Tudományos elismeréseket adtak át a Semmelweis Egyetemen

„A jutalomdíjainkban részesülő Semmelweis Polgárok mindannyian számtalan alkalommal bizonyították szakmai pályafutásuk és személyes életútjuk során, hogy mindig készek és képesek többet és jobbat nyújtani. Mert híven névadónk, Semmelweis Ignác szelleméhez, soha nem elégszenek meg azzal, amit már megtudtak és megtettek – szüntelenül és fáradhatatlanul azt kutatják, amit még tudni és tenni lehet” – fogalmazott a Semmelweis Szalonban megrendezett eseményt megnyitó köszöntőjében dr. Merkely Béla. A rektor kiemelte: a Semmelweis Magyarország és a régió vezető egyeteme és európai szintű tudásközpont, amelynek küldetése, hogy a világ élvonalába, a legjobb 100 egyetem közé kerüljön – ehhez pedig a mostani díjazottak, valamint az egyetemmel együttműködő nemzetközi hírű szakemberek munkája is kulcsfontosságú, hiszen legkiválóbb munkatársainkban rejlik az intézmény valódi ereje. „Tudományos jutalomdíjainkat egyetemünk történetének legemblematikusabb alakjairól neveztük el, akiknek a munkásságára máig építünk. Azok pedig, akik ezekben az elismerésekben részesülnek, nemcsak e kitüntetéseket viselhetik büszkén, hanem a névadók örökségét is méltón vihetik tovább. Példaképekként, legnemesebb hagyományaink örököseiként ugyanolyan követendő eszményeket és szellemiséget testesítenek meg, mint egykori nagy elődeink” – hívta fel a figyelmet.

Dr. Merkely Béla külön köszöntötte dr. Gulyás Balázst, az egyetem legnagyobb presztízsű nemzetközi tudományos elismerésének, az idén tizenharmadik alkalommal átadott Semmelweis Budapest Award díjazottját.

Olyan szabadon, mégis annyira magabiztosan közlekedik a tudományágak, diszciplínák között, mint nagyon kevesen. Számára az orvostudomány, a fizika, a teológia, a filozófia és a biokémia tanainak elsajátítása és magas fokú művelése magától értetődő és természetes

– emelte ki a rektor. „A molekuláris képalkotási eljárások fejlesztésében elért úttörő munkája óriási előrelépést hozott az orvoslásban, és szintén kimagasló eredményeket ért és ér el az emberi agy neurobiológiai vizsgálata során is. Ez a töretlen és fáradhatatlan munka, ez a ki nem fogyó szellemi hajtóerő az, ami ha egy tudós embert áthat, akkor magát a tudományt, az egész emberiséget viszi előre” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a díjazott a magyar mellett az Európai Tudományos Akadémiának is tagja, több kiváló hazai felsőoktatási intézményben és a világ számos rangos egyetemén oktatott, kutatott és teszi ugyanezt a mai napig, emellett pedig a legnagyobb hazai kutatóhely, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke is, valamint a Semmelweis alumnusaként egyben az egyetem nagykövete is. „Személyes példája mércét jelent, útmutatást ad minden Semmelweis Polgárnak, aki arra törekszik, hogy saját munkájában és életében is egyre jobb legyen – ez ugyanis a fejlődés igazi záloga. A Semmelweis Egyetem és a magyar tudományos világ is kizárólag ezt szem előtt tartva léphet előre” – tette hozzá a rektor.

