláírása is.
Dr. Merkely Béla rektor a megállapodás aláírása előtt emlékeztetett, a szimpózium első napján két akadémiai és két egyetemi szervezet mutatta be tevékenységét annak érdekében, hogy szakmai megállapodást kötve közösen, szinergiában fejlessze a transzlációs medicinát.
Jelenleg évente mintegy 2 millió közlemény jelenik meg a PubMed természettudományos és orvostudományi felületen, az ezekben szereplő tudásnak azonban csak a töredéke hasznosul a mindennapi egészségügyi ellátásban, betegeink érdekét szolgálva. A tudomány azonban nem lassít, tehát egyre nagyobb lesz a szakadék a szükséges struktúra- és gondolkodásbeli változás nélkül
– támasztotta alá dr. Merkely Béla a transzlációs gondolkodás szükségességét. Hozzátette, a mostani megállapodással egy európai-ázsiai transzlációs hálózat jött létre, a kontinenseken átívelő összefogás pedig segíthet abban, hogy olyan globális problémákra kutassuk a választ, mint például a koronavírus-járvány, a rákmegelőzés, vagy az egészséges öregedés.
Dr. Merkely Béla rektori felvezetőjét követően a Semmelweis Egyetem, az Academia Europaea, a Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvány és a The Chinese University of Hong Kong képviselői ünnepélyesen aláírták az együttműködési megállapodást.
Dr. Gulyás Balázs, a Magyar Kutatási Hálózat elnöke a szervezet múltjáról, jelenéről és jövőjéről tartott összefoglalót. Mint felhívta a figyelmet, a hálózat neve annak új vízióját is tükrözi, hiszen 49 kutatóintézetet, több mint 6000 kutatói munkatársat tömörítve a tudomány minden területét lefedi. Az intézetek nem egymás versenytársaiként, hanem egymást kiegészítve kívánnak az adott tudományterületen kiemelkedőt alkotni.
A jövő útjaként azt vázolta, hogy a kutatások ne elaprózottan, hanem főbb irányok mentén, szinergiában történjenek. Személyes vízióját tekintve rámutatott, a jelenlegi orvosképzés betegségközpontú, elsősorban annak felismerését és gyógyítását célozza, ugyanakkor egyre inkább kezd teret nyerni egy ezzel ellentétes irányú megközelítés, amely az egészség védelmére, a betegségmegelőzésre, az előrejelzésre fókuszál. A várható élettartam emelkedésével ugyanis fokozott hangsúlyt kap az egészségben töltött életévek számának növelése, a „sikertelen öregedés” kiküszöbölése. Meggyőződése, hogy a kutatói együttműködések új korszakot nyitnak az egészségügy történetében.
A tudományos szimpózium második és harmadik napja a pankreász betegségek témája köré csoportosult, az esemény zárásaként pedig dr. Randy Schekman Nobel-díjas tudós előadását is meghallgathatták a résztvevők. Mindez beszámolónk második részében olvasható.
Támogatók:
Kiss Viktória, Szabados-Dőtsch Judit
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
