„A kislányom kéthetes volt, amikor hétvégén olyan tüneteket észleltem rajta, amik nem voltak egyértelműek számomra, hogy a mentőt kell hívnom, vagy elég, ha az ügyeletre megyünk. Végül be kellett hozni őt a gyermekklinikára” – emlékezett vissza Kovács Eszter, a Semmelweis Egyetem Marketing és Kommunikációs Főigazgatóságának igazgatóhelyettese, a Semmelweis HELP projektvezetője arra, hogy született meg benne 2008-ban az alapötlet, amely 13 évvel később az applikáció kifejlesztésének megkezdéséhez vezetett.
Mint hangsúlyozta: mára minden korábbinál jobban felértékelődött az egészségünkkel kapcsolatos, biztos helyről származó, hiteles információ szerepe. Az Európai Unióban a lakosság több mint 50 százaléka keres online egészségügyi információt az EUROSTAT adatai szerint. Magyarországon még magasabb, 70 százalék ez az arány. „Ezek olyan adottságok, amelyeket a Semmelweis Egyetem megváltoztatni nem tud, de a saját javára fordíthatja akkor, ha olyan hiteles tartalmakat közvetít ezeken az online csatornákon, amelyek így eljutva a felhasználókhoz, növelik a lakosság egészségtudatosságát” – emelte ki a projektvezető.
Amikor az egyetem vezetése két éve úgy döntött, hogy támogatja a Semmelweis HELP projektet, azt a döntést vállalta fel, hogy az egyetem erőforrást biztosít és létrehoz egy szakmailag hiteles, de közérthető, folyamatosan frissülő online tudásbázist, ami eligazítja a lakosságot a betegségek és az ellátási szintek útvesztőjében
– emlékezett vissza dr. Merkely Béla rektor a kezdetekre. Noha egyetemünk több mint 250 éves, nem kell döntenünk tradíció és újdonság, hagyomány és változás között. Az egyetemnek minden területen válaszolnia kell az aktuális, digitális kor által támasztott kihívásokra: ha azt látjuk, hogy a dezinformáció vírusként terjed az online térben, akkor a magunk eszközeivel, például hiteles egészségügyi tematikájú videókkal és cikkekkel, vagy éppen a Semmelweis HELP applikációval vesszük fel a versenyt az értékteremtés és edukáció érdekében – tette hozzá a rektor.
Abban, hogy a Semmelweis HELP elsőként a gyermekbetegségekkel debütált, a saját szülői tapasztalatokon túl szerepet játszott az is, hogy az egyetem lakossági kommunikációjában mindig is a gyermekekkel kapcsolatos tartalmak voltak a legnépszerűbbek – mondta Kovács Eszter.
A Semmelweis HELP projekt célja egy olyan megbízható döntéstámogató eszközt adni a magyar lakosság kezébe, melynek használata során a családok algoritmikus segítséget kapnak arra vonatkozóan, hogy az észlelt tünetek milyen szintű egészségügyi ellátást igényelnek: tünetek otthon enyhítése, háziorvos rendelési időben, sürgősségi ellátás, vagy 112 hívása.
A június 14-én elindult applikáció így első körben több mint 220 gyermekbetegség mintegy 600 tünetét tartalmazza. Az ehhez szükséges hatalmas adatbázist tartalmi szempontból az egyetem ötfős, orvosokból és kommunikációs szakemberekből álló stábja állította össze, míg az informatikai hátteret egy külsős cég, a Mondriaan DC Kft. biztosította a fejlesztéshez.
„Ezt nem lehet megcsinálni, ellenben nem szeretnék kimaradni belőle” – ez volt dr. Krivácsy Péter, a projekt orvosszakmai vezetőjének első reakciója az applikáció ötletére. Végül sikerült egy olyan alkalmazást kifejleszteni, amely a gyermekbetegségek terén szinte teljes egészében lefedi az általánosan előforduló tüneteket – mondta el a Gyermekgyógyászati Klinika Sürgősségi Betegellátó Osztályának vezetője.
Kiemelte ugyanakkor, hogy mivel maga a medicina is folyamatosan változik, teljesen kész sosem lesz egy ilyen adatbázis, annak ugyanis mindig reagálni kell az aktuális helyzetre. Folyamatosan követik és elemzik a visszajelzéseket is, annak érdekében, hogy még a jelenleginél is precízebb működést érjenek el. Mint azt az orvosszakmai vezető kérdésünkre elmondta: a napi diagnosztikus és gyógyító munkához képest teljesen más gondolkodást igényelt az alkalmazás alapját adó szakmai adatbázis összeállítása. „Merni kellett szabadon gondolkodni, mindig akkor értünk el eredményt, amikor a megszokottól nagyon más aspektusból közelítettünk egy problémához. Nem véletlen, hogy két fiatal és másként gondolkodni tudó orvos kollégámat kértem fel a munkában való részvételre” – fogalmazott.
Dr. Berta László, aki szakorvos-jelöltként dolgozik a klinika intenzív osztályán, úgy véli, szükség volt az informatikai, algoritmikus gondolkodásra, de számára éppen ez volt a csalogató a feladatban. Egyszerre kellett informatikusnak, szülőnek és orvosnak lennünk, ezt támogatta a csapat felépítése is, amelyben a három orvos mellett a két kommunikációs szakember – Kovács Eszter és Horváth Dóra, a projekt kommunikációs szakértője – a laikus, közérthető szemléletet képviselte. Ugyanakkor nekünk orvosoknak sem szabadott egy pillanatra sem elfelejteni, hogy a szülő szemszögéből kell használhatónak lennie az alkalmazásnak – mutatott rá. Az applikáció nem diagnosztizál, de azt szolgálja, hogy sokkal gyorsabban megbízható támpontot kapjon a szülő, mintha elkezdene online böngészni.