Ezt követően dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes köszöntője következett. „A díjazottak, azon kívül, hogy hozzájárulnak a Semmelweis Egyetem hírnevének és tudományos teljesítményének növeléséhez, egyúttal példaértékű pályafutással is rendelkeznek, valamint az  utánpótlásnevelésben is jeleskednek” – hívta fel a figyelmet. Külön kitért az egyetem kutatás-fejlesztési és innovációs támogató rendszerére, melynek része egy core facilitás rendszer is. A KFI által nyújtott szolgáltatások közé tartozik többek között egy biobank, klinikai és transzlációs vizsgálatok tervezése, biostatisztika, metaanalízisek, kereskedelmi célú vizsgálatok folytatása, pályázati tanácsadás és projektmenedzsment, tudománymetriai tanácsadás, szellemitulajdon-védelem, valamint üzletfejlesztési szolgáltatás is. „Köszönöm a díjazottaknak, hogy hozzájárultak az egyetem fejlődéséhez, ezzel pedig az egész Magyarország és a régió tudományának fejlődéséhez is” – fogalmazott a rektorhelyettes.

Semmelweis Budapest Award

Dr. Gulyás Balázs orvos, neurobiológus kapta idén az egyetem legnagyobb presztízsű, nemzetközi tudományos elismerését, a Semmelweis Budapest Awardot. „Érdeklődése, tanulmányai, kutatásai és szakmai eredményei egy igen széles spektrumot ölelnek át, mely területek metszeteiben rejlő szinergiákat remekül felismerve maradandó tudományos értékeket teremtett” – hangzott el a méltatásban. Már kutatói karrierje kezdetén úttörő felismerésekkel gazdagította a pozitronemissziós tomográfiás kutatások tudományterületét, mely eredményeket a látásneurológia és az emberi agy feltérképezése területén érte el. Későbbi kutatásai a PET alapú molekuláris neuro-képalkotás területére koncentráltak, elsősorban a neurológiai és a pszichiátriai betegségek modelljein. Legújabb vizsgálatainak fókuszában az emberi agy további, eddig fel nem ismert képességeinek neurobiológiai vizsgálata áll.

Miközben emelkedik a várható élettartam, az egészségben eltöltött évek száma is növekszik, de sajnos jelentős az ún. unsuccessful aging, a nem megfelelő öregedés aránya. Ennek három fő összetevője a betegségek megjelenése, a nem betegségektől függő fizikai korlátozottság és a szellemi hanyatlás – utóbbit mutatta be az előadás részletesen. Dr. Gulyás Balázs hangsúlyozta, hogy 65 éves kor körül a lakosság legnagyobb részénél szellemi hanyatlás indul meg, ami nem feltétlenül vezet demenciához, a lakosság 6-8 százaléka képes megtartani kognitív funkcióit, és van 1-2 százalék, amely még növelni is tudja. Különböző felmérések szerint azonban a lakosság 10 és 25 százalék közötti részében ez a hanyatlás patológiássá alakul, különböző típusú demenciák alakulnak ki – mondta el. Nem lehetetlen, hogy a normális vagy átlagos kognitív öregedési görbéket összehasonlítsuk azon emberek görbéivel, akik magas kognitív funkciókkal élnek tovább öregkorukban, és ha azonosítani tudjuk, hogy milyen intervenciókra lenne szükség annak érdekében, hogy az átlagos görbét felvigyük a magas kognitív funkciókat mutató emberek teljesítményére, akkor ezen a téren nagyot léphetnénk előre – fogalmazott, hozzátéve, hogy a tanulmányok az elmúlt húsz évben azt mutatják, hogy lehetséges a neurális kompenzáció, azaz olyan neurális forrásokat tudunk bevonni az öregedés során a kognitív működéseink biztosítására,  amelyek a hanyatló működéseket korrigálják. Ezzel kapcsolatban bemutatott három modellt. A ’90-es évek elején létrejött Posterior-anterior shift with Aging (PASA) modell szerint az agy az öregedés során bizonyos agyi funkciók tekintetében olyan területeket rekrutál a feladat elvégzéséhez, amelyek fiatal korban még nem voltak ehhez szükségesek. A Hemispheric Assymetry Reduction with Older Adults (Harold) modell szerint bizonyos funkciók, amelyekhez fiatal korban csak egy meghatározott agyterület működése szükséges, öregkorban bevonják az ellenkező oldali agyterületet is a feladat megfelelő elvégzéséhez. Az utóbbi években megjelent Increased Functional Connectivity modell szerint nem feltétlenül több területet vonunk be, de a kapcsolat a különböző területek között intenzívebbé válik – ismertette. Mint dr. Gulyás Balázs rámutatott, ezek a vizsgálatok olyan módszerekkel történtek, amelyeknek időbeli feloldása limitált, de a magnetoenkefalográfiával lehetővé vált a vizsgálatok valós időben való elvégzése.  Ezzel már nem csak a spatial recruitmenttel kapcsolatos modelleket tudják vizsgálni, hanem a temporális, vagyis időbeli recruitmenttel kapcsolatos modelleket is. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok, amelyeket dr. Gulyás Balázs Szingapúrban vezet, azt mutatják, hogy az időskori agy nemcsak különböző neurális populációkból rekrutál, hanem időben is, ugyanazt a feladatot többször megfuttatva tartja fenn a magas kognitív teljesítményt – emelte ki. Konklúzióként hangsúlyozta, hogy az időskori magas kognitív teljesítmény fenntartásához a korábbi kutatások alapján hozzájárul a megfelelő diéta, a rendszeres kognitív aktivitás, a spirituális gazdagság, a fizikai aktivitás és az erős szociális háló. Ezek biztosítják, hogy magas kognitív teljesítményt építsünk életünkben, és a hanyatlás ne legyen olyan erős, sőt, akár szinten tartani vagy növelni tudjuk kognitív képességeinket – összegezte dr. Gulyás Balázs.

