Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) idén is szeptember 17-én tartotta a Betegbiztonság Világnapját, amely alkalomból „Engaging patients for patient safety” címmel kampányt is hirdetett. Ehhez csatlakozott a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika Onkológiai Profiljának közelmúltban megalakult Gyógyszer- és Betegbiztonsági Kutatócsoportja kéthetes kampányával, melynek keretein belül az egészségügyi szakembereknek, valamint a laikusoknak, betegeknek és hozzátartozóiknak is szerveztek workshopokat és előadásokat.
„Az onkológiában a gyógyszer- és betegbiztonság kiemelten fontos. Talán sehol nem kell olyan precízen adagolni a készítményeket, mint ezen a területen, ráadásul az olyan kezelések, mint a kemoterápia mellékhatásai széles körben ismertek a laikusok között is” – magyarázta dr. Dank Magdolna egyetemi tanár, a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika Onkológiai Profiljának igazgatóhelyettese, a Gyógyszer- és Betegbiztonsági Kutatócsoport vezetője, hogy mi vezetett a csoport megalakulásához. Hozzátette: a gyógyszermellékhatás a kórházi betegfelvételek 5 százalékát okozza, és a betegek nagy része tapasztalt már valamilyen mellékhatást. Az ötödik leggyakoribb kórházi halálok pedig ugyancsak a gyógyszermellékhatások, illetve gyógyszerelési hibák miatt következik be, ami az Európai Unióban évente közel 200 ezer beteget jelent. „Célunk, hogy a gyógyszer- és betegbiztonság a fókuszba kerüljön, ezért szeretnénk összefogni a klinikusokat, gyógyszerészeket, gyógyszeripari és hatósági szakembereket is” – emelte ki dr. Dank Magdolna. A kutatócsoport júliusi, alakuló ülésén közel százan vettek részt, köztük dr. Pavlik Lívia, az egyetem kancellárja is, míg dr. Müller Cecília, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vezetője köszöntőt mondott. Dr. Balázs Máté Ádám, a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika Onkológiai Profiljának rezidense, a kutatócsoport titkára rámutatott: a kutatócsoport célja, hogy az elméleti és a gyakorlati betegellátó intézeteket is bevonják a munkába, valamint külső tagokkal, nonprofit szakmai és akadémiai szervezetekkel, ipari partnerekkel és a magánegészségügy szereplőivel is együttműködjenek. Kutatásaik célja a tudomány és a gyakorlat összekapcsolása, hiányzó hazai ajánlások megfogalmazása, jó gyakorlatok kialakítása, minőségbiztosítási rendszer kialakítása, valamint a fiatalok figyelmének felkeltése a terület iránt. Ennek érdekében TDK-programot hirdettek, amely nagy sikert aratott, az egyetem valamennyi karáról mintegy 50 magyar és nemzetközi hallgató csatlakozott hozzájuk. Jövőbeli terveik között PhD-program indítása is. Fontosnak tartják, hogy az orvos- és egészségügyi hivatás képviselői mellett a betegeket is bevonják az oktatásba és az ismeretterjesztésbe, ezt szolgálta kéthetes kampányuk is.
