Igazi pirosbetűs ünnep ez a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet életében: egyrészt a fennállásának 75. évfordulója, másrészt elődöm, dr. Fidy Judit professor emerita, intézetünk korábbi igazgatója 80. születésnapját ünnepeljük – mondta bevezetőjében dr. Kellermayer Miklós, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja, a jelenlegi intézetvezető.
Dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettes az évforduló kapcsán köszöntőjében kiemelte, nemcsak a visszatekintés fontos, hanem a jelen értékeinek és a jövő perspektíváinak hangsúlyozása is. Egyszerre köszöntjük dr. Fidy Judit professzort, aki immár 53 éve a Semmelweis Egyetem munkatársa, ünnepeljük a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet 75 éves fennállását, és betekintést kaphatunk az itt zajló, jövőbemutató kutatásokba is – mondta. Felidézte azt is, hogy noha az intézetet 1948-ban alapították, a fizika oktatása közel 150 éves múltra tekint vissza az egyetemen. Önálló tanszéket, Orvosi Fizika néven Szent-Györgyi Albert javaslatára kapott az intézet 1948-ban. Majd 1967-től felvette a Biofizikai Intézet nevet, ami a szemléletváltozást és a tudományágak fejlődését is tükrözte.
Dr. Fidy Judit irányítása alatt jelentek meg az első modern spektroszkópiai módszerek, és elindultak a fehérje-biofizikai kutatások 1999-2008 között, egyidejűleg jelentős műszerfejlesztések és beruházások zajlottak az intézetben, amit ekkortól már Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetnek neveztek. Kellermayer Miklós 2008-ben vette át az intézet vezetését, ami ekkor költözött az Elméleti Orvostudományi Központba, majd 2009-ben létrejött a Semmelweis Nanobiotechnológiai és In Vivo Képalkotó Központ. Továbbá az intézet oktatási profilja az orvosi biofizika és a biostatisztika mellett a felsőbb éves orvosi képalkotó módszerek tantárgyával bővült.
A Nanobiotechnológiai és In Vivo Képalkotó Központ az alap- és alkalmazott kutatások mellett a transzlációs kutatásokat is szolgálja, azt, hogy az eredmények a lehető leghamarabb a betegágy mellett is hasznosuljanak – jegyezte meg dr. Szabó Attila. A régmúltból örökölt és a közelmúltban gyarapított értékek együtt alkotják a Semmelweis Egyetem mai rangjának alapját, a 75 éve létrejött Biofizikai Intézet fejlődése is ezt a mintát követi, köszönhetően korábbi és jelenlegi vezetésének – tette hozzá dr. Szabó Attila.
Dr. Závodszky Péter, az MTA rendes tagja, egyben a Magyar Biofizikai Társaság tiszteletbeli elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, számára természetes ez a kettős ünnepnap, mivel dr. Fidy Judit személye szorosan összefonódott a Biofizikai Intézettel az elmúlt 50 évben. 75 év a tudományban és 80 év az életben: ha eredményes volt, akkor elismerést érdemel – tette hozzá. Visszatekintésében felidézte, hogy kapcsolata az intézettel az 1960-as évek elejére nyúlik vissza, amikor annak idején a SZTAKI-ban akusztooptikai kutatásokat végeztek, de megvalósítani csak a Biofizikai Intézet segítségével tudták.
A molekuláris szintű fizikai ismeretekre egyre nagyobb szükség van a modern orvostudományban, de a képalkotás is erősen támaszkodik erre a tudományágra. A Biofizikai Intézet szerepe, hogy ezt egyértelműen képviselje az oktatásban és a kutatásban is, amit az intézet továbbra is az elődök szellemében folytat, miközben csak az elmúlt 15 évben két nagyságrenddel növekedett a tudományos teljesítmény és pályázati bevétel is – hangsúlyozta az akadémikus.
Dr. Panyi György, a Debreceni Egyetem ÁOK Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet igazgatója, az MTA Biofizikai Bizottság elnöke a jubileum alkalmából arról beszélt, hogy az elmúlt 75 évben egy viszonylag fizika orientált orvosi fizikából mára szerves fejlődéssel olyan modern szemléletű biofizika alakult ki, amelynek legnagyobb hasznát az orvostanhallgatók látják, amikor olyan ismeretekhez jutnak, amelyet orvosi munkájuk során fel tudnak használni. Kutatási téren is óriásit lépett előre az intézet, az ország hasonló profilú intézetei pedig komplementer módon fejlődve vitték előbbre a tudományt.