Semmelweis Ignác emlékérem és jutalomdíj

A 2023-as Semmelweis Ignác emlékérmet és jutalomdíjat dr. Koller Ákosnak, a Transzlációs Medicina Intézet professor emeritusának ítélték oda. Dr. Koller Ákos 1976 óta a mai napig a Semmelweis Egyetem kiemelkedően nagy, nemzetközi rangú tudományos és oktatói teljesítményeket felmutató, elkötelezett tanára. 2006-2008 között az Orvostudományi Kar általános dékánhelyettese volt. Kutatásában a mikrocirkuláció élettanára, a vérnyomás-szabályozásra és a szövetek véráramlási mechanizmusaira koncentrál, és ezeken a területeken nemzetközi tankönyvekben is idézett eredményeket ért el – hangzott el laudációjában. 

Dr. Koller Ákos A megfigyelés ereje: az endotheliális-nyírófeszültség szerepe a vérkeringés szabályozásában címmel tartott tudományos előadást.

A címhez az ihletet Semmelweis Ignác adta, aki megfigyelt valamit, amit előtte már sok ember látott – de ő abból mégis egy olyan dologra gondolt, ami előtte senkinek nem jutott eszébe. Így fedezte fel, hogy a bábaasszonyoknál alacsonyabb a gyermekágyi láz halálozási aránya, mint az orvosoknál, utóbbiak ugyanis a boncteremből érkeztek a szülőszobába. A kutatók életében rendkívül fontos ez a megfigyelési képesség

