A jóindulatú betegségek okán végzett méheltávolítások kivitelezésének legkorszerűbb módja a laparoszkópos megoldás, hiszen ez az eljárás nagyon sok szempontból kedvezőbb a betegek számára. A méheltávolításokkal járó, ritkán előforduló, de bekövetkezése esetén nagyon súlyos következményekkel járó szövődmény, a húgyvezeték megsérülését okozó veszélyhelyzet felismeréséhez, a szövődmény bekövetkezésének elkerüléséhez szükséges manuális készségek elsajátítására eddig nem adódott más lehetőség, mint a pelvic tréneren, illetve állatmodelleken történő gyakorlás, illetve az asszisztálás a laparoszkópos műtéteknél. A valósághű szöveti környezetet nyújtó kadáveres (emberi holttesteken történő) gyakorlásra ezenkívül külföldi kurzusokon nyílt lehetőség, mindaddig, amíg a tavaly november 24-én átadott Interdiszciplináris Kadáver Műtővel létre nem jött az ehhez szükséges infrastruktúra – mondta el honlapunknak dr. Csibi Noémi, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika tanársegédje, a laparoszkópos nőgyógyászati sebészeti kurzus ötletgazdája és tematikájának kidolgozója. Az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetben felhalmozott szaktudással, az egészségügyi törvény alapján íródott és a Szenátus által elfogadott halottkezelési szabályzat keretein belül oktatási és kutatási célokra felajánlott holttestekkel együtt ez hatalmas lehetőséget teremtett a posztgraduális oktatásban, és a hiánypótló kadáveres műtéti kurzusok megszervezésében – tette hozzá dr. Ruttkay Tamás, az Anatómiai és Szövet- és Fejlődéstani Intézet adjunktusa.
A mérföldkőnek is tekinthető, június 7-én megtartott kurzus bemeneti feltétele volt a laparoszkópos műtétekben szerzett alapszintű jártasság, legalább 25 ilyen műtéten kellett asszisztálni vagy a műtétet elvégezni a résztvevőnek ahhoz, hogy a legtöbbet profitálhassa a kurzusból – magyarázta dr. Csibi Noémi, hangsúlyozva, hogy a kismedencében történő orientálódást, valamint a laparoszkópos műtétekhez szükséges manuális készségeket sok órás gyakorlással tréneren, videós kurzuson, állatműtéteknél vagy asszisztálás során lehet és kell elsajátítani. Ezután jöhet a kadáveres műtét, ami a legmagasabb szintű gyakorlási lehetőség, egy hiánypótló képzési opció a maga valós, emberi anatómiai viszonyaival, szöveti környezetével.
Ez a kurzus nem az alapszintű laparoszkópos méheltávolítás gyakorlását célozta meg, hanem egy nem túl gyakori, de annál rettegettebb szövődmény, a húgyvezeték-sérülés elkerülését. „Az volt a célunk, hogy a hallgatóink pontosan felmérhessék, és jártasságot szerezzenek abban, hogy mikor érdemes a húgyvezetéket felkeresni, és felszabadítani. Mert ezt rutinszerűen ritkán csinálják” – magyarázta dr. Csibi Noémi. „A húgyvezeték kipreparálása nagyobb jártasságot igényel, és nehéz műtéti szituációkban szükségessé válhat, ezért részben arra is próbáltunk fókuszálni, hogy egy kezdő operatőr hogyan ismeri fel, hogy komplikációval fog szembesülni. Ha ugyanis felkészült, megfelelő előkészítéssel, asszisztenciával és eszközökkel sokkal kedvezőbb lesz a műtét kimenetele, mintha meglepetésként éri egy ilyen esemény. Próbáltuk erre irányítani a figyelmet a kurzuson a gyakorlás előtti, 3 órás elméleti részben is, de a fő cél egy középhaladó műtét elsajátítása, biztonságos elvégzésének gyakorlása volt. Ilyen nőgyógyászati kadáveres kurzust tudomásom szerint Magyarországon még nem tartottak” – jegyezte meg dr. Csibi Noémi.
A munkaállomások számát közösen optimalizáltuk, így végül négy munkaállomáson gyakorolhatott a 12 résztvevő – közülük heten egyetemi alkalmazottak, kétharmaduk szakorvos-jelölt – munkaállomásonként egy-egy oktatóval –ismertette a technikai feltételeket dr. Ruttkay Tamás. A nap végére a visszajelzések szerint mindenki maximálisan kielégítette az anatómiai és gyakorlati tudásvágyát, és a végén mindenki sikeres vizsgát tett az egyébként akkreditált kurzuson – mondta dr. Csibi Noémi, hozzátéve, hogy már most is látszik, milyen nagy az igény az ilyen továbbképzés iránt.