A „fiatalka, mindössze 50 éves” szegedi biofizikai intézet nevében dr. Zimányi László, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézet igazgatója köszöntőjében azt emelte ki, hogy a figyelemre méltó tudományos munka mellett mennyire színes, a munkatársakat összekovácsoló közösségi élet zajlik a Semmelweis Biofizikai Intézetében. Felidézte azt is, hogy dr. Fidy Judit volt a nagydoktori értekezése egyik bírálója 1999-ben, és szakmai területe, a fehérjék fizikája az, ami hozzá is mindig a legközelebb állt.
Az intézet megalakulása óta töretlenül folytatja azt a missziót, amely túlmutat a puszta teljesítménymutatókon. „Ez a közösség azt tartja a legfontosabbnak, hogy az orvostudományt az egzakt természettudományok sorába navigálja” – hangsúlyozta dr. Kellermayer Miklós dékán. Hozzátéve, hogy ha valóban gondolkodó, nemcsak sémás habitusú orvosokat akarnak nevelni, akkor meg kell alapozni a kritikus gondolkodás képességét, szilárd matematikai és fizikai tudást kell adni számukra. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a dr. Karikó Katalin mellett idén a másik Nobel-díjat elnyert magyar származású tudós, dr. Krausz Ferenc szintén továbbvitte ezt a tisztán fizikai fundamentumokon alapuló felismerését az attoszekundumos fizikában, és molekuláris ujjlenyomatozásra kívánja használni, lehetőséget adva arra, hogy ezt a biofizikai tudást a gyógyítás szolgálatába állítsa. Ennek kutatásában pedig szerepet szán a Semmelweis Egyetemnek is – tette hozzá dr. Kellermayer Miklós. Elődeinek, és hangsúlyozottan dr. Fidy Juditnak, valamint az egyetemnek köszönetet mondva arról beszélt, hogy az intézetben az egzakt, igazságorientált természettudományos gondolkodást előtérbe helyező, ámde szeretetteljes közösség működik, ez a szellemiség pedig remélhetőleg a jövőben is támogatja majd a kiemelkedő szellemi teljesítményt.
Az intézet 75 évéből 53-at kísértem végig, miután a diplomaszerzést követően 2 évvel csatlakoztam hozzá 1970-ben – idézte fel dr. Fidy Judit professor emerita. Elmondása szerint e hosszú évtizedekre visszatekintve a legmeghatározóbb élménye a folytonos küzdelem volt: tanszékvezetése utolsó 20 évében az intézetért, de alapvetően is, fizikusként idekerülve megtalálni helyét, pályáját e határterületként létrejött tudományágban. Különösen azt követően, hogy 1975-ben elköltözött Tarjányi professzor és a teljes, kristályfizikával foglalkozó kutatógárda a műszerparkkal együtt.
Ekkor rögzült bennem az a belső motiváció, hogy folyamatosan fejleszteni kell ezt az intézetet annak érdekében, hogy egyrészt tudományosan is felzárkózzon, másrészt az orvosképzésben is elismerjék a fizika, biofizika jelentőségét”
– mondta dr. Fidy Judit. Hozzátette: noha próbálta e törekvésébe bevonni munkatársait, sokszor nem értették, miért olyan fontos mindez a számára. „Sokszor éreztem magam egyedül is, noha valóban egy egymást támogató, jó légkörű közösséggé alakult az intézet, ahol egyébként jó volt dolgozni” – jegyezte meg a korábbi intézetvezető.
Galéria
Az intézeti jubileumot a kutatási spektrumot felvillantó rövid tudományos előadásokkal ünnepelték a kutatók. Dr. Jedlovszky-Hajdú Angéla docens a nanokémia orvosbiológiai alkalmazási lehetőségeiről, Hegedűs Tamás, az MTA doktora a transzmembrán fehérjék in silico biofizikájáról adott elő. Dr. Kiss Balázs docens az izomszarkomerek molekuláris szintű kutatásába adott betekintést, míg dr. Mártonfalvi Zsolt docens a titin foszforilációfüggő szerkezetével kapcsolatos kutatási eredményeket ismertette. dr. Bozó Tamás adjunktus A membránkárosodástól a gyógyszerhordozó rendszerekig című előadását követően dr. Schay Gusztáv adjunktus adott áttekintést a fehérjedinamika mérési lehetőségeiről nagy felbontású spektroszkópiát alkalmazva, Matkovicsné dr. Varga Andrea tudományos főmunkatárs pedig a rákos sejtek extravazációjának biomechanikájával kapcsolatos ismereteket osztott meg a hallgatósággal. Dr. Osváth Szabolcs tudományos főmunkatárs az új képfeldolgozó algoritmusok nyújtotta lehetőségekről beszélt az angiográfiában, míg dr. Szigeti Krisztián a radiojelölt exoszómák szerepét ismertette a képalkotásban és terápiában.
Kiss Melinda Katalin
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