– magyarázta előadásának a címét. „Mai napig pontosan emlékszem arra a napra, amikor én is észrevettem valami újdonságot. 1989. január 31-e volt, amikor felfigyeltem arra, hogy a vér áramlási sebességének megnövekedése után, mintegy 15 másodpercre a kis arteriola kitágult” – emlékezett vissza. Amikor az áramlás sebessége megnő, akkor a megnő a nyírófeszültség, a „súrlódás” az arteriola belső rétege, az endothélium felszínén, amire válaszul az endothélium értágító anyagot szabadít fel. Ahhoz hasonlóan, ahogy a patakokban a sebesen folyó víz súrlódása is kiszélesíti a partokat, az érben sebesen áramló vér is ilyen hatással van az érfalra: annak finom belső rétege érzékeli a súrlódást és ezért értágító anyagot termel. Az átmérő-növekedés csökkenti az érfalra ható „súrlódó” erőt. Az egész keringést tekintve, sok millió kis ér esetében, ha csökken ez a súrlódás, akkor csökken a keringési energiaveszteség – magyarázta dr. Koller Ákos. Ezen mechanizmus nem megfelelő működése fontos szerepet játszik a hipertónia kialakulásában, míg sportolás hatására fokozódik, lehetővé téve a nagyobb szív- és vérkeringési-teljesítmény elérését. „A 2010-es években aztán hirtelen rájöttem arra, hogy ugyanennek a mechanizmusnak másképp kell működnie az agyban. Ha az áramlássebesség növekedése értágulatot okozna, akkor az megnövelné a koponyában a nyomást, ami fejfájást, vagy akár agyvérzést is okozna. Ezért azt feltételeztem, hogy ugyanez a mechanizmus az agyi erekben összehúzódást okoz. Az akkori PhD-hallgatómmal, Tóth Péterrel sikerült bizonyítanunk, hogy ez valóban így van: ha az agyi kis artériákban megnő az áramlási sebesség, az ér összehúzódik, ezáltal megakadályozza a koponyán belüli térfogat növekedését” – magyarázta. Ezen eredmények hozzájárultak az agyi vérkeringés autoregulációjának újraértelmezéséhez, mely érdekes problémát már Monro és Kellie mintegy 200 éve felvetette. Természetesen komoly következményei vannak, ha ez a mechanizmus nem jól működik, pl. fejsérülésnél, aminek következtében agyi ödéma alakulhat ki, vagy idős korban, ami demenciához (elbutuláshoz) vezethet. „Örülök, hogy önmagamnak, saját korábbi eredményeinek kellett ellentmondanom, mivel az önkorrekciót a kutatók – és hát minden ember – egyik fontos tulajdonságának tartom” – tette hozzá.

Richter Gedeon emlékérem és jutalomdíj

Az idén második alkalommal átadott Richter Gedeon emlékérmet és jutalomdíjat dr. Antal István, a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja, a Gyógyszerészeti Intézet igazgató egyetemi tanára vehette át, akinek oktatási és kutatási tapasztalatai a gyógyszerformulálás kapcsolódó területeinek széles spektrumát ölelik át, 6 szabadalom, illetve találmány társfeltalálója. Irányításával Magyarországon elsőként kezdődött tudományos kutatás a NIR spektroszkópia gyógyszertechnológiai felhasználására, valamint világviszonylatban is elsőként vizsgálták az izomalt segédanyag alkalmazhatóságát pelletmagként gyógyszerhordozó multipartikuláris rendszerekben – hangzott el méltatásában.

Napjainkban azonban megjelennek új elvárások is, miszerint segítsük a gyógyszer terápiás alkalmazását, segítsünk a betegnek betartani az adagolási rendet, fenntartani a terápiahűséget és a beteg együttműködését – emelte ki. A klinikai eredményesség éppúgy függ a gyógyszer formulálásától, mint a hatóanyagtól, amelynek a fizikai, kémiai tulajdonságai, összetétele maga is meghatározza a gyógyszer formáját – hangsúlyozta. Hozzátette: nagyon sok lehetőség van arra egy formuláló számára, hogy kiválasztva a gyógyszeranyagot, a hatóanyagot és a segédanyagokat is, felépítse az adagolási formát, továbbá az adagolási rend és a stabilitás érdekében a csomagolástechnikát is tervezik. Kiemelte, a Gyógyszerészeti Intézetben ma már gyakorlatilag minden gyógyszerformát tudnak vizsgálni és fejleszteni. Előadása végén dr. Antal István köszönetet mondott munkatársainak, szerzőtársainak, a gyógyszeripari kollégáknak az eredményes együttműködésekért.