Dr. Agócs Róbert, a Gyermekgyógyászati Klinika gyermekgyógyász rezidense is a csapatmunka fontosságát hangsúlyozta. Szerinte egy ilyen feladat sikerének kulcsa a kreativitás és a kitartás, fontosnak tartja, hogy munkájuk eredményeként orvosilag validált tartalomból informálódhatnak tanácstalan helyzetben a szülők. Mint részletezte: minden betegségnél abból indultak ki, hogy mit mond a szakirodalom, milyen tünetek jelentkezhetnek, ugyanakkor ezek közül ki kellett szűrni azokat, amelyeket a szülő nem észlelhet. „Aszerint kellett alakítani az adatbázist, ahogy a szülő látja a tüneteket, ahogy ő beírja a válaszokat az applikáció használata közben” – mutatott rá.
Ez utóbbi folyamatot segíti az a szinonimaszótár, amelyet Horváth Dóra az egyik legnagyobb kihívást jelentő, de legizgalmasabb feladatnak tartott. Van olyan tünet, amellyel kapcsolatban 35 szinonimát gyűjtöttünk össze, utánajárva annak is, hogy az ország különböző területein milyen szavakat használnak az adott témára. Szintén összegyűjtöttük a lehetséges elírásokat, helyesírási hibákat, hogy akkor is működjön a rendszer, ha valaki rosszul ír be valamit – húzta alá. Dr. Krivácsy Péter ezzel kapcsolatban kiemelte: az egyik legizgalmasabb kérdés volt, hogy az applikáció szociokulturális és nyelvi készletbeli különbségektől függetlenül használható legyen. A Semmelweis HELP a tünetellenőrzésen kívül tudástárral is rendelkezik, amelyben megtalálható az alkalmazásban szereplő mind a több mint 220 betegség leírása és a hozzájuk tartozó teendők (összesen mintegy 130 oldalnyi terjedelemben), és több témát videók is színesítenek.
A Semmelweis HELP fejlesztése összesen két évig tartott, az utolsó félév pedig a tesztelésé volt, amelyben jelenlegi és szülési szabadságon lévő kollégák, orvosok és jogászok is részt vettek – mondta el Kovács Eszter, aki az elmúlt két évben 50-60 emberrel tartott folyamatosan kapcsolatot a tesztelőktől az informatikusokon át a jogi szakértőkig számos szakma képviselőjével egyetemen belül és azon kívül is.
A projektvezető szerint az alapos tesztelésnek is szerepe volt abban, hogy nagyon pozitív volt az alkalmazás fogadtatása, rengeteg visszajelzést kaptak minden felületen.
Az első 20 óra alatt 14 ezer tünetellenőrzést futtattak le az applikációban és 5 ezren látogattak el a honlapra. Azóta 68 ezer mobilapp letöltés történt és 62 ezer honlaplátogatás. Határon túlról is mintegy 3700-an letöltötték az applikációt. A sajtómegjelenések száma eléri a 180-at. A tartalmakat az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) validálta, emellett fontos visszajelzés, hogy a Magyar Orvosi Kamara, a Házi Gyermekorvosok Társasága és az Országos Mentőszolgálat is ajánlja a Semmelweis HELP-et.
A Semmelweis HELP teljes egészében a magyarországi ellátórendszer szabályaira, a magyar sajátosságokra szabott, a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával megvalósult fejlesztés, amely a Semmelweis Egyetem tulajdona. A kutatómunkánk során ennyire komplex, gyermekek tünetellenőrzésével kapcsolatos applikációt nem találtunk, a közelmúltban pedig belföldi, valamint külföldi licenszérdeklődések kapcsán is elindultak a tárgyalások – mondta Kovács Eszter.
Az egyetem vezetésének távlati célja, hogy minden szakterület bekerüljön az applikációba. A következő fázisban a szülészeti-nőgyógyászati modul indul el dr. Demendi Csaba, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika adjunktusa, valamint a felnőtt háziorvoslás modul dr. Torzsa Péter, a Családorvostan Tanszék vezetője irányításával. Az applikáció tartalmi oldalát fejlesztő ötfős egyetemi orvosszakmai és kommunikációs csapat szeptember elején egy workshop keretében osztotta meg az eddigi tapasztalatokat a további fejlesztésben érintett szakmák képviselőivel. Ezen már a kardiológiai és a szemészeti terület képviselői is jelen voltak, utóbbiaknál ugyanis önkéntesek jelentkezésével indult el a tartalomgyártás.
Az applikáció és a webalkalmazás, valamint ezek használata nyomán keletkező anonim adatok kutatások indítását is lehetővé teszik. A Gyermekgyógyászati Klinikán elindul egy validációs kutatás, amely tételesen értékeli az algoritmus által adott eredményeket orvosi szemmel. Ezen kívül, ha sok adat keletkezik, akkor az alapját adhatja mesterséges intelligencia alapú kutatásoknak, fejlesztéseknek.
A Semmelweis HELP nevezett az „Az Év Honlapja” pályázatra „Az év applikációja” kategóriában. A díjat egy szakmai zsűri ítéli oda, de ezzel párhuzamosan fut egy közönségszavazás is. Az összes, különböző kategóriákban induló pályázó között egyetlen Közönségdíjat osztanak ki. A verseny ideje alatt Az Év Honlapja oldalán, Facebook azonosítással lehet szavazni a Semmelweis Helpre ide kattintva.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem, Semmelweis Help
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
