Az előadássorozatot megnyitó dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora köszöntőjében elmondta, a rendezvényen elsősorban kardiológiai és farmakológiai témájú folyóiratok hazai és nemzetközi főszerkesztői, kutatók, a kutatás-fejlesztés, innováció területének szakértői folytatnak eszmecserét. A rektor szerint a Semmelweis Egyetem mindent megtesz annak érdekében, hogy kutatóinak tanulmányai nagy presztízsű, színvonalas folyóiratokban jelenjenek meg, amelyek szerkesztőbizottságában a tudományterület nemzetközileg elismert szakemberei találhatók. Dr. Merkely Béla azt is kiemelte, hogy az egyetem segítséget kíván nyújtani az ún. predátor folyóiratokban való közlés elkerülésére. „A kapcsolatépítésen túl erre is szolgál ez a mai találkozó – a tapasztalatok, módszerek, technikák megosztásáról” – mondta beszédében.
A tudományos világ presztízsének megóvása a Semmelweis Egyetem kutatói számára is kiemelkedő jelentőségű, erre kötelez intézményünk nemzetközi reputációja, hírneve is – és ez végső soron a hazai tudományos élet erősödését, haladását is szolgálja. Büszke vagyok arra, hogy a Semmelweis Egyetem zászlóshajóként szerepet vállal ebben a folyamatban, és bízom benne, hogy eszmecserénk eredményes lesz!”
– zárta gondolatait Dr. Merkely Béla. Dr. Ferdinandy Péter, a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, egyben a British Journal of Pharmacology főszerkesztője prezentációjában kiemelte, fontosnak tartja, hogy közleményeket beküldő kutatók adminisztratív terheit minél jobban csökkentsék, az elbírálás folyamatához kapcsolódó kommunikáció legyen hatékony, egyszerű és gyors, így a kutatók a magas tudományos minőségre tudnak fókuszálni.
Dr. Gerd Heusch az Esseni Egyetemi Kórház munkatársa és a Basic Research in Cardiology szerkesztője, a preklinikai kardioprotektív kutatások, tanulmányok reprodukálhatóságának problémájáról értekezett. Előadásában kiemelte, hogy egyes predátor folyóiratok különösen elterjedtek különböző tudományos területeken. Elmesélte, hogy egy távol keleti publikációban forrásként idéztek az általa szerkesztett folyóiratból, pedig a tanulmánynak semmi köze nem volt a kardiológiához, helyette botanikai és mérnöki altémákat boncolgatott. Dr. Gerd Heusch szerint azért történhetett mindez, mert a Basic Research and Cardiology lapban megjelentettek egy tanulmányt egy szerzőtől, és ez a kutató egy kétes tudományos értékű folyóiratban növelni szerette volna az idézettségét, amihez az adott predátor folyóirat közreműködött.
Dr. Robert Hatala, a European Heart Journal főszerkesztője és a pozsonyi Nemzeti Kardiovaszkuláris Betegségek Intézet képviselője az integritásról beszélt az orvosi akadémiai karrier kapcsán. Elmondta, hogy az orvostudomány alterületekre atomizálódott, és ezzel nagyon nehéz minden egyes területet mélyen átlátni. Emiatt az is nehéz, hogy a klinikai kiválóságot felmérjük és értékeljük, és ez integritásproblémákhoz is vezethet. Szerinte nemcsak predátor kiadványok, hanem predátor konferenciák is léteznek. „A tudományos, klinikai és oktatói kiválóságot a személyes integritás legmagasabb erényének kell tekinteni az akadémiai életben” – szögezte le.
Dr. Tomasz Guzik, a Cardiovascular Research főszerkesztője és az Edinburghi és Krakkói Egyetem munkatársa a „nyitott tudomány” mellett érvelt, mert szerinte csak így lehet kutatói integritást elérni. Elmondta, hogy a megjelent publikációknak csak egy kicsi része igazán jelentős, de azért, hogy a tudomány hatékony legyen, potenciálisan mindenki számára elérhetővé kell tenni a közzététel lehetőségét – ezért a folyóiratoknak aktív közösségi média jelenlétet is kell alkalmazniuk –, ami viszont nem egyenlő a szabad publikálással. Azt is elmondta, hogy vannak a predátor magatartással különösen érintett országok, amelyek folyóiratai szándékosan keresik a lehetőséget a visszaélésre.
A következő előadó dr. Ungvári Zoltán volt a Semmelweis Egyetemről, aki a GeroScience főszerkesztője, felhívta a figyelmet, hogy számos esetben egy predátor folyóiratnak akár jelentősebb hatásindexe is lehet, ami további kérdéseket és problémákat vet fel.
A konferenciához online csatlakozott dr. Roland Steifert a Hannoveri Orvosi Egyetemről, aki a Naunyn-Schmiedeberg’s Archives of Pharmacology (NSAP) főszerkesztője, arról beszélt, hogy az NSAP által publikált anyagokat kielemezték. Megállapították, hogy náluk is van példa néhány hamis tanulmányra, melyek többnyire szinte teljesen megegyeznek máshol, de eltérő szerzőkkel feltüntetett cikkekkel. Elmondása szerint tipikusan a Távol-Keletről érkeznek az ilyen anyagok, de ezen kívül a közel-keleti országok is érintettek. Kiemelte, hogy számos egyetem olyan nagy számú publikálásra ösztöni a hallgatóit, kutatóit, ami már a minőség rovására megy, ez szintén egy káros, predátor jelenség.
A rendezvény második felében gyógyszertudományi és egyéb folyóiratok képviselői ismertették álláspontjukat a kérdésben, többek között dr. Michael F. Jarvis az Illinois-Chicagói Egyetemről a Pharmacology Research and Perspectives főszerkesztője és dr. Dávid Beáta az European Journal of Mental Health képviseletében.
Galéria
Sánta Mária
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