Hugonnai Vilma emlékérem és jutalomdíj

A Hugonnai Vilma emlékérmet és jutalomdíjat 2023-ban dr. Menyhart Otília, a Bioinformatika Tanszék oktatója kapta, aki a rosszindulatú daganatos megbetegedések genetikai elváltozásainak bioinformatikai elemzésével és validációjával foglalkozik. Munkája kiterjed a daganatos megbetegedések biológiájának széles körére, beleértve a prognózissal, terápiás célpontokkal és rezisztenciával kapcsolatos génexpressziós mintázatok vizsgálatát – hangzott el a laudációban.

Amint azt a Rosszindulatú daganatok terápiás lehetőségeinek azonosítása bioinformatikai eszközökkel címmel tartott prezentációjában kifejtette, kutatócsoportjuk egyik fő törekvése, hogy a független adathalmazok integrálása révén kapott gazdag adatmennyiség segítségével és a bioinformatika módszereivel részletes betekintést nyerjenek a tumorok genetikai hátterébe, jelátviteli rendszerébe, a daganatok molekuláris mozgatórugóinak jobb megértéséhez, potenciális célzott gyógyszerelési célpontok megtalálásához. Vizsgálatai a tumorok heterogén csoportján belül (például az emlőrák, glioblastoma, colorectalis carcinoma, hepatocelluláris carcinoma) a tumorgenezis közös mechanizmusaira is kiterjednek. Az informatikai módszerekkel azonosított célpontokat laboratóriumi körülmények között páciensekből származó tumorminták, illetve sejtkultúrás modellek segítségével validálják.

Széles körben elérhető és adatgazdag webes platformjaink mások számára is lehetővé teszik saját molekuláris eredményeik vizsgálatát és ellenőrzését. A platformok nyújtotta előszűrés csökkenti az in-vitro és in-vivo experimentális validáció kutatási költségeit, javítva a kísérletek hatékonyságát

– összegezte dr. Menyhart Otília.

Jendrassik Ernő emlékérem és jutalomdíj

A Jendrassik Ernő emlékérem és jutalomdíj 2023. évi díjazottja dr. Takács István, a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatója. Mint az méltatásában elhangzott, tudományos érdeklődése középpontjában a kalcium-anyagcsere áll. Elsők között volt az osteoporosis genetikai hátterét tisztázó vizsgálók között. Számos alapvető megfigyelést tett a D-vitamin-anyagcsere vonatkozásában, különös tekintettel a D-vitamin-hiány jelentőségére, nem csak a csontanyagcsere, hanem egyéb szervrendszerek vonatkozásában is. Az utóbbi években onkológiai és COVID kutatási területen is magas impakt faktorú közleményei jelentek meg.

A névadó előremutató megállapításai közt volt olyan is, amelyhez kutatási témájában a díjazott, dr. Takács István is kapcsolódik, aki e kutatások folyamatába adott betekintést. A témát kifejtve rámutatott, hogy a D-hormon, amely a mindennapi szóhasználatban D-vitamin elnevezéssel terjedt el, valójában nem vitamin, hanem egy szteroidhormon előanyaga, amelyet a szervezet saját maga termel. Számos kutatási programja kapcsolódik a D-hormonrendszer vizsgálatához. Az eredményeik között említette egy olyan biztonságos és gyors D-vitamin-adagolási módszer igazolását, ami a mindennapi gyakorlatban jól használható, a napi 1000 mg, vagy heti 7000 mg, vagy havi 30000 mg szinteket meghatározva bárki számára biztonságos bevitelt jelent. Mint hangsúlyozta, akár népesség 70 százalékát is érinti a D-vitamin-hiány, az ezzel összefüggésbe hozható hiánybetegségek pedig mára népegészségügyi jelentőségű kérdésekké váltak, ezért is jelentős eredmény, hogy a kutatásaik nyomán a világon elsőként Magyarországon hoztak létre az adagolással kapcsolatban egy egységes, széles szakmai körben elfogadottá vált ajánlást, továbbá ennek nyomán részt vettek egy közép-európai ajánlás kidolgozásában is.