Szeptember 21-én a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika Onkológiai Profiljának Nagyelőadójában került sor a Betegekkel betegekért című Beteg- és Gyógyszerbiztonsági Szabadegyetemre, melynek előadásai elsősorban a laikusoknak, betegeknek és hozzátartozóiknak szóltak és online is követhetőek voltak. Az első előadást dr. Balázs Máté Ádám, a klinika rezidense, a kutatócsoport titkára tartotta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Betegbiztonság Világnapját a WHO 2019 óta minden évben szeptember 17-én rendezi meg, mindig különböző témák szerinti tematikus kampányokat szervezve az esemény köré. A betegbiztonság gyökerei a hippokratészi „Ne árts!”- elvekig vezethetőek vissza, célja pedig az ártalom minimalizálása, illetve elkerülése az egészségügyi ellátás során. Dr. Balázs Máté Ádám bemutatta az eddigi világnapok tematikáját, majd adatokkal támasztotta alá a betegbiztonság fontosságát. Mint elmondta, az nemcsak a fejlődő országok egészségügyi rendszereit állítja kihívás elé, valamint a fekvőbetegek mellett a járóbetegeket is érinti – utóbbiak közül világszinten 10-ből 4 beteg kénytelen valamilyen ártalommal szembesülni. A legveszélyeztetettebb területnek a WHO a gyógyszerelési hibákat, a kórházi fertőzéseket, a sugárterápiákat, valamint a különböző diagnosztikai hibákat, a vénás tromboembóliákat és a nem megfelelően végzett műtéti beavatkozásokat tartja. Külön kitért a farmakovigilanciára, azaz gyógyszerbiztonságra is, ide tartoznak a gyógyszeralkalmazás során fellépő nem kívánatos események is, melyek sok embert érintenek, ám sok esetben megelőzhetőek lennének. Bemutatta a WHO Betegekkel betegekért nevű kampányát, melynek célja, hogy az egészségügyi ellátás során az orvosok és egészségügyi szakemberek ne csak a betegekért, de a betegekkel együtt dolgozzanak azok egészségéért: a kezelésbe magának a betegnek is bele kell egyeznie; az ellátás során fellépő hibákat nyíltan és transzparensen kell közölni velük; meglátásukat pedig a betegeknek is szabadon el kell mondaniuk.
Galéria
Dr. Voniatis Konstantinos, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika szakorvosjelöltje „El a kezekkel – Kézhigiénéről kicsit másképp – tudományosan” címmel tartott előadást. Ebben kitért Semmelweis Ignác kézhigiénéről szóló felfedezésére, valamint arra, ma milyen problémákat okoznak a kórházi fertőzések: a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) szerint Amerikában évente kb. 100 ezer ember hal meg emiatt, a kórházi tartózkodást pedig nagyjából 18 nappal növeli. Európában minden nap 15 betegből 1 kap el valamilyen kórházi fertőzést. Bemutatta a kézhigiénével kapcsolatos legfrissebb kutatásokat, valamint azt, hogy ezek eredményei hogyan használhatóak a mindennapok során a tömegközlekedés során és az éttermekben.
A következő előadást Mile Melinda, a Magyarországi Gyógyszertörzskönyvezők Társasága (MAGYOTT) Farmakovigilanciai Munkacsoportjának farmakovigilanciai szakembere tartotta „Egy gyógyszer élete” címmel. Egy gyógyszer, amellett hogy gyógyít, nem megfelelő időben, nem megfelelően alkalmazva kárt is tud okozni – hívta fel a figyelmet. Bemutatta a gyógyszerfejlesztés folyamatát, valamint a gyógyszerek engedélyeztetését, azaz a törzskönyvezési eljárást. Utóbbi három fő pillére a gyógyszer minőségének, hatásosságának és biztonságosságának igazolása. Egy gyógyszer élete azonban nem fejeződik be azzal, hogy kikerül a polcra, továbbra is vizsgálni kell biztonságosságát és azt, milyen hatásokat és mellékhatásokat vált ki a piacra került gyógyszer.
Dr. Balázs Máté Ádám „Hatás-mellékhatás – Se veled, se nélküled!” című prezentációjában a farmakovigilancia történetébe engedett bepillantást, tisztázva a szakterület néhány alapfogalmát. Beszélt a gyógyszerbiztonság rendszeréről, majd bemutatta azt is, hogyan lehet bejelenteni a gyógyszerek mellékhatásait. Ma már nem csak azon van a hangsúly, egy gyógyszer hat-e, hiszen az egy gyógyszer dolga, hogy hasson – a súlypont mára áttevődött arra, azt milyen biztonságossággal tudják alkalmazni – emelte ki.
