Dr. Tamás László előadásában hangsúlyozta, hogy a növekvő élettartammal az időskori hallásproblémák előfordulása is növekszik. Kiemelte, hogy a szakértők szerint 2030-ra 1.9 milliárd, 2040-re 2.2 milliárd, 2050-re pedig 2.5 milliárd embernek lesz hallásproblémája. Mint elmondta, a magas hangok területén 60-70 éves korára szinte minden embernek hallásproblémája alakul ki, ami a férfiaknál egy kissé gyakoribb. Hangsúlyozta, hogy a felgyorsult hallásromlás a zajexpozíciónak köszönhető. A fül anatómiáját és működését, a hallás mechanizmusát is áttekintette.
Az előadásban szó esett a halláscsökkenés okairól is, illetve a beszéd hallásküszöbének meghatározásáról is. Dr. Tamás László beszélt arról, hogy a halláscsökkenés miatt nehezebbé váló kommunikáció nemcsak magányossághoz, depresszióhoz vezethet, de intellektuális hanyatláshoz is, ami pedig a demencia kialakulását jelentősen felgyorsíthatja. Enyhe fokú hallásromlásnál kétszer valószínűbb a demencia kialakulása, közepes fokú hallásromlás esetén háromszoros, míg a súlyos hallásromlás megötszörözi a demencia valószínűségét – hívta fel a figyelmet.
A jellegzetes tünetekről és panaszokról szólva kitért a fokozatosan romló hallásra és szövegértésre, illetve az esetlegesen jelentkező fülzúgásra és szédüléses panaszokra is. A gyógyszeres terápiák között felmerülhet a keringésjavító szerek, antioxidánsok használata, emellett fontos a cukorbetegség és a magas vérnyomás felismerése és kezelése is, ugyanis ezek jelentősen hozzájárulhatnak a hallás romlásához – mondta el. A gyógyszerre nem reagáló időskori hallásromlás esetében a hallókészülékek, míg a nagyon súlyos hallásromlás vagy siketség esetén a cochleáris implantátum használata adja vissza a jó minőségű hallást. Ezek a digitális eszközök ma már a mesterséges intelligencia segítségével alkalmazott algoritmusokkal kompenzálják a hallásromlást és nyomják el a zavaró háttér zajokat. Lehetővé teszik a természetes hallást, zajban, koncerten, közlekedési eszközön is. A készülékek összeköthetők távirányitóval, mobiltelefonnal és ezek segítségével finom beállításokat végezhetünk rajtuk, könnyedén telefonálhatunk. Dr. Tamás László kitért arra is, hogy ha valaki hallókészülékkel már nem érti a beszédet, annak a cochleáris implantátum beültetésével adják vissza a hallást. Ezeket a műtéteket az orvosegyetemeken végzik hazánkban. A Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján is várják az ilyen súlyosan nagyothalló betegeket. A klinika honlapján szereplő telefonszámon lehet a cochleáris implantátum ambulanciára bejelentkezni.
A fülzúgásról szólva bemutatta annak objektív és szubjektív változatát. Mivel a hallókéreg működése a lelki működésekkel is kapcsolatban áll, esetenként a fülzúgás nem testi betegség, hanem lelki egyensúlyvesztésre figyelmeztető vészjelzés – mondta el, kiemelve, hogy vizsgálatok sorával lehet kizárni a szervi okokat.
Dr. Tamás László 1984-ben szerzett diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán, 1988-ban fül-orr-gégegyógyászat szakvizsgát, 1999-ben audiológia szakvizsgát, 2004-ben foniátria szakvizsgát tett. PhD–fokozatát 1999-ben, habilitációs fokozatát 2011-ben szerezte meg. 2012-től a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika tanszékvezető egyetemi tanára, igazgatója. Szakterülete a fej- és nyaktumorok prognosztikai vizsgálata, a siketség és fülzúgás kutatása, valamint a gége-garat beidegzés zavarai kutatása. Dr. Tamás László a Magyar Fül-, Orr-, Gége és Fej-, Nyaksebész Orvosok Egyesületének és a Magyar Fej-Nyaki Onkológiai Társaság elnöke.
Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
