Egy vérvétel is elegendő a szívtranszplantáltak nyomon követéséhez

A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján évente átlagosan mintegy ötven szívátültetést végeznek. A transzplantáción átesett betegeknek a műtétet követő első évben eddig havonta kellett átesniük az új szerv esetleges kilökődését ellenőrző szívizom-biopszián. A csaknem egy éve a klinikai gyakorlatba bevezetett új molekuláris laborvizsgálattal az invazív eljárás helyett mindössze egy kémcső vérből is kimutathatók a szívizomsejt károsodására utaló jelek. Az egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében bevezetett laborvizsgálattal eddig százötven szívizom-biopsziát váltottak ki az elmúlt időszakban.

Szívátültetést követően az első egy évben különösen fontos az új szerv működésének szoros nyomon követése. A beültetett szervet az immunrendszer idegenként ismeri fel, ezért egy kilökődésnek nevezett gyulladás alakulhat ki a szívben, amit az immunrendszer védekezőképességét gyengítő gyógyszeres terápiával lehet meggátolni. Mivel a kilökődés egy ponton túl visszafordíthatatlan károsodást okozhat, ezért nagyon fontos folyamatosan monitorozni a beteg állapotát – magyarázza dr. Sax Balázs, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusa, a szívátültetettek gondozását végző kardiológus csapat vezetője.

A korábbi protokoll értelmében az átültetést követő első évben 12 alkalommal végeztek a nyaki vénán keresztül a szívizomba vezetett eszközzel biopsziát. Az így nyert mintát szövettani vizsgálatnak vetették alá, és ebből tudtak következtetni a kilökődés folyamatára.

Ezt az invazív, kellemetlen vizsgálatot váltotta fel a betegek számára sokkal kisebb megterheléssel járó, a Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet Molekuláris Diagnosztika részlegén bevezetett új molekuláris patológiai laborvizsgálat, amelyhez mindössze egy kémcső vérre van szükség

– ismerteti dr. Teszák Tímea, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológusa, aki nagy szerepet vállalt a módszer magyarországi bevezetésében.

„A Kelet-Közép Európában csak a Semmelweis Egyetemen elérhető új innovatív eljárás során a beültetett donorszervből származó DNS mennyiségét vizsgáljuk a beteg vérében. Ha ugyanis az új szerv jól működik, és nem indult el a kilökődési folyamat, akkor a vérben keringő donor eredetű DNS molekulák mennyisége elenyészően alacsony. Mindezt egy újgenerációs szekvenálás-alapú, nagy érzékenységű teszttel tudjuk meghatározni a transzplantáción átesett betegek véréből” – mondta el dr. Bödör Csaba.

A Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet egyetemi tanára kiemelte: korábban ezeket a vérmintákat amerikai vagy nyugat-európai szolgáltató laboratóriumokba lehetett volna csak küldeni elemzésre nagy költséggel és hosszú átfutási idővel. A Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet Molekuláris Diagnosztika laboratóriumába a GeneTiCA Kft. támogatásával telepített műszerrel azonban helyben, 3-4 nap alatt el tudják végezni a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán levett vérminták elemzését – tette hozzá az intézet egyetemi tanára.

Jelenleg tehát már csak akkor végzik el a szívizom-biopsziát a transzplantált betegeknél, ha a vérmintában emelkedett a donor eredetű DNS-molekulák mennyisége. Az elmúlt időszakban az új eljárás révén százötven szívizom-biopszia elvégzését lehetett elkerülni, így számos szívtranszplantált beteg mentesült a kellemetlen és potenciálisan szövődményekkel is járó beavatkozás alól.

A molekuláris elemzéseket jelenleg az egészségbiztosító egyedi méltányossággal támogatja. A jövőben a kapacitástól függően akár tüdő- és vesetranszplantáción átesett betegek esetében is alkalmazható lehet az újonnan bevezetett molekuláris vizsgálat.