Szegesdi Katalin, a MAGYOTT farmakovigilanciai szakemberének előadása a „Ha a betegtájékoztató mesélni tudna” címet viselte. A betegtájékoztató a biztonságos gyógyszeralkalmazás egy fontos eszköze, ami lehetővé teszi, hogy helyesen és tudatosan használjuk a gyógyszereket, csökkentsük a gyógyszerek alkalmazásával járó kockázatokat, és lehetővé tegyük azt a betegek számára, hogy tudatosan, felelősségteljesen álljanak hozzá saját egészségükhöz és egészségügyi ellátásukhoz – fejtette ki. Kitért a betegtájékoztatók felépítésére és részleteire, külön kiemelve a dokumentum mellékhatásokról szóló részét.
Dr. Árvai Csava, a MAGYOTT farmakovigilanciai szakembere a kockázatcsökkentő anyagokról adott elő. Egy gyógyszer forgalombahozatalakor a szakmai hatóságok legfontosabb alapelve az előny-kockázat arány értékelése – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy a fő cél a kockázat csökkentése. A forgalombahozatali engedély dokumentációjának része a kockázatkezelési terv is, amelyben a gyógyszercég részletezi, milyen kockázatcsökkentő intézkedéseket tervez bevezetni. Ennek két fajtája van: a rutin és a kiegészítő – előbbibe tartozik az alkalmazás-előírás, a betegtájékoztató, mely a kiszereléssel és csomagolással együtt jár; utóbbit illetően a legfontosabbak az oktatóanyagok és a betegkártya.
Dr. Dér Péter szakgyógyszerész „Kérdezze gyógyszerészét bárhol, bármikor…” című előadásában felhívta a figyelmet: ugyan sokszor, sok helyen elhangzik, hogy „Kérdezze kezelőorvosát, gyógyszerészét”, ám ez mégsem olyan egyszerű, hisz a szakemberek elérhetősége sokszor korlátozott, a gyógyszerész például csak a gyógyszertárban, rendelési időben kereshető fel. Épp ezért jött létre 2014-ben a Kérdezze gyógyszerészét zárt Facebook-csoport, melynek lényege, ha nem is a gyógyszerészi gondozás, de a gyógyszerészi tanácsadás, kötetlenebb keretek között. Mint elmondta, a csoportot családi biztatás hatására hozta létre, az üzemeltetésében pedig munkaidőn kívül azóta is részt vesz. Az itt feltett kérdések rendkívül sokszínűek: van, aki olyan egyszerű dolog iránt érdeklődik, amiért egyébként nem keresne fel egy szakembert; más azért érdeklődik, mert kérdésére a betegtájékoztató is annyit felel, hogy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét. „Gyógyszerészként az az alapelvem, hogy nincsen buta kérdés” – szögezte le, hozzátéve: mind a Facebook-csoportban, mind a való életben igyekszik bátorító közeget teremteni, ahol bárki nyugodtan kérdezhet.
A Gyógyszer- és Betegbiztonsági Kutatócsoport kéthetes kampánya során workshopokat és előadásokat is szerveztek Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikáján, az Onkológiai Profil Baross utcai épületében. Az első workshopra „Legyen Ön is Farmakovigilancia Nagykövet!” címmel szeptember 13-án került sor, és elsősorban gyógyszerbiztonsági alapismeretekről szólt az egészségügyi szakemberek számára. Ezt szeptember 14-én a Betegekkel betegekért című tudományos ülés követte, mely ugyancsak az egészségügyi szakembereknek szólt. A szeptember 20-ai, második farmakovigilanciai, workshop elsősorban a betegszervezeti képviselőknek szólt. A kampány keretében az egyetem több egységében információs standokat állítottak fel, ahol az egyetem dolgozóinak és hallgatóinak figyelmét igyekeztek felkelteni a beteg- és gyógyszerbiztonságra. A kampány fő szervezője a kutatócsoport mellett a Magyarországi Gyógyszertörzskönyvezők Társasága (MAGYOTT) Farmakovigilanciai Munkacsoportja volt, munkájukat az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete és betegszervezetek is segítették.
Szabó Ádám
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