Hári Mária emlékérem és jutalomdíj

A 2023-as Hári Mária emlékérmet és jutalomdíjat dr. Túri Ibolya, a Pető András Kar tudományos dékánhelyettese vehette át, aki a Pető- és Hári-hagyaték megőrzésében és gondozásában kimagasló szakmai és tudományos munkát végez. A tudományok elkötelezett vezetőjeként nem csupán a konduktív pedagógiai képzésfejlesztés oszlopos tagja, hanem a kar tudományos műhelyeinek megalapításában és vezetésében, az egyetemen belüli tudományos együttműködésekben is részt vesz. A kari kutatási portfólió megújítása szívügye, a hallgatói kutatásokat ösztönzi, emellett széles körű, tudatos, pedagógiai, akadémiai, tudományos közéleti tevékenységet folytat – hangzott el méltatásában.

Dr. Túri Ibolya Hári Mária nyomdokain – A konduktív pedagógiához és a konduktorképzéshez kapcsolódó oktatási és tudományos innovációk irányai című előadásában kiemelte, hogy a díj névadója, Hári Mária, aki maga is orvos volt, Pető András egyik jobbkezeként nagyon elkötelezte magát a konduktív pedagógia magyarországi és nemzetközi elismertetése iránt. Mivel a díj a konduktív neveléssel kapcsolatos oktatási, tudományos vagy innovációs tevékenységet ismeri el, nagy öröm számára, hogy az idei, második alkalommal átadott díjat ő kapta meg – mondta el.

Mint mondta, Pető András korát mintegy 50 évvel megelőzve mutatott rá az agyi plaszticitásra, ami a központi idegrendszeri sérültek fejlesztésében, rehabilitációjában alapvető fontosságú. A neurológusok a ’90-es években tudták igazolni, hogy az agy képes a sérült idegpályák megújítására, illetve új idegpályák bekapcsolására a mozgás szervezésében – mondta el, hozzátéve, hogy Pető ennek ismerete nélkül építette fel a konduktív nevelés rendszerét, metódusát. Hári Máriának a konduktorképzés felsőoktatási képzéssé válását, a konduktív nevelés hálózatosodását köszönhetjük: ma már világszerte ismerik és elismerik ennek hatékonyságát. Dr. Túri Ibolya hangsúlyozta, tudományos dékánhelyettesként és a Semmelweis Curriculum 2.0 projekt vezetőjeként is célja, hogy a Pető András Karon végzett pedagógiai munka mellett a konduktív nevelés és a konduktorképzés tudományos beágyazottsága is folyamatosan erősödjön. Ennek köszönhetően kutatási műhely indult a karon, illetve az egyetem más karaival is fontos kutatási együttműködésekben vesznek részt, ezek eredményeit tudományos üléseken, szakmai szimpóziumokon mutatják be. Hangsúlyozta a Pető András születésének 130. és Hári Mária születésének 100. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévek jelentőségét, amelyek szintén segítenek abban, hogy a figyelmet ezekre a nagy elődökre és az általuk elért eredményekre irányítsák.

Huzella Tivadar emlékérem és jutalomdíj

A 2023-as Huzella Tivadar emlékérmet és jutalomdíjat dr. Juhász Gabriella, a Gyógyszerhatástani Intézet egyetemi docense vehette át, akinek kutatásait a gyakori neuropszichiátriai betegségek patomechanizmusának tanulmányozása inspirálta. Mint a laudációban elhangzott, PhD-munkája során a migrénes roham és CGRP kapcsolatát vizsgálta, mely hozzájárult a peptid, mint terápiás célpont további kutatásához. Ezt követően különböző endofenotípusok szerepét vizsgálta a depresszió kialakulásában, igazolva, hogy a genetikai polimorfizmusok hatása csak a környezeti faktorok és az endofenotípusok figyelembevételével értelmezhető. GWAS vizsgálatok során igazolta, hogy a depresszió rizikó kifejeződésében szerepe van a táplálkozásnak, azaz a folsav és triptofán fogyasztásnak. 2015-ben megalapította a Genetikai Agyi Képalkotó Migrén Kutatócsoportot, melynek fő fókusza a maladaptív stesszválasz szerepének tanulmányozása a migrénes rohamok visszatérésében.

