Hosszú és kitartó munkával járó utat tudhatnak maguk mögött az elmúlt négy évben a most végzett hallgatók, amely – a legelső előadásukon említett példát felidézve – egy mesebeli vándorúthoz is hasonlítható. Számos nehézséget kellett leküzdeniük közben, ki kellett jutni a világjárvány labirintusából, az elméletek sűrűjében haladva utat találni, közben megérteni a mostani jelenünk, ezzel együtt az emberi személyiség működésének összetettségét, néhol bonyolult valóságát, míg megérkezhettek a mai, fontos állomáshoz, a szakvizsga és a diploma megszerzéséhez – emelte ki köszöntőjében dr. Perczel-Forintos Dóra, a Klinikai Pszichológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Választott pályájuk elkötelezettséget kíván, amit most szakmai esküjükkel is kifejeznek – tette hozzá.
Mint mondta, az orvosi eskü szövege az egyik legrégebbi a hivatások között, amely az ókortól kezdve mind a mai napig megőrizte a hippokratészi eskü tartalmát. Ez a mai kor orvosai és klinikusai számára is iránymutatás a világ sokféle nézete, az értékrendek sokfélesége és szakma jelentős kihívásai közepette, hogy
a józan ész mellett a tudományos kutatásokra kell támaszkodni, méghozzá Hippokratész iránytűjét alkalmazva, amely szerint: a beteg java a legfőbb törvény
– hangsúlyozta dr. Perczel-Forintos Dóra.
Hozzátette, a mindennapokban támaszt és hátteret jelentenek az emberi kapcsolatok. Ez közös tapasztalat is, és a kutatások is alátámasztják mindezt. A segítő hivatásokban a gyógyítást-gyógyulást szolgálja a megfelelő kapcsolódás, ami nagy odafigyelést igényel a páciensre, az emberre. Bálint Sándor pszichoterapeutát idézve „nem a betegséget, hanem a beteget kell gyógyítani”.
A tanszékvezető Semmelweis Ignác gyógyítói példájával is szemléltetve a szakma társadalmi felelősségére hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy mindezt a képzés során is igyekeztek átadni a hallgatóknak. Ennek része a magas szintű szakmai ismeretek elsajátítása, fenntartása, hatékony módszerek alkalmazása. Ezzel kapcsolatban kiemelte: 15-20 százalékra tehető a népességben a depresszió gyakorisága. Ezen betegeknek körülbelül a fele részesül ellátásban, pszichiáterhez 8 százalékuk, pszichológushoz 3 százalék jut el. Fontos, hogy minél többen jussanak ellátáshoz, olyan gyógyszereket és pszichoterápiás módszereket kaphassanak, amelyeket vizsgálatok igazolnak – mondta el dr. Perczel-Forintos Dóra.
Köszöntője végén kitért arra, hogy a természettudományos gondolkodás a mai napig hatással van a pszichológia emberi személyiségről alkotott képére, amint ez Freud korában is volt.
Az oklevelek átadása után Greskó Martina, az évfolyam most végzett hallgatója köszönte meg tanáraiknak, oktatóiknak és tanszékvezetőjüknek, hogy szakmai és emberi iránymutatással, támogatással segítették tanulmányaikat, fejlődésünket, és olyan korszerű, integratív tudást sajátíthattak el a képzés során, amely mind a gyógyítást, mind a prevenciót tekintve útmutatóként szolgál.
„Diagnosztikai, pszichopatológiai és pszichoterápiás ismereteink elmélyítése mellett megtanultunk csapatban dolgozni, együtt gondolkodni a betegeinkről, képessé váltunk arra, hogy közös nyelvet beszéljünk a különböző társszakmákkal, szerves részévé válva az egészségügyi és szociális ellátásnak” – mondta el. Hozzátette, sikerült elsajátítaniuk egy olyan szemléletmódot, amelynek segítségével a betegek érdekét szolgáló felelős döntéseket tudnak hozni, és olyan tudás került a birtokukba, amelyre mindannyian büszkék lehetnek.
Tasnádi Róbert
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
Galéria
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