Bármilyen hasznos is a kadáveres műtéti kurzusokkal folytatott oktatás, világszerte sem könnyen szerveznek hasonló képzéseket, a magas fajlagos költségigény, a holttest felajánlások alacsony száma, a kórboncolási és halottkezelési szabályozások miatt – hangsúlyozta dr. Ruttkay Tamás. A kedvező hazai szabályozási környezet és az új, interdiszciplináris műtő azonban hatalmas távlatokat nyit a hazai orvos szak- és továbbképzések területén, amelyeket a betegségmodellek bevetésével tervezünk világszinten is unikálissá tenni. Ez olyan plusz, ami bizonyos szakterületek tekintetében gyakorlatilag nincs máshol a világon – emelte ki dr. Ruttkay Tamás.
„Koncepciónk, hogy a kadávereket az adott kurzuson gyakorlandó kezelési mód előtt álló élő páciensekhez messzemenően hasonlatos körülmények közé helyezzük és így a betegség célzott terápiás beavatkozására kerülhet a fókusz. Például standardizáltan mesterséges daganatokat helyezünk el a tanfolyam előtt a kívánt pozícióba, majd azokat radiológiai felvételekkel megmutatjuk a résztvevőknek, akik az oktató experttel felállítják a műtéti tervet és ugyanahhoz a kadáverhez léphetnek oda elvégezni az operációt. Akár egy külső pumpa segítségével mozgásba hozzuk a szívet, mintha dobogna. Célunk, hogy az orvoskollégák betegágy melletti munkájához egyedülálló képzési modelleket biztosítsunk, mely segítségével eredményesebben gyógyíthatnak. Mindez nem lenne lehetséges embertársaink önzetlen felajánlása nélkül, hogy testükkel haláluk után az orvosegyetemi oktatást és kutatást kívánták szolgálni. Mi az ő kérésüknek és ezáltal erkölcsi kötelességünknek teszünk eleget azáltal, hogy egyre bővülő lehetőségek tárházával képezzük a jelen és a jövő orvosait” –fogalmazott a klinikai anatómus.
Dr. Ruttkay Tamás kiemelte, a folyamat igazi csapatmunka: klinikus expertek, klinikai anatómusok, preparátorok, boncmesterek együttműködését feltételezi, az egyetemmel és a műszergyártó, forgalmazó, fejlesztő cégekkel. Utóbbiak legalább olyan fontos szereplői a történetnek, hiszen az egésznek akkor van értelme, ha a hallgatók olyan eszközparkkal dolgozhatnak, amivel a műtőben is találkoznak – mutatott rá, megjegyezve, hogy ezzel kapcsolatban már elindultak a tárgyalások a cégekkel. Az első nőgyógyászati kurzushoz egyébként a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika herceghalmi állatkísérletes műtője biztosította a laparoszkópos tornyokat. A további tervekről szólva elmondta, őszre már meghirdettek más témában 7 kadáveres kurzust, a június elejihez hasonló nőgyógyászati képzést nagyjából egy év múlva terveznek ismét.
„Bármilyen új műtéti technika bevezetésénél az a legszerencsésebb, ha nem éles helyzetben, hanem szimulátorokon vagy állatmodellen gyakorol az operatőr, a leginkább élethű környezetet azonban a kadáveres műtét biztosítja. Aki így is fejleszti a szükséges készségeket, sokkal nagyobb biztonsággal léphet a műtőbe. Minden műtét típusnál létezik egy tanulási görbe, azaz az első néhány tíz vagy száz beavatkozás nem úgy zajlik, mint a későbbiekben, begyakorolt mozdulatokkal: ezt a tanulási görbét lehet rövidíteni és a műtéti kockázatokat csökkenteni a kadáveres gyakorlással” – magyarázta dr. Ács Nándor, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója. A laparoszkópos nőgyógyászati beavatkozások terén országos szinten élen jár a klinika: a méheltávolítások 80 százalékát a beteg számára a hasi műtétnél sokkal kisebb terheléssel járó laparoszkóppal végzik itt, míg az országos átlag 40 százalék körüli.