Mint elmondta, karrierjét sokáig a szerotonerg agyi ingerületátvitel genetikájának kutatása határozta meg, de az utóbbi időben a triptofán aminosav hatásának tanulmányozása felé fordult a figyelme, mivel ez az aminosav a szerotonin előállításához nélkülözhetetlen a szervezetünkben. Kutatásait bemutatva szólt arról a vizsgálatról, amelyben migrénes betegekben vizsgálták a vér triptofán-koncentrációját a fájdalomszabályozásban és érzelemszabályozásban részt vevő agyi hálózatokkal összefüggésben. Az eredmények arra utalnak, hogy alacsony triptofánszint esetén az agyi hálózatok működése megváltozik, és ez nehezíti a megfelelő stresszfeldolgozást – ismertette. A depresszióval kapcsolatban dr. Juhász Gabriella egy genetikai kutatásról számolt be, amelynek kiindulópontja az volt, hogy a nagy genetikai kutatások nem találják a szerotonerg géneket a depresszió hátterében, így feltételezték, hogy a táplálékkal elfogyasztott triptofán szintjének ebben is szerepe lehet. Kimutatták, hogy a más aminosavakhoz képest alacsony triptofán-bevitel esetén nagyobb jelentősége van a szerotonin genetikai útvonalnak a depressziós tünetek kialakulásában, azonban nem azokat a géneket azonosították, amelyeket a korábbi vizsgálatok tanulmányoztak, hanem más, feltehetőleg szabályozásban részt vevő géneket. A fent említett két betegséggel sok más társbetegség is előfordulhat: jelenlegi kutatásai elsősorban ennek a multimorbiditásnak jobb megértését célozzák – fogalmazott. Bemutatott egy depresszió betegséghálózatot, amelyben kimutatták, hogy a depresszióhoz közvetlenül kapcsolódó más betegségek közös biológiai mechanizmusokra utalhatnak. Megfigyelték, hogy a depresszió kialakulása előtt induló betegségekre szűkítve az elemzést, a kapcsolatok erőssége változik. Ez az eredmény indította el a jelenleg is futó európai uniós projektjüket, amiben a depresszióhoz kapcsolódó társbetegségek időbeli megjelenését vizsgálják, és ebben keresnek olyan mintázatokat, amelyek segíthetnek a depressziós betegek különböző alcsoportokra bontásában. A közlés előtt álló eredményekre utalva dr. Juhász Gabriella elmondta, 7 betegségklasztert sikerült elkülöníteni, amelyekben a depresszió más időpontokban indul, illetve kimutatták, hogy a genetikai és életmódbeli tényezőkben is különböznek ezek a klaszterek. Összefoglalásképp kiemelte, hogy a migrén és a depresszió komplex és multifaktoriális eredetűek, gyakran fordulnak elő nemcsak egymással, de más betegségekkel együtt is. Ezt részben genetikai tényezők magyarázzák, de az agyi funkcionális hálózatok területén is látnak hasonlóságokat, és úgy tűnik, a multimorbiditások tanulmányozása segíti a betegségek patomechanizmusának megértését, melynek célja hatékonyabb gyógyszeres terápiák kidolgozása a betegek számára.

Galéria

24kép

Bódi Bernadett, Pogrányi Péter, Szabó Ádám, Tasnádi Róbert
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem