A 90-es évek óta – amikor a Magatartástudományi Intézet is megalakult – elfogadott, hogy a testi és lelki egészséggel harmóniában kell foglalkozni. Kiemelte, az intézet nagyon fontos szerepet töltött be a COVID-járvány alatt az egyetemi dolgozók és hallgatók lelki támogatásában. Hangsúlyozta továbbá, hogy dr. Purebl György intézetigazgató állította össze a 2024-es új felvételi rendszer anyagát, ami mentén beszélgetnek majd a leendő orvos-egészségtudományi hallgatókkal.
Dr. Réthelyi Miklós rector emeritus, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet korábbi igazgatója az intézet felállását megelőző kor eseményeit foglalta össze, hangsúlyozva, hogy a Magatartástudományi Intézet a rendszerváltoztatás eredménye. Sorra vette a rendszerváltozás történéseit Magyarországon és az akkor még Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, kiemelve dr. Fonyó Attilát, az Orvostudományi Kar dékánját, mint az egyetemi rendszerváltoztatás kiemelkedő előfutárát. Felidézte, hogy a HÖK indítványára 1990. június 21-én hallgatói fórumot tartottak, ahol teljesen váratlanul a régi rendszert képviselő rektor, Somogyi Endre lemondott. Ez a fordulat aztán megindította a demokratizáláshoz vezető változásokat az egyetem.
Kiemelte, hogy 1991. február 9-én fogadták el az intézményi, szervezeti és működési szabályzatot, az SZMSZ-t, melynek egyik lényeges pontja volt, hogy létre kell hozni az Egyetemi Szenátus mellett az Egyetemi Parlamentet – amire korábban egyetlen felsőoktatási intézményben sem volt példa. Hatáskörébe tartozott – kari jóváhagyás után – az új egyetemi egység megszüntetése vagy létrehozása. Sorra vette az Egyetemi Parlament által megszavazott és létrehozott szervezeti egységeket: 1992. november 27-én alakult meg a Családorvosi Intézet, 1993. februárjában a Magatartástudományi Intézet, 1996. szeptemberében pedig az Egészségügyi Menedzserképző Központ. A legfontosabb intézkedések között említette az egyetemi klinikákon a teljesítményarányos finanszírozás, illetve a családorvosok rezidens rendszerű képzésén. Kopp Máriát idézte, aki már 2010-ben azt mondta, hogy az orvosképzésben sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az orvosi pszichológiára, és általában a társadalomtudománnyal határos kérdéskörökre, ez a célkitűzés 30 év távlatában is aktuális és érdekes – világított rá.
Dr. Purebl György, a Magatartástudományi Intézet igazgatója „Néhány évvel a krisztusi kor előtt, avagy hogyan tovább Magatartástudományi Intézet?” című előadásában röviden áttekintette az orvoslás történetének alakulását. Az egyik legnagyobb változásként emelte ki, hogy az orvostudományi információ elsődleges forrása többé nem az az ember, aki gyógyít, hanem elsősorban az internet. Beszélt a perszonalizált és az aktív részvételen alapuló orvoslásról is.
Kitért rá, hogy az intézetben foglalkoznak a mentális és komorbid mentális zavarokkal, szorongással, az orvos-beteg kapcsolatot terhelő problémákkal, de egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az interdiszciplináris megközelítést igénylő betegségek komplex kezelésére is, mint például a kettes típusú diabétesz, a fájdalom-ellátás, a gyulladásos bélbetegségek, vagy az asszisztált reprodukció pszichés támogatása.
Sorra vette az intézetben oktatott tárgyakat, mint az orvosi pszichológia, szociológia, antropológia, etika vagy az orvosi kommunikáció, hangsúlyozva, hogy ezek mind nagyon speciális tárgyak, sokkal közelebb állnak a medicinához, mint a pszichológiához vagy a szociológiához.
Dr. Purebl György kiemelte, a Magatartástudományi Intézet betegforgalma exponenciálisan növekedett, „megötszöröztük a járóbetegellátó kapacitásunkat az elmúlt években, jelenleg a legnagyobb volumenű felnőtt evészavar járóbeteg-ellátó Magyarországon” – húzta alá.
Beszélt az intézet oktatásban betöltött szerepéről is, kiemelve, hogy a kompetencia alapú képzésre helyezik a hangsúlyt, az oktatási feladatok túlnyomó többségét klinikusok végzik, továbbá e-learning fejlesztéseket, valamint skill tréningeket is tartanak – sorolta. Elmondta, hogy a másodéves orvostanhallgatók egy része az orvosi pszichológia tantárgy keretében áll előszőr betegágy mellé úgy, hogy kommunikál a beteggel, alacsony intenzitású pszichológiai intervenciókat végez.
Szólt arról is, hogy az eddigi kiemelkedő tevékenységet nyújtó kutatócsoportjaik tovább erősítése is cél: elsősorban a kronobiológiai kutatások, illetve az alváskutatás, aztán az öngyilkosság és depressziómegelőző kutatások, végül a mesterséges intelligencia és a digitális medicina kutatások.
Végül az egyetemi polgárok számára biztosított jólléti szolgáltatásaikat mutatta be, mint a Diáktanácsadó, a Mentorprogram és a Dolgozói Tanácsadó.
A program további részében dr. Ulrich Hegerl tartott előadást „Suicide prevention in Central Eastern Europe” címmel, majd dr. Bódizs Róbert az alvó testről, álmodó lélekről és hullámzó tudatról beszélt, végül pedig dr. Réthelyi János, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika igazgatója „Kopp Mária öröksége a XXI. századi mentális egészségtudományokban” című előadásával zárult a jubileumi ünnepség.
Bódi Bernadett
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