Az igazgató elmondta, maximálisan támogatták a nőgyógyászati kadáveres sebészeti kurzus elvégzését, amit nagyon jó tanulási lehetőségnek tart és a klinika hét orvos – szakorvosok és tapasztalt szakorvos-jelöltek – részvételi díját finanszírozta. Az Anatómiai Intézet által kidolgozott tartósítási technika hihetetlenül élethű modellt eredményezett – hangsúlyozta a továbbképzés előnyét kiemelve dr. Ács Nándor, hozzátéve, hogy a kurzus számára meghatározott fő tematika, a húgyvezeték-sérülés elkerülése, illetve a bekövetkezésére figyelmeztető veszélyhelyzet felismerése, a húgyvezeték preparálása nemcsak a nőgyógyászati beavatkozásokat végzők számra kitüntetett jelentőségű. A mai egészségügyi viszonyok között azonban ez egy jelentős költséggel járó képzés, ami a felajánlott holttestek alacsony száma miatt is csak korlátozottan elérhető. Mindazonáltal a Semmelweis Egyetem anatómiai oktatásában kiemelkedő értéket jelent, hogy a hallgatók saját maguk is preparálhatnak, illetve holttesteken, preparátumokon tanulmányozhatják az anatómiát, ami ma már a világ egyetemeinek döntő többségében nem elérhető – jegyezte meg dr. Ács Nándor.
A klinikaigazgató véleménye szerint a leggyakoribb műtétek, valamint a súlyos esetek terápiás beavatkozásainak gyakorlására, azaz főleg a daganatos betegségek és az endometriózis súlyosabb eseteinek operálására is érdemes lehet tréningeket szervezni.
„Régi álom vált valóra, és egyúttal hatalmas előrelépést jelentett az oktatásban, továbbképzésben és a kutatásban, amikor tavaly novemberben elkészült az Interdiszciplináris Kadáver Műtő és a felújított halottkezelési részleg. Így végre nem kell külföldre vinnünk az Anatómiai Szövet- és Fejlődéstani Intézetben felhalmozott szaktudást és tapasztalatot a képzésekre, hanem helyben szervezhetjük a klinikusok – szakorvosok, rezidensek, szakorvos-jelöltek – anatómiai tudását gyarapító kurzusokat. Az infrastruktúra átadása után szinte azonnal indultak a kurzusok, a június elején szervezett nőgyógyászati kadáveres sebészeti továbbképzés azonban mind közül kiemelkedőnek számít” – mondta dr. Alpár Alán, az Anatómiai Szövet és Fejlődéstani Intézet igazgatója. A júniusi kurzus nemcsak a résztvevők száma miatt volt különleges. A nagyon kedvező résztvevő-oktató arány miatt folyamatos lehetett a konzultáció a résztvevők és az oktatók között, a 12 fő négy asztalon gyakorolhatott, mindegyik asztalnál egy-egy expert, illetve az anatómus szakember segítette a képzést. További specialitásként az Intézet munkatársai által kidolgozott új fixálási módszer eredményeként a résztvevők a természeteshez hasonló közegben, lágy, meleg szövetekkel dolgozhattak az endoszkóppal a kadávereken – hangsúlyozta dr. Alpár Alán.
Galéria
Az Interdiszciplináris Műtő kihasználtsága növekszik, a laparoszkópos nőgyógyászati sebészeti képzés előtt több más specifikációjú továbbképzést tartottak, erre az évre pedig még hét kurzus van tervben. „Egy anatómiai intézet profiljának elengedhetetlenül része a szak- és továbbképzés, ami az igazgatói pályázatomnak is egyik súlypontja volt az anatómiai oktatás klinikum és orvostovábbképzés felé történő nyitása mellett. Az a cél, hogy ne engedjük el a hallgatók, szakemberek kezét az alap anatómiaoktatás után sem, a klinikusok jelenjenek meg az elméleti oktatásban, az elméleti szakemberek pedig a klinikusoknak is tartsanak előadásokat”– fogalmazott dr. Alpár Alán megjegyezve, hogy e cél megvalósulása növeli az egyetem beágyazottságát, és a nemzetközi rangsorokban betöltött pozícióra is jótékonyan hat.
Az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Interdiszciplináris Kadáver Műtőjében olyan elhunytakon végeznek beavatkozásokat, akik még életükben orvosegyetemi oktatásra és kutatásra ajánlották fel holttestüket vagy a halál beállta után az arra jogosult hozzátartozó tette ezt meg tiltó nyilatkozat hiányában. A képzés során a résztvevők ezeken a kadávereken a betegbiztonság veszélyeztetése nélkül fejleszthetik a szükséges manuális készségeket.
Szepesi Anita
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
