Dr. Kiss András előadásában elmondta: a rosszindulatú daganatok az életkor előrehaladtával általában gyakrabban fordulnak elő, 60-70 éves kor felett jelentősen megnő a gyakoriságuk. Ez, mint mondta, elsősorban a környezeti tényezők összesített hatását mutatja. A férfiaknál összességében gyakoribb a rosszindulatú daganatok előfordulása, ugyanakkor bizonyos daganattípusok a férfiaknál (pl. gyomor-, bal oldali vastagbél- vagy májrák), mások a nőknél (pl. jobb oldali vastagbél-, pajzsmirigyrák) fordulnak elő nagyobb arányban – ismertette. Az elmúlt tíz év magyarországi adatainak áttekintése után a daganatok kialakulásának okairól is beszélt, hangsúlyozva, hogy az öröklődő tényezők mintegy 15%-ban, míg a környezeti hatások 85%-ban felelősek ezért. Utóbbiakról szólva hangsúlyozta, hogy a rosszindulatú daganatok kétharmada megelőzhető lehetne a károsító tényezők kikapcsolásával (például a dohányzás, nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás mellőzésével) és megfelelő életmóddal, a rendszeres testmozgással, egészséges táplálkozással.
Az előadásban dr. Kiss András a tumor életciklusának fázisait is áttekintette, konkrét diagnosztikai és a festészetből vett példákkal is megvilágította a szövettanilag még nem látható folyamat elindulásától a kifejlett daganatig vezető út állomásait. A sejtek osztódását irányító onkogénekről és a sejtosztódást féken tartó tumor szupresszorgénekről is beszélt, rávilágítva, hogy a sejtműködés szabályozásában beálló zavarok milyen okokra vezethetők vissza, és hogy miként járulnak hozzá ezek a zavarok a daganatok kialakulásához. Egyebek mellett kitért még a mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségeire, hangsúlyozva, hogy bizonyos morfológiai elváltozások keresésével a döntéstámogató AI rendszer gyorsabbá és hatékonyabbá teszi a leletek átfutását, és pontosabbá a diagnózist. Kiemelte, hogy a Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézetben (PIBOI) vastagbél-tükrözéses mintavételeknél már fejlesztettek és használnak ilyen szoftvert.
Dr. Kiss András 1992-ben végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, 1999-ben PhD-fokozatot, 2016-ban a Magyar Tudományos Akadémia orvostudományok doktora fokozatot (DSc) szerzett. 2000-ben patológia, 2002-ben molekuláris genetikai diagnosztika, 2003-ban citopatológia szakvizsgát tett. 2007-től Egészségügyi Szakmenedzser (MSc). Kutatási területe a májdaganatok molekuláris patológiája. 2000-ben került a Semmelweis Egyetem II. Sz. Patológiai Intézetbe (PIBOI), ahol adjunktusi, docensi, majd egyetemi tanári kinevezést kapott, évekig igazgatóhelyettesként tevékenykedett, 2017-óta tanszékvezető. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Patológiai Tagozatának elnöke.
Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